151029. lajstromszámú szabadalom • Lágyított vizet desztilláló készülék

151029 380 V-os váltóáramra kötött, nagy felületű, hengeres 7 és 8 elektródák között a forralótér víztömegén keresztülfolyik a villamos áram, melynek hatására a nagy fajlagos ellenállású vízréteg csakhamar élénk forrásnak indul. A kazánba táplált víz mennyiségét úgy kell beszabályozni, hogy az mintegy 2—3-szor nagyobb legyen a termelt desztillált víz mennyiségénél. A fölös tápvíz a 9' alsórészből és 9" felsőrészből alkotott nívószabályozó 10 túlfolyóján, valamint a csappal szabályozható átömlésű 18 vezetéken át hagyja el a készüléket. A kazántérben keletkező vízgőz a 13 gőztorlasz 11, 12 deflegmátorainak kényszerű megkerülése után a 14 hűtőtérbe áramlik, a 4 csőkígyó külső felületén lecsapódik, azon fokozatos lehűlés közben lecsorog, végül, mint kitermelt desztillált víz, a hűtő 15 kivezető nyúlványán át egy felfogóedénybe folyik. A 2 páracsőben lecsapódó vízgőzök a 2 páracső és 1' kazánfal között ellenkező irányban haladó tápvizet előmelegítik, úgyhogy ez a kazántérbe kb. 70—80° hőmérséklettel érkezik. A 2 páracső felső nyílására helyezett 13 gőztorlasz, mely az alkalmazott villamos feszültségnek és a kívánt desztilláló teljesítménynek megfelelően más méretű torlasszal cserélhető ki, a készülék munkáját önműködően szabályozza azáltal, hogy a rajta túlnyomás nélkül áthaladni nem tudó vízgőz a forralótér légterében csekély túlnyomást létesít, mely a kazánban levő víz szintjét lejjebb szorítja, úgyhogy a forraláshoz kisebb elektródafelület áll rendelkezésre. Ennek folytán a termelt vízgőz mennyisége oly mértékben csökken, hogy az a gőztorlaszon túlnyomás nélkül haladhat át. Az elektródákról leszorított fölös víz a kazánból a 10 túlfolyón át távozik. A 4 hűtőkígyóban a hűtővíz áramlási sebességét, illetve bevezetett mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy a termelt desztillált víz szobahőmérsékletű, a hűtő kilépőcsonkján távozó hűtővíz pedig kb. 60—70° hőmérsékletű legyen. A desztillálás befejeztével a 6 farkascsapot elforgatjuk, úgyhogy a tápvíz a forralótérből illetve az elektródákról lefolyik, mire a gőzfejlődés azonnal megszűnik, majd a hűtést megszüntetjük és az elektródákat az áramforrásról lekapcsoljuk. A 3. ábrán látható 7 külső, hengeres elektródán kb. fele magasságban, a forrásban levő víz szétfröccsenését csillapító 16 lyukak, az elektróda alsó szélén pedig a víz átfolyását megengedő 17 nyílások vannak. A belső 8 elektróda a 2 páracső 19 peremén nyugszik, a külső 7 elektróda pedig a kazán 1" felső részének 20 ütköző felületéhez, valamint ráerősített 21 rugók révén a kazán 1" felső részének oldalfalához támaszkodik. Ez az elrendezés az ismert elektróda elrendezésekkel szemben lényegesen megkönnyíti az elektródák kivételét és 10 20 25 30 40 45 50 55 60 behelyezését, pl. tisztítás céljából. Összecsiszolt üvegfelületek tömítenek a következő helyeken: ahol a kazán két 1', 1" része csatlakozik egymáshoz; ahol a 2 páracső felső vége érintkezik a 13 gőztorlasszal; ahol a nívószabályozó két 9', 9" része csatlakozik egymáshoz; végül a kazán 1" felsőrészét az 1'" süveggel összekötő karimák összefekvő felületein. Ezeket a karimákat egyébként nem ábrázolt bilincsek szorítják egymáshoz. Huzamosabb üzemszünet után a hűtőt tisztítani, illetve sterilezni kell. Evégből a készülék üzembehelyezése után, amikor a forrás már megindult, a hűtővíz áramlását a 4 csőkígyóban megszüntetjük, a 2 páracsövet a keletkezett vízgőzzel mintegy 10 percig átfúvatjuk, majd a hűtést ismét bekapcsoljuk és az első 1—2 liter desztillátum elvetése után a rendes üzemet tartjuk fenn. A találmány szerinti készülék minden felügyelet nélkül, önműködően és biztonsággal dolgozik, tehát éjjel, olcsó árammal is üzemeltethető. Amennyiben a tápvíz bevezetése valamilyen szándékolatlan oknál fogva megszűnnék, a forralótérben levő víz szintje elforrás következtében az elektródák alá süllyed és a készülék működése automatikusan megszűnik. Szabadalmi igénypontok: 1. Lágyított vizet desztilláló készülék, mely a hevítő elektródák kivételével teljesen üvegből készül, azzal jellemezve, hogy tápvízrendszere a hűtővízrendszerétől független. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hűtője (2, 4) a készülék kazánjában (!', 1", 1'") áramlás szempontjából elszigetelten helyezkedik el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, jellemezve a hűtő páracsövének (2) felső végére helyezett és ehhez csiszolt felület útján csatlakozó, magában véye ismert gőztorlasszal (13). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy összecsiszolt üvegfelületek tömítenek a következő helyeken: ahol a a kazán két része (1', 1") csatlakozik egymáshoz; ahol a páracső (2) felső vége érintkezik a gőztorlasszal (13); ahol a nívószabályozó két része (9' 9") csatlakozik egymáshoz; a kazán felső részét (1") a felette levő lezárósüveggel (1'") összekötő karimák összefekvő felületein. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, koncentrikus, hengeres elektródákkal, azzal jellemezve, hogy a belső elektróda (8) a páracső (2) peremén (19) nyugszik, a külső elektróda (7) pedig a kazán felsőrészének (1") ütközőfelületéhez (20), valamint ráerősített rugók (21) révén a kazán felsőrészének oldalfalához támaszkodik. 1 db rajz, 4 ábrával A kiadásért lelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 642390 Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, v., Balassi Bálint utca 21—23. 2