150985. lajstromszámú szabadalom • Vulkanizálható elegyek olefin-kopolimérekből
150.985 5 VI. táblázat Szigetelési állandó Ólamoxid gőzben való 60 C°-os vulkanizálás vízben való után kondicionálás után 1,5 0,015 0,015 3 0,008 0,008 6 0,019 0,019 12 0,038 0,038 Hasonló eredményeket kaptunk cinkoxid és magnéziumoxid alkalmazása esetén is. Vizsgáltuk a vulkanizálószerek és a kén befolyását is a fémszappanak jelenléte révén elérhető eredményekre. 6. példa A p-terc.-klórozott butilperoxidot dükumilperoxiddal helyettesítettük; így a következő összetételű keveréket kaptuk: etilén-propilén vagy etilén-butilén kopolknér 80 polibutaidén-nátrium 20 kai cinált kaolin 100 dikumilperoxid 2,5 kén 0,12 Gőzben történő vulkanizálás után a szigetelési állandó értéke kereken 3 volt; vízben 60 C° hőmérsékleten történő kondicionálás után a szigetelési állandó értéke 6-ra növekedett. íEgy hasonló összetételű keverék, amelyhez 10 rész ólomoxidot és 5 rész sztearinsavat adtunk, gőzben való vulkanizálás után 1500-as szigetelési állandót mutatott, amely vízben, 60 C° hőmérsékleten történt kondicionálás után 1800-ra növekedett. Ezek alapján tehát arra lehet következtetni, hogy a szappanoknak a találmány értelmében kifejtett hatását a vulkanizálószer jellege •— legalábbis amennyiben peroxidokról van szó — nem befolyásolja. 7. példa Abból a célból, hogy a kénnek a találmány szerinti keverékekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, az alábbi összetételű két keveréket készítettük: F G Etüén-ipropilóri vagy etilón4»utilén kopolimér 80 80 polibutadién-nátriunl 20 20 kalcinált kaolin 100 100 szteardnsav 5 — cinkoxid 10 — kén „ — tercier klórózott butilpéroxid 4 4 Gőzben történt vulkanizálás után az F keverék szigetelési állandója 19,600 volt, míg a G keveréké 0,032, vízben, 60 C° hőmérsékleten lefolytatott kondicionálás után az állandók értéke 6860, ill. 0,014 volt. 'Megállapítható tehát, hogy a kén egyáltalán semmiféle befolyást sem gyakorol a szappanok által kifejtett hatásra. Bár a fenti példák különlegesen a cink- és ólomoxid alkalmazására vonatkoznak, meg kell jegyezni, hogy az említett fémek bizonyos bázisos sói hasonló módon javítják a keverékek tulajdonságait, ami azzal magyarázható, hogy ezek is képesek reagálni a keverékhez adott szerves savakkal, molekulájuk bázisos része útján. 8. példa Az 1. példa szerinti összetételű keverékben a fémszappant egy esetben 5 rész sztearinsavval és 10 rész bázisos ólomszulfáttal i(PbSO^-PbO), egy másik esetben pedig 5 rész sztearinsavval és 10 rész bázisos ólomkarbonáttal [2PbCC>3 • Pb(OH): > helyettesítettük. Az első esetben a szigetelési állandó értéke vulkanizálás után 650, vízben 60 C° hőmérsékleten végzett kondicionálás után pedig 950 volt, míg az utóbbi esetben a kapott termék szigetelési állandójának értéke 1500, ill. 1700 volt. Ha ezeket a kísérletéket ugyanazon bázisos sókkal, de sztearinsav hozzáadása nélkül végeztük, a kapott szigetelési állandók értéke 0,01 körüli nagyságrendűre esett vissza. Meg kell jegyezni, hogy a találmány megvalósítható aktív szappankeverékek felhasználásával is, így alkalmazhatunk pl. kevert zsírsavakat tartalmazó szappanokat í(sztearinsav és palmitinsav különféle arányú keverékeiből álló kereskedelmi minőségű sztearinból), úgyszintén különféle fémbázisokat tartalmazó szappankeverékeket is, amennyiben ezek cinket és/vagy ólmot is tartalmaznak. A jelen találmány egyik további megvalósítási alakja esetében a keverékben jelenlevő töltőanyagok bármelyike a szerves sav fizikai hordozójaként is szerepelhet. Ebből a célból a savat és a töltőanyagot valamilyen megfelelő eljárással együttes előzetes kezelésben, részesíthetjük, hogy ezáltal a töltőanyag részecskéit bevonjuk vagy átitassuk a savval, majd az így kapott keveréket töltjük be a keverőgépbe, hogy összegyúrjuk azt a keverék többi alkotórészével, nevezetesen a kopolimérekkel, az említett fémek oxidjaival, ill. bázisos sóival, továbbá a vulkanizálószerekkel st'b. Az e találmány szerinti keverékek, kiváló elektromos szigetelő tulajdonságaik folytán, széles körben felhasználhatók a technika -számos olyan területén, ahol ilyen tulajdonságokra van szükség. A felhasználási területek sorában elsőnek a kábelek és egyéb vezetők szigetelő bevonatait, továbbá a szigetelő tömítéseket, szigetelőlapokat és szigetelő padlóborítások említhetők meg. A találmány szerinti keverékek egyik további érdekes alkalmazási területe védőbevonatok készítése pl. csövekre, kóboráramok és általában korrózió elleni védelem, céljából.
