150989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmék kikészítésére és cserzésére

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •# ^ SZABADALMI LE Nemzetközi osztály: C 14 c ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.989 SZÁM SA—1341. ALAPSZÁM Magyar osztálv: 28 a 5~-8 ' Eljárás szőrmék kikészítésére és cserzésére Delsdeal Limited, Manchester, Nagybritannia Feltaláló: Sax George igazgató, London A bejelentés napja: 1961. március 29. Nagybritanniai elsőbbsége: 1960. március 29. A találmány szőrmék kikészítésére és cserzésére vonatkozik. iSzármék ilyen kezelésénél a nyersbőrt először vízben vagy sós oldatban áztatják, hogy az 'megpuhulj on ós ilyen módon a másolásnak nevezett műveletre alkalmassá váljon. Húsolás folyamán a teendő' az, hogy a bőr belső oldaláról vagyis az irháról eltávolítsuk az ott levő' vékony húsréteget, amelyet rostos szövetnek, is szoktak nevezni és amely a víz vagy a folyékony cserző, ill. kikészítő anyag számára áthatolhatatlan. Húsolás folyamán ezt a rostos réteget eltávolítják, miáltal az irha alkalmassá válik az említett f olya dákok átengedésére vagy felvételére, aminek igen nagy fontossága van, mert a teljes bőr cseraése csak akkor, lehetséges, ha az irharéteg felől a bőr teljesen átitatódik. E művelet folyamán savas-sós oldat (pác) vagy cserzőanyag hatol be a bőrbe, .miáltal állandósított terméket kapunk. A húsolás nagyon kényes művelet, főleg azért, mert a kisméretű és értékes szőrméknél kézzel •kell azt végrehajtani a szőrmének ún. hűsioló padra történő kifeszítése után. A munka úgy történik, hogy a bőrt nagyméretű, helybenállő, borotvaéles kés alatt kell ügyesen ós szakértelemmel elmozgatni. Más eljárásnál, ami szintén igen nagy szakértelmet igényel, forgó kést alkalmaznak, amelynek mentén a, bőrt óvatosan kell elmozgatni a, rostos szövet eltávolítása, végett. A húsolás nagymértékben növeli a szőrme-kikészítés költségeit, mert ha a, kereskedelemben elfogadható és állandósított termiéket akarunk készíteni a ruházati- vagy szőrmeipar számára, a munkát nagyon, gondosan kell elvégezni. Az ismert; eljárásoknál: tehát a szőrmekikészítés és cserzés munkája áztatással kezdődik, ezen előkészítés után következik a húsolás, majd pedig savas-sós oldattal, vagy ásványi cserzőanyag -gal történő kezelés következik. Ezután a bőrt olajjal kezelik tulajdonságainak rögzítése végett ' és így lágy, állandósított termieket kapnak, amely a gyakorlati céloknak megfelel. Rendes körülmények között a kikészítés és cserzés olyképp történik, hogy a hús olt bőrt (szőrmét) a, savas-sós oldatot vagy cserzőanyagot tartalmazó fürdőbe mártják és kellő ideig a folyadékban, hagyják, amivel a, minőség állandósítható. A célnak, megfelelő ilyen fürdő különböző savaikkal, így pl. hangya savval, ecetsavval, tejsavval készíthető, ha a savhoz még nátriumklorid o't is adagolunk, ami meggátolja a szőrme duzzadását, amely egyébként, a sav hatására bekövetkeznék. A megfelelő ásványi cserzőanyag timsó t, alumíniumiszulf át ot, krómeserző-ki vonatot és más efféle anyagokat, tartalmaz. A kezdetben alkalmazott cserzőanyagot, mint említettük, mártással lehet bevinni, de alkalmazható ez a, folyadék kézzel, pl. olyképp, hogy a szőrme irhaoldalára a cserzőanyaggal átitatott textilanyagot, fektetünk. A forró kamnási eljárás nevén ismert műveletnél legtöbbször vékony és hosszúszőrű szőrméket kéziéinek, így pl. a rókát, melynek szőrszálai ennél a műveltetnél könnyen összekuszálódhatnak. A kikészítés ugyanis kalapáló vagy döngölő eljárással függ össze, amiről az alábbiakban még említést teszünk. Hasonló hátrány keletkezhetik más irhás bőröknél, pl. nyúl vagy bárány kikészítésénél is. Az, ilyen vékony irhájú bőröknél a cserzőanyag eléggé behatol az anyagba akkor, ha az említett módon a folyadékkal átitatott textilanyagot, helyezünk a bőrre, mire azután olajozás következik és ezután