151041. lajstromszámú szabadalom • Gépjárómű-kormány vizsgáló berendezés

3 szerű alakja a spirálellenállás azért, mert a kormánykerékkel a nagy áttétel következtében általában több teljes fordulatot is lehet tenni, ami mind mérhető kell hogy legyen. Mivel a spirálellenállást általában a kormánykerék alatt kell a kormány hüvelyéhez erősíteni, a találmány szerint célszerű ezt két fél részből összetehető módon elkészíteni. A szögelfordulást a találmány értelmében célszerűen egy mozgó szalagon egyik színnel, míg a kormányfordító erő mértékét másik színnel rajzolja fel a berendezés. Ha a vizsgálóberendezést felszerelve, a gépkocsit próbaúton kipróbáljuk oly módon, hogy a kormánykerék helyett a vele rugóval csatlakoztatott vizsgálókereket forgatjuk, akkor a próbaútról visszaérkezve a szalagon a kormányzás minden fázisára megkapjuk a kormány szögelfordulásának és ugyanekkor a kormánykerékre gyakorolt erőkifejtésünk mértékét. Ez a diagram pontosan megmutatja a kormányberendezés valamennyi hibáját. Ha a szögmérő mutat már szögelfordulást, de csak később mutat erőt, akkor az erő bekapcsolódásáig tartó szögelfordulás jelzi a kormány holtjátékának mértékét. Ha a szögelfordulás mellett aránylag túlnagy erőt olvasunk le, akkor ez azt jelenti, hogy a kormány túlnehezen jár. Ha jobb vagy bal szögelfordulás után erőkifejtés nélkül a szögelfordulás egyáltalán nem, vagy nem teljesen mozog vissza, akkor hiba van a kormány egyenesbe állása körül és ezt követőleg, amikor erőkifejtéssel kellett visszavinni a kormányt az egyenesbe, ennek az erőkifejtésnek a mértékét a szögelfordulással egyidejűleg a diagram ismét feltünteti. Ugyancsak megmutatja a diagram azt is, ha egyenesből a kormány „elsétál" valamelyik irányba anélkül, hogy erőt fejtenénk ki az elfordításához. Ugyanez a jelenség látható, észlelhető a ,,szitálás" esetében is, rendesen periodikusan váltakozva a két irányban. Ilyenkor kezünkkel a kormányt egyenesben igyekszünk tartani, de a kormány bizonyos mértékben mégis kitér; tehát az erőkifejtés ellentétes irányú a szögelfordulás irányával. Mint láthatjuk, az időben előrehaladó, tehát az időt is rögzítő diagramról minden jelenséget pontosan kimutathatunk szögelfordulásban és erőben kifejezve. A berendezést kiegészíthetjük azzal, hogy a diagram a szögelfordulásokon és az erő mértékén kívül a járómű sebességét is feljegyezze —• ez azonban a sebességmérővel való kapcsolatot és bonyolultabb berendezést kíván meg és legtöbb esetben a sebesség külön észlelésére nincs is szükség. A sebesség megállapítása általában csak a szitálás beállásánál szükséges — ezt a sebességet pedig a vizsgáló gépkocsivezető a sebességmérő óra figyelésével könnyűszerrel megállapíthatja. A következőkben a berendezést egyik példaképpeni kiviteli alakja nyomán a csatolt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük. 4 Az 1. ábrán — a kormánykereket és a vizsgálókereket részben elmetszve — a berendezés elrendezését láthatjuk vázlatos távlati képen. Az 1 hüvelyben forog a 2 tengelyű 3 5 kormánykerék, amire a vizsgálóberendezést ráerősítjük. Ez a vizsgálóberendezés áll a 4 spirálellenállásból, amelyen a 3 kormánykerék 5t küllőjére erősített 6 csúszóérintkező mozog. Ugyancsak az 5 küllőkhöz rögzítettük a 7 ka-10 rokkal a 8 dobot, amelyben van elhelyezve a mindkét forgási irányban kifejtett erőt mérő dinamóméter. A dinamöméter rugója vagy rugói a 8 dobra és a benne koncentrikusan forgatható 9 agyra támaszkodik. A 9 agy 11 15 küllőjű 10 vizsgálókereket hordja. A kormányzást a kormánykerék helyett a vizsgálat ideje alatt a 10 vizsgálókerékkel végezzük. Az eközben az óramutató járásával megegyező vagy ellenkező erőt a 8 dobban 20 levő dinamóméter méri. A dinamóméter rugója által közvetített erővel a vizsgálókerék közvetve forgatja azután a 3 kormánykereket is, amelynek minden elfordulását viszont a 4 spirálellenállás észleli. Mind a dinamóméter 25 erő-, mind a spirálellenállás szögadatai ismert valamely megfelelő villamos úton átvive az ábrán nem ábrázolt rajzi rögzítőberendezés szalagon jegyzi. A szalagon feljegyzett adatok egy példáját a 2. ábrán mutatjuk be. 3° A szalag haladása az idő függvényében történik, ezért az ennek megfelelő beosztásokon, — ábránkon oldalt, függőleges oszlopban — a másodpercek vannak feltüntetve (2—10"). A szögelfordulás és az erő értékei a középvonal-35 tói pobbra-balra kerülnek ábrázolásra, az ezeknek megfelelő beosztások ábránkon {alul feltüntetve) 0—720°, illetőleg (felül feltüntetve) 0—30 kg. A szögelfordulás görbéjét a 12 kettős vonallal, az erő görbéjét pedig a 13 vastag 40 vonallal ábrázoljuk. A 0-—2" közötti szakaszon a szögelfordulás megindul, mielőtt az erő vonala a 0-tól eltérne: a kormányban mintegy 25 foknyi holtjáték van a balrafordításkor. A kormánykerék 45 további ordításához az ábrából leolvashatóan kb. 8 kg erőkifejtésre van szükség: ez a normális erőszükségletet, kb. 5 kg-ot meghaladja; e tekintetben a kormány itt nem felel meg. A 2—4" szakaszon az erő 0, a szögelfordulás 50 csak egy darabig csökken, utána ahhoz, hogy ismét egyenesbe álljon, jobbrafordító kb. 2 kg erőkifejtésre van szükség: a kormány magától nem állt vissza egészen az egyenesbe. A 4—6" szakaszon a kocsi egyenesen megy, 55 mindkét érték 0. A 6—8" szakaszon a jobbrakormányzásnál ismét tapasztalhatjuk a kormány holtjátékát, a jobbrafordításhoz szükséges mintegy 5 kg-nyi erőkifejtést, amely azonban a kormánynak a 180°-on tovább történő 60 fordításánál a 8—1'0" közötti szakaszon felugrik kb. 8 kg-ra, ami már kifogásolható erőérték. Az erőkifejtés megszüntetésével jobb oldalról a kormány a diagramból láthatólag visszaáll teljesen az egyenesbe: e tekintetben 65 a kormány ismét rendben van. • ."• . 2