151040. lajstromszámú szabadalom • Termosztát
151040 kát, amelyeket ismert módszerek szerint galvánozás útján felvitt felületi rétegekkel tettek korrózióállóvá; ez a felületi védelem azonban már nagyon gyorsan leoldódik, minthogy e rétegek alá az őket megtámadó közeg befolyik. Emellett az ilyen bimetáíok mechanikus követelményeknek rosszul felelnek meg, úgyhogy a bimetál élettartama még felületi védőréteg felvitele esetén sem növekszik meg lényegesen. A jelen találmány szerinti termosztát célja e hátrányok hatásos és lehetőleg egyszerű eszközökkel történő kiküszöbölése. A találmány e célt azáltal éri el, hogy az oszlop minden bimetál lemezpárja különböző nagyságú lemezekből áll mégpedig úgy, hogy a kisebbik lemez pereme a nagyobbik lemez belső felületére támaszkodik. A találmány szerinti termosztát lehetővé teszi, hogy egyes lemezek közötti alátámasztás minden esetben kifogástalan fekvést adjon, minthogy így a nagy ságkülönbség alapján a kisebbik lemeznek kényszerűen a nagyobbik lemez belső felületére kell ráfeküdnie. Ezzel az előnnyel együtt jár még az ismert kivitelekkel szemben az is, hogy a kisebb lemezek a domborodási folyamat alatt a nagyobb lemezek konkáv belső felületére központosulnak úgy, hogy beszorulások és leéleződések működési nehézségei, a lemezek és a vezetőszerv között, ki vannak iktatva és ezáltal azonos hőmérsékleten mindig azonos értékben maradó emelőmagasság érhető el. A lemezpárok egyes lemezei külső formájukban is különbözően lehetnek kiképezve. Ha csak egy vezetőelemet alkalmazunk, különösen ajánlatos a példaképpeni kerek és szögletes egyes lemezek kombinációja, mimellett célszerűen a szögletes lemez a kisebbik. E foganatosítási mód által a kisebbik lemez emelőmagasság-vesztesége ismét kiegyenlítődik, minthogy tapasztalat szerint szögletes kiképzési formánál a szabad sarkok különösen erősen kihajlanak. A különböző lemezek ellenére az általában szokásos központosított vezetőszerv vezetést alkalmazhatjuk, minthogy a két egyes lemez közötti nagyságfokozatot tekintetbe véve a kisebbik szögletes lemez a nagyobbik kerek lemezre minden helyzetben rá tud támaszkodni. Annak érdekében, hogy a lemezek önközpontosítását nagymértékben elősegítsük — a találmány továbbfejlesztésével —• legalább a kisebbik lemez felfekvő élét lekerekítjük, s ezáltal a csúszóképességát megnöveljük. Ez az él lekerekítés különösen akkor hatásos, ha a kisebbik lemez szegélye és a nagyobbik lemeznek az alátámasztást szolgáló peremfelülete edzett, illetve keménykrómozott. E kivitel által nemcsak a csúszóképesség további javítását érjük el, hanem az egyes lemezek nagy igénybevételnek kitett alátámasztási mezője is jelentős mértékben kopásállóbb lesz,' Nem korrózióálló Ni-acéllal való beható kísérletek azt mutatták, hogy a korrózióhatás csak akkor lesz meg nem engedhetően nagy, ha ezek az acélok mozgó közegeknek, mint gőznek, vagy kondenzvíznek kitettek, de meglepetésszerűen a korrózióhatás nyugalomban levő közegnél oly módon késleltetve megy 5 végbe, hogy ezeknek az acéloknak a tartóssága a mozgó közegben alkalmazottakét többszörösen meghaladják. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a fém- és közeghatár rétege között olyan semlegesítő folyamat lép fel, 10 amely mint korróziógátló hatású. A jelen találmány további kialakítása ezen a felismerésen alapulva lehetővé teszi, hogy az előbb említett hiányokat olyan tágulótesteknél elkerüljük, amelyek mozgó gőznek vagy 15 kondenzvíznek vannak kitéve, mint ahogy ez pl. a kondenzvíz-elvezető esetében van. Azokból a bimetálnak nagy hőtágulású komponensét a közeg mozgó részének tesszük ki és a példaképpen korrózióálló acélból, pl. 18/8%-os 20 austenites Cr—Ni-acélból áll, míg a másik komponens csak a közeg nyugvó részével érintkezik és valamilyen csekély hőtágulása nem korrózióálló acélból, pl. 30—36%-os nikkeltartalmú invár-acélból áll. 25 Ezáltal olyan bimetál tágulótestek állíthatók elő, amelyek egyrészt 18,106 és 0 vonalas hőtágulási tényezőjű komponensacélok bimetálokká alakítva rendkívül nagy lökettel bírnak, másrészt pedig azáltal, hogy a 0 vonalas hő-30 tágulási együtthatójú, nem korrózióálló inváracélból álló komponenseket a mozgó közegtől távol tartjuk és az csak a nyugalomban levő közeggel érintkezik, a korrózióhatás a fellépő semlegesítés következtében a közeg és a fém 35 határrétegein. annyira késleltetett, hogy a találmány szerint készített bimetál-tágulótest olyan nagy élettartamú, amely a nem-rozsdásodó acélból készült bimetáloktól gyakorlatilag nem marad el. 40 A különböző nagyságú, de kerek lemezek alkalmazása következtében, mimellett a kisebbik lemeznek a pereme a nagyobbik lemez belső felületére támaszkodik, a peremeken olyan jó szigetelést érünk el, hogy a termosz-45 tát felmelegedett állapotában, a belsejében nyugalomba hozott, kívülről mozgó közeggel körülfolyt egy vagy több üreget képez, mimellett az üregek belső falai nem-korrózióálló acélból állnak. 50 Magától értetődően a bimetál-lemezek austenites és ferrites acélkomponensekből is állhatnak, amely esetben mindkét komponens nem-rozsdásodó acél és a két-bimetál-komponens ponthegesztés varrathegesztés vagy töltő-55 hegesztés útján vannak bimetál testté egyesítve. A nagyobb hőtágulású komponens számára pl. célszerűen 18/8-as austenites Cr—Ni-acélt, a kisebb hőtágulású komponens számára pedig 60 mintegy 13%-os Cr-acélt alkalmazunk. A rajz a találmány több kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. ábra központi vezetőszerven felsorakoztatott lemezpár metszetét, a 65 2. ábra az 1. ábra felülnézetét, a 2
