151047. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú stabilizátor

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍHÁS Bejelentés napja: 1961. IV. 26. Közzététel napja: 1963. V. 25. Megjelent: 1964. X. 31. (LA—497) 151047 Szabadalmi osztály: 21 a4 21—35 Nemzetközi osztály: H 02 n Decimái osztályozás: László Zoltán mérnök, Budapest, dr. Szőke József orvos, Budapest, Hanga András technikus, Budapest Váltakozóáramú stabilizátor A találmány tárgya kapcsolási elrendezés váltakozóáramú stabilizátorhoz, amelynél a sta­bilizált váltakozó áramot stabilizált egyenáram előállításának segítségével hozzuk létre. A találmány alapja az a felismerés, hogy 5 amennyiben egy egyenirányító, vagy egyen­irányító kapcsolás stabil egyenáramot szolgál­tat, azaz egyenáramú terhelése következtében — például egyenáramú áramstabilizátor be­iktatásával — biztosítjuk, hogy rajta stabil 10 egyenáram folyik keresztül, akkor a váltakozó­áramú oldalon a váltakozó áram áramerőssége is stabil lesz. Ez a stabilitás fennmarad akkor is, ha a váltakozóáramú áramkörbe — köz­vetlenül vagy közvetve — valamilyen fogy asz- 15 tót iktatunk például transzformátoron át. A találmány szerinti váltakozóáramú stabili­zátor alkalmazási területe széleskörű. Minden olyan esetben alkalmazható, amikor például nagystabilitású erősítőt készítünk csővoltmérő 20 vagy oszcilloszkóp számára és az erősítőcsövek anódfeszültségét stabilizáljuk, vele egyidejűleg olcsón, mindössze esetleg egy transzformátor alkalmazásával stabilizálhatjuk az erősítő csö­vek fűtőáramát. 25 Másik alkalmazási lehetőség például spektrál­lámpák üzemi áramának, illetőleg fűtött spekt­rállámpák fűtőáramának stabilizálása, ugyanis ahhoz, hogy ezek stabil fényt szolgáltassanak, stabil áramot kívánnál. Spektrofotométereknél, 30 amelyek hálózati táplálásúak, amúgy is ren­delkezésre áll egyéb célokra egyenfeszültségű stabilizátor, amelynek áramfelvétele állandó, így ennek egyenirányítója elé kapcsolva az előbb említett fényforrásokat, azok stabil ára­ma biztosítható. A találmány előnye még, hogy az általa stabilizált váltakozóáramot transzfor­málva és újra egyenirányítva a stabil egyen­áramot mintegy „transzformálni" tudjuk. A találmány egy példaképpeni kivitelét blokksémában az 1. ábra mutatja, a 2. ábra pedig egy példakénti kapcsolási elrendezését ábrázolja. Amint az 1. ábrából látható, a vál­takozóáramú 1 feszültségforrásra a váltakozó­áramú 2 fogyasztóval —• amelynek áramát stabilizálni kívánjuk — 3 egyenirányító válta­kozóáramú kapcsait kötjük sorba. A 3 egyen­irányító egyenáramú oldalát 5 szűrőn keresz­tül 4 áramstabilizátorral terheljük. A 4 áram­stabilizátor céljaira célszerűen felhasználható olyan feszültségstabilizátor, amelynek terhelő­árama konstans, illetőleg a terhelőáram sza­bályozásával szabályozható a 2 fogyasztón át­folyó váltakozóáram. A 2. ábra a találmány egy példaképpeni vázlatos kivitelét mutatja a működés ismer­tetése céljából. A váltakozóáramú 1 feszültségforrásra a 6 transzformátoron keresztül sorbakötve a 3 egyenirányító váltakozóáramú oldala csatla-151047

Next

/
Thumbnails
Contents