151035. lajstromszámú szabadalom • Robbantó szerkezet szeizmikus mérésekhez, legalább millsecundum mérési pontossággal

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. VIII. 02. (GE—434) Közzététel napja: 1963. VII. 24. Megjelent: 1964. X. 31. Szabadalmi osztály: 42 c 42—44 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Boér László mérnök, Gálfi János geofizikus, Kosa Gyula mérnök, Papp István mérnök, Posgay Károly geofizikus, Sédy Loránd geofizikus, dr. Stegenai Lajos mérnök, budapesti lakosok Tulajdonos.: Geofizikai Mérőműszerek Gyára, Budapest. Robbantó szerkezet szeizmikus mérésekhez, legalább millsecundum mérési pontossággal Szeizmikus mérésekhez legalább millsecundum mérési pontosságú robbantó szerkezetek már ismeretesek. A szeizmikus méréseknél ugyanis robbantással keltenek rezgéshullámokat és ezeket a földkéreg rétegeiről a fel-, színre visszaverődve felfogják, majd értékelik. Az ilyen módon készített szeizmogram értékelésének egyik fontos tényezője az, hogy a jelrögzítés kezdeti időpontját — a robbantási időpontot — 1 millsecundum pontossággal határozzák meg. A szeizmikus • mérés gyakorlatában a robbanóanyagot izzító gyújtóval felrobbantják; azaz elektromos árammal izzószálat izzítanak fel, majd ez robbantja a gyutacsot, a gyutacs pedig a robbantóanyagot. Szeizmikus méréshez olyan gyutacsot alkalmaznak, ahol a gyutacs izzószálának a robbantás következtében történő elszakadása és a robbanás időpillanata között 1 millsecundumnál kevesebb idő telik el. Ebben az esetben a mérés szempontjából nem a robbantás időpillanatát, hanem a gyutacs izzószálának elszakadását veszik alapul. Ezt „Gyutacs időjelnek" nevezik. Ha olyan gyutacsot használnak, ahol a robbanás -és a szál szakadása között 1 millsecundumnál nagyobb idő telik el, akkor a mérés szempontjából robbantás pillanatának „a vezeték időjelét", azaz egy a robbanóanyag köré tekert vezeték elszakadását veszik. A fent ismertetett 10 15 20 25 "o gyutacsidő jelet vagy vezetékidő jelet vezetik a regisztráló berendezéshez, amely ezt a jelrögzítő szerkezettel, célszerűen galvanométerrel és írószerkezettel, szeizmogramon rögzíti. A technika állásának megfelelő korszerű szeizmikus mérőberendezések időjelét továbbító egységei főbb vonásaikban egyezőek. Általában lőgépeknél a gyutacs idő jelet úgy adják meg, hogy a gyutacs izzítószálát Wheatstone-híd egyik ágába kapcsolják, és a hídpontokat regisztráló galvanométerre csatlakoztatják. A hidat robbantás előtt kiegyenlítik; ekkor a hídon nincs jel. A gyutacsra gyújtó egyenáramot vezetnek és amikor a robbanás az izzószálat elszakítja, a híd egyensúlya felborul, és a híd középső ágán feszültséglökés jelentkezik, amelyet galvanométerre vezetnek. E fent leírt általánosan használt rendszernek több hátránya van. Biztonsági okok miatt a hídra nem szabad nagy áramot kapcsolni (néhány 10 milliampernél több nem engedhető át a gyutacson), mert a gyutacs könnyen felrobban. Ezért a hidat minden egyes lövésnél igen gondosan ki kell egyensúlyozni, hogy felismerhető gyutacsidőjelet kapjanak. A szerkezetnek másik hátránya az, hogy vezetékes összeköttetésnél, sercegő zavarok, rádiós, tehát drót nélküli összeköttetésnél légköri zavarok jelennek meg és a mérés szempontjából fontos idő jel elveszhet a zajban. 151035