150999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilnemesítési célokra alkalmas kolloid állapotú melamin típusú műgyanta kondenzátum előállítására

2 150.999 kondenzáció is függvénye a H-ion koncentrációnak. Ebből viszont az következik, hogy nem is annyira a gócok többségének kolloid állapotáig történő kondenzációja, mint inkább a rendszernek ebben az állapotban történő 'megállítása ütközik műszaki nehézségekbe, mivel köztudomású, hogy a reakció éppen ekkor szabályozható legkevésbé. A találmány szerinti eljárás kolloid állapotú melamin műgyanta kondenzátum előállítására vonatkozik,- amely nemcsak, hogy önsziabályozhatóan oldja meg a kolloid állapot elérését, hanem, ezen túlmenően a reakció során létrejövő puff érrendszer egyrészt legalább 72 óráig stabilitást, másrészt a felhasználási hőkezeléshez a kívánt pH-t is biztosítani képes. A találmány kolloid állapotú melamin típusú műgyanta kondenzátum előállítására vonatkozik, amelynek lényege, hogy ,a monomer melamin származék kondenzációját olyan mennyiségű szerves, vagy szervetlen sav jelenlétében végezzük, hogy többségében kolloid állapotú kondenzátum keletkezzék egyidejűleg ós az idő és hőmérséklet függvényében lezajló kondenzáció során a rendszerhez az alkalmazott savval legfeljebb egyenértékű mennyiségű savanyúan hidrolizáló sót alkotni képes vegyületet adunk akkor, amikor a vegyület bomlási sebességének idő és hőfokfüggvénye egybeesik a kondenzáció idő és hőfok függvényéivel, és adott esetben valamilyen vízben oldódó nem kolloid állapotú előkorideiizáturamal — célszerűen dimeiilol-karbamiddal — elegyítjük. Mivel az éppen alkalmazott sav disszociációs állandójából függően a rendszer H-ion koncentrá',eiója más és más lehet, ezért a kolloid állapot eléréséhez szükséges szerves, vagy szervetlen sav koncentrációját célszerű előzetes kísérlet alapján megállapítani. A kondenzáció ideje a hőmérséklet függvényében aránylag tág határok között állítható be pl. 50—70 Cc

. között, 2 órától 20 perc kondenzálási idő .mellett. 'Mindezekből az is következik, hogy a savanyúan hidrolizáló sót alkotni képes vegyület a kondenzáció során történő hozzáadásának időpontját az alkalmazott savak, illetve a reakció hőmérsékleti és időfüggvényében esetenként kell megállapítani. E vegyületként számításba jöhetnek mindazok, amelyek a kondenzálási hőmérsékleten és idő alatt savmegkötőanyagot képesek leadni, előnyösen alkalmazhatók pl. Nífj-at leadni képes anyagok, mint irimetilamin. Monomerként legcélszerűbb trimetilolmelamint használni, míg a savas közeg biztosítására hangyasav, vagy foszforsav az előnyös. A találmány szerinti eljárás során a megállapított feltételek mellett pl. NH3-at leadni képes vegyületet adunk a rendszerhez, amely savmegkötőképessége folytán éppen akkor csökkenti bomlási sebességének megfelelően a rendszer H+

ion koncentrációját, amikor az már a polikondenzáció feltételeit biztosítaná. Ezáltal nemcsak, hogy önszabályzóan állítja meg a kondenzáció továbbhaladását, hanem ezen túlmenően lehetővé teszi az egész eljárás folyamatosítását is. A találmány szerinti eljárással előállított kolloid állapotú melamin típusú műgyanta kondenzátum legfontosabb felhasználási területe a cellulóz alapú ' textilanyagok, vagy pl. gyapjú anyagok nemesítése. A felhasználás módja általában megegyezik az ismert műgyanta appretúrák felhasználásával, azzal az eltéréssel, hogy jelen esetben alkalmaznunk, kell még valamilyen olyan monomert is, amely a melamin típusú kondenzátuimmal közös gyantát képes alkotni a hőkezelés során. A felhasznáíáskoír külön sav katalizátort nem kell alkalmazni, imivel a kolloid műgyanta előállítása során a rendszerben létrejövő puff érrendszer ezt a feladatot ellátja. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon keresztül szemléltetjük részletesebben. 1. példa 300 kg 50'%-os trimetilolmelamint, 100 kg 85%os hangyasav jelenlétében 600 liter vízzel hígítva indirekt fűtésű és keverővel ellátott berendezésben keverés közben 50 C°-ra melegítjük és ezen a hőmérsékletein tartjuk 1 óra hosszat, majd hozzáadunk 50 kg trimetilamint és keverés közben 50 C°-on tartjuk a rendszert, további 1 óra hosszat. Ezután a fűtést leállítjuk és a kolloid állapotú kondenzátumot visszahűtjük terem, hőmérsékletre. A felhasználása úgy történik, hogy a fenti kondenzátumból 500 g/liter és 350 g/liter dimetilol karbamidot veszünk, amellyel 20 C° körüli hőmérsékleten a cellulóz alapú textíliát telítjük, kipréselő hengerpárok között széles állapotban átvezetve 100% nedvességtartalomra állítjuk be és szárítófeszítő kereten 70—80 C° hőmérsékleten megszárítjuk. Majd ezt követően 130 C° hőmérsékleten 5 percig hőkezeljük. Eljárhatunk úgy is, hogy a szárítást 100—110 C° hőmérsékleten végezzük, amikor is külön hőkeze^ lésre nincs szükség. 2. példa 830 kg vízhez 150 Ikg 50% trimetilolmelint és 20 kg 85%-os foszf ársavat adunk és az 1. példában megadott feltételek mellett 70 C°-on 10 percig kondenzáljuk, majd hozzáadunk 20 kg trimetilamint és 70 C°-on további 10 percig kezeljük. Ezután a. rendszert visszahűtjük. A felhasználás 'azonos az 1. példával, azzal az eltéréssel, hogy a keletkezett kolloid állapotú fcondenzátumihoz adjuk a 150 g dimetilol-Jcarbamidot literenként és közvetlenül felhasználjuk. A példában megadott módszer szerint legalább 72 óráig stabil kolloid állapotú melamin, vagy melamin származók kondenzátum állítható elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás textilnemesítési célokra alkalmas kolloid állapotú melamin típusú műgyanta kondenzátum előállítására, .melyre jellemző, hogy a monomer melamin származék kondenzációját olyan mennyiségű szerves vagy szervetlen sav jelenlétéiben végezzük, hogy többségében kolloid állapotú kondenzátum, keletkezzék és az idő és hőmérséklet függvényében lezajló kondenzáció során a rendszerhez, az alkalmazott savval legfeljebb