150976. lajstromszámú szabadalom • Pépesítőgép

2 150.976 tengely párhuzamos az adagolási iránnyal. Mindkét esetben az anyagot külön berendezés szállítja az etetőhöz, az anyagszállítás lehetősége miatt aprításkor még vízzel is permetezik. Ezt a kásás anyagot osztályozó szitára szállítják és a szita alatt nyert pép továbbszállításáról külön gondoskodnak. Az ismert pépesítő berendezéseknek közös hátrányuk az, hogy a pépesítést és a pépesített anyag továbbszállítását több gép végzi és csak vízzel keverve pépesítenek. E berendezések, mivel több gépegységet igényelnek, beruházási és karbantartási, illetve ezáltal az üzemeltetési költségük is nagy. A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszöböli és olyan egy gépegységből álló pépesítőgépre vonatkozik, amely a pépesített anyagot továbbítja és nagy fordulatszámmal, illetve teljesítménnyel üzemel, továbbá amelynél a pépesítéshez külön vízadagolás és osztályozó szita vagy szűrő nem szükséges. A találmány szerinti pépesítőgép lényege az, hogy az álló ház palástjának belső oldalán elhelyezett anyagvisszatartó felülete, a hajtott tengelyhez rögzített és vele együtt forgó tartószerkezetre erősített pépesítő vagy röpítő és pépesítő lapátja, illetve lapátjai a tartószerkezetnek az adagoló nyílás felőli oldalára szerelt vágókése, illetve vágókései s ennek síkjára merőleges adagoló nyílása és a házhoz csatlakozó nyomócsöve van. A nyomócső keresztmetszete tolólemezzel változtatható. A beszívott levegő mennyisége zárólemezzel szabályozható. Az anyagvisszatartó felület érdesített vagy lyukasztott. A pépesítő lapát munkaélei és az anyagvisszatartó felület közötti távolság változtatható. A kopásnak kitett alkatrészek könnyen cserélhetők. A találmány szerinti pépesítőgépet annak egy példaképpen! kiviteli alakján a csatolt rajzra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázzuk. Az 1. ábra a pépesítőgépet tengelyével párhuzamos síkú metszetben szemlélteti; a 2. ábra pedig az 1. ábra A—Á síkú metszetét ábrázolja; a 3. ábra kétkarú tartószerkezetet nézetben mutatja: a 4. ábra lyukasztott anyagvisszatartó felületet felülnézetben ábrázolja; végül az 5. ábra a beszívott levegő mennyiségét szabályozó zárólemeznek nézetben való ábrázolása. Az 1. ábra a pépesítőgép elrendezését metszetben szemlélteti. A hajtott 2 tengely a 17 merevítő bordákra szerelt 14 csapágyakban forog és hajtása villamos motorról a 2 tengely végére ékelt 13 szíjtárcsával történik. A 8 adagoló garat fölött van a 12 terelőlemez a beszívott levegőmennyiség szabályozására. A 2. ábra a gép belső szerkezetét metszetben ábrázolja. A hajtott 2 tengelyre rögzített tartószerkezetként 3 karok vannak, amelyek a 2 tengellyel együtt forognak. A 3 karokra 4 kötőelemekkel cserélhetően rögzítjük az 5 vágókéseket és a 6 pépesítőlapátokat. A kések síkjára merőleges az adagoló 9 nyílás. A 6 pépesítőlapát kiképzése olyan, hogy pépesítésen kívül ventillációt is ad. A 6 pépesítőlapáttal szemben van a 7 anyagvisszatartó felület, amelynek a 6 pépesítőlapát felé eső oldala érdesített, vagy lyukasztott. A 7 anyagvisszatartó felületet alkotó palást henger vagy csonkakúp alakú, amely az 1 ház palástjának belső oldalára van helyezve. A 6 pépesítőlapát munkaélei és a 7 anyagvisszatartó felület között 18 rés van. Ha a 7 anyagvisszatartó felület tengelyének középvonala a 2 tengely középvonalával koaxiális, akkor a 18 rés nagysága állandó, ha pedig a két tengely középvonala nem koaxiális, a 18 rés a 7 anyagvisszatartó felület belső palástja körül folyamatosan változik. Az apró darabos anyagok pépesítésénél az állandó méretű 18 rés előnyös a hosszabb munkaút biztosítása miatt; mert az anyag a 7 anyagvisszatartó felület elérésekor a 18 résen nem csúszik át. A nedves szálas növényeknél viszont a változó 18 rés az előnyösebb, mert az anyag a munkafolyamat alatt fokozatosan nagymértékben esik össze. Ezért a 18 rés méretét az adagoló- 9 nyílástól a 11 nyomócső torkolatáig folyamatosan csökkentjük. A 3. ábra a tartószerkezettől csak az etetőnyílás oldala felé eső 3 kart ábrázolja, a hozzá kötőelemmel erősített 5 vágókést és a 6 pépesítőlapátot. A 4. ábra a 7 anyagvisszatartó felület kiképzését mutatja, ahol a felület furatokkal van ellátva. Az 5. ábra a beszívott levegő mennyiségét 12 szabályozó szerkezetet ábrázolja, amely az adagoló oldalán van elhelyezve, de lehet mindkét oldalon is, ahol a szabályozást a 15 zárólemeznek a 16 szárnyascsavarra való beállítása által a levegőnyílásokat zárjuk, vagy nyitjuk a szükségletnek megfelelően. A gép működését röviden ismertetjük. A pépesítendő növényt a 8 garatba adagoljuk. Innen a darabos anyag kényszeradagolás útján, a szálas' nedvdús anyag pedig közvetlenül a 6 pépesítőlapát ventillációs hatására a 9 nyíláson keresztül kerül a munkatérbe. A 9 nyílás síkja merőleges a 2 tengelyre. A percenként 4000—5000 fordulatot végző tartószerkezetnek az adagoló 9 nyílás felőli oldalára szerelt 5 vágókés felaprózza a beadagolt növényt és a belső légáramlás, valamint a mozgásba hozott anyag mozgási energiája következtében a felaprózott növény beesik a 6 pépesítőlapát és a 7 anyagvisszatartó felület közé és a 6 pépesítőlapát a 7 anyagvisszatartó felülethez nyomja, zúzza, majd ezen gyúrja és szétkeni a felaprózott zöld növényt. Ezt többször megismétli, ami a pépesítőlapát számától, továbbá a 12 zárólemezzel szabályozott beszívott levegő mennyiségétől és a 10 tolólemezzel beállított kidobott pépesített anyag mennyiségétől függ. A többszöri átgyúrás következtében a felaprózott zöld növény vagy a már silózott takarmány nedvességtartalma kipréselődik és az anyag teljesen elpépesedik. Az elpépesített növény, illetve takarmány 1 házzal burkolt zárt belső térből vagy munkatérből, a levegő túlnyomása és a forgómozgást végző pépesített anyagban fellépő centrifugális erő együttes hatására a 11 nyomócsövön keresztül kiröpül a pépesített anyag. A 10 tolólemezzel és a 12 zárólemezzel történő megfelelő keresztmetszetű nyílások beállítása igen fontos a teljesítmény mennyiségének, minőségének és költségeinek szempontjából.