151065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a metanobaktériumos fermentáciű B12-vitaminhozamának növelésére

3 151065 4 Azt találtuk, hogy a fermentáció útján el­érhető B12 -vitamin-koncentráció lényegesen emelkedik, ha a fermentációt bizonyos, eddig ilyen célra nem alkalmazott adalékanyagok jelenlétében folytatjuk le. Ilyen adalékanyag­ként a találmány értelmében glicint, borostyán­kősavat és valamely A-koenzim készítményt (pl. nyers májkivonatot) alkalmazunk; előnyös­nek bizonyult továbbá, ha ezek mellett még a fehérje lebontása útján nyerhető kismoleku­lájú peptideket is adunk a fermentációs közeg­hez. Ezek hozzáadása esetén a metanobakté­riumos fermentációs közeg B12 -vitamin-kon­centrációja 3,2—3,6 gamma/ml szintet ér el, tehát az eddig elért 0,3—0,6 gamma/ml terme­lés 5—10-szeresére növelhető. A B12 -vitamin termelésének ilyen váratlan nagymértékű fokozása specifikusan a felsorolt adalékanyagoknak tulajdonítható. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy sem a glicin egyéb aminosavakkal, pl. metioninnal, sem pedig a a borostyánkősav más hasonló szerkezetű szer­ves savakkal, pl. oxálsavval való helyettesí­tése esetén számottevő B12 -koncentráció-növe­kedést nem érünk el. A glicin és a borostyán­kősav szerepének tisztázása céljából C14 -izotóp­pal jelzett glicinnel és borostyánkősavval is végeztünk fermentációs kísérleteket. Ezekből megállapítottuk, hogy a glicin jelzett karboxil­szénatomja a fermentáció során nagyrészt gáz alakban (C02 és CH 4 ) távozik, egy része pedig a baktériumok fehérjéibe épül be. A boros­tyánkősav 2—3. metilcncsoportjának jelzett szene nem távozik el gáz alakban, hanem kis része beépül a keletkező B12 -vitamin moleku­lájába, részben pedig szintén beépül a bak­tériumok fehérjeanyagába is. - Ezek a tények azt mutatják, hogy a glicin és a borostyánkő­sav részt vesznek a baktériumok életfolyama­taiban és ezáltal működnek közre a B12 -terme­lés fokozásában. A porfirin bioszintézisének vizsgálata során Shemin már utalt az A-koenzim szerepére a borostyánkősavnak és a glicinnek a porfirin­vázba való beépülésével kapcsolatban. A por­firin és a korrin (B12 -vitamin) szerkezete kö­zött fennálló bizonyos analógia alapján fel­tehető, hogy a találmány szerinti eljárás ese­tében is ehhez hasonló mechanizmuson alapul az A-koenzimnek a B12 -vitamín termelését elő­segítő hatása. A találmány szerinti eljárásban az A-koenzim bármely ismert A-koenzim-akti­vitásu készítmény, pl. máikivonat alakjában alkalmazható. Kismolekulájú peptidkéat célszerűen tüdő­fehérje enzimes lebontása, pl. pankreásszal történő emésztése útján nyert fehérje-hidroli­zátum alkalmazható, használhatunk azonban erre a célra autolizált májat vagy tüdőt is. A találmány értelmében alkalmazásra kerülő adalékok a glicin, a borostyánkősav, az A-ko­enzim készítmény és a kismolekulájú peptidek az alábbi mennyiségű arányokban kerülhetnek alkalmazásra (1 liter fermentiere számítva): 0,06—0,1 g glicin, 0,06—0,1 g borostyánkősav, 2—10 ml A-koenzimként 10%-os szárazanyag tartalmú májkivonat, és kismolekulasúlyú pep-5 üdékként pedig 20—50 ml 30% szárazanyag tartalmú, pankreásszal emésztett tüdő. Példa: 10 10 literes üvegedénybe bemérünk 2000 ml nyers csatornaiszapot, 2000 ml inokulumot egy termelő fermentléből és 6000 ml csapvizet, majd a következő anyagokat adjuk hozzá: 10 g melasz, 1 g K2 HP0 4 , 1 g MgCl 2 , 30 mg 15 dimetilbenzimidazol, 100 mg Co(N03 ) 2 • 6H2 0, 30 g NH4HCO3, 10 g élesztő, 60 mg glicin, 60 mg borostyánkősav, 20 ml A-koenzim {10%­os máj extraktum), 200 ml emésztett fehérje, 100 mg NaHC03 és 50 ml metilalkohol és 20 4 ml tömény ammóniumhidroxid. A fenti anyagok beadása után alaposan fel­keverjük a férmentlevet, majd gumilappal le­fedjük. Az üvegedényt 30—32 C°-os termosz­tátba helyezzük és naponta felkeverés után 25 50 ml metilalkoholt és 4 ml tömény ammó­niumhidroxidot adunk bele. Az inkubációs idő 4—5 nap. Az inkubációs idő leteltével a fer­mentlevet feldolgozzuk, a B12 -vitamint papír­kromatografálás után spektrofotometriásán 30 megmérjük. A keletkezett B12 35 000 gamma/10 liter fermentlé. Tehát a napi Bi2 termelés 700 gamma/liter-f érmen tlé. A találmány szerinti táptalajjal végzett me­tanobaktériumos fermentáció előnyei a követ-35 kezőkben foglalhatók össze az eddig leírt és alkalmazott eljárásokkal szemben: 1. Igen nagy, 3200—3600 gamma/liter B32 ­tartalmű fermentlé nyerhető rövid fermentá­ciós idő alatt (4—5 nap); 40 2. olcsó és egyszerű tápanyagok kerülnek alkalmazásra; 3. a B12 -vitamin és az egyéb B 12 -származé­kok aránya 1 : 1 körül van, ami egyszerűsíti a feldolgozást; 45 4. a rövid fermentációs idő további kapaci­tás-növekedést jelent. Szabadalmi igénypontok: 50 1. Eljárás a metánobaktériumos fermentáció B12 -vitaminhozamának növelésére, azzal jelle­mezve, hogy az ismert összetételű fermentációs közeghez glicint, borostyánkősavat, valamely A-koenzim tartalmú készítményt, továbbá 55 adott esetben fehérje-lebontás útján nyert kis­molekulasúlyú peptideket adunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal, jellemezve, hogy a fermentációs léhez literenként 0,06—0,1 g glicint, 0,06—4),1 g 60 borostyánkősavat és 0,2—1,0 g szárazanyag­tartalmú májkivonatot, továbbá adott esetben 5—20 g szárazanyagtartalmú fehérjehidrolizá­tumot adunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 642569 Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Thumbnails
Contents