150976. lajstromszámú szabadalom • Pépesítőgép

Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -gr N5-LEÍRÁS Nemzetközi osztály: A 01 f 35°° ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.978 SZÄM MA-1110 ALAPSZÁM Magyar osztály: 45 e 3500 Pépesítőgép Mátyás Emil géplakatos és Mátyás Gyula oki. oiérnök, Budapest A bejelentés napja: 19C2, január 23. A találmány növényeknek, különösen zöld növényeknek és nedves szálas takarmányoknak, továbbá gyökér vagy gumós, valamint olajos, rostos, vagy egyéb terményeknek és a már sil6-zott takarmányoknak osztályozás nélkül való pépesítését és a pépesített anyag továbbszállítását egymagában megvalósító pépesítőgépre vonatkozik. A mezőgazdasági termények, pl. zöld lucerna, zöld lóhere, zöld kukorica, illetve csalamádé, tök, répa, stb. és a már silózott takarmányok pépesítése a mezőgazdaságban vagy a mezőgazdasági és egyéb iparban igen fontos. A pépesített takarmányból az állatok azonos mennyiség esetén több tápanyagot vesznek fel, mint a nem pépesítettből. Ezért a pépesített takarmány sokkal gazdaságosabban etethető az állatokkal. A mezőgazdasági vagy egyéb ipar ugyancsak több hasznos anyagot von ki, illetve hasznosít a pépesítéssel feltárt növényből, mint a nem pépesítettből. A pépesített növény tehát iparilag is nagyobb hatásfokkal dolgozható fel. A pépesítést rendszerint több, különféle munkagép egységből álló berendezéssel végzik. Ezek a pépesítendő növényt aprítják, szeletelik, vagy egyéb módon apró részekre bontják szét, utána osztályozó szitán, szűrőn szétválasztják és az egész finomra tört növényrészeket többnyire vízzel keverve pépesítik. Ismeretes az élelmezési iparban és a mezőgazdaságban az olyan pépesítő berendezés, amelynél az aprítást tárcsás szeletelőgép végzi. Fő alkatrésze 1—2 m átmérőjű korong, amelyen a sugár irányában több nyílás van. E nyílásokban a kések oly módon vannak beillesztve, hogy a korong függőleges tengelye körüli forgásánál ne járjanak egymás nyomában. A korong felett van az etetőhenger, amely felül kiszélesedik. E henger a korongot mintegy kétharmad részben borítja. Az etetőben elhelyezett anyagot a súlya a késekhez szorítja s a kések az anyagból egy-egy szeletet levágnak és a levágott szeletek a kések hézagai között a korong alá helyezett edénybe hullanak. A szeleteket egy másik gépen, vízadagolás közben zúzzák, törik, utána pedig osztályozó szitán áteresztve kapják a kívánt pépes anyagot. Továbbá ismeretes a keményítőgyártásban az olyan pépesítő berendezés, amelynél a vízszintes tengelyű dob palástján az alkotó mentén kisebb közökkel egymás mellett fűrészlapok vannak és ezek közé általában falécet helyeznek. Az anyagot a súlya a forgódobhoz nyomja, amelynek fűrészlapja az anyagot reszeli és az összegyűlt reszelek egy kásás anyagot alkot. Az adagoló edény a forgóhenger egynegyedét veszi körül. Az adagolt anyag a centrifugális erő hatására a forgódobről leszóródik, ennek megakadályozására burkolattal látják el. A fűrészlapok igen anyagigényesek és karbantartásuk a fűrészlap kiképzés miatt igen munkaigényes is. A fűrészélek, hogy ne tömődjenek el, az anyag súlyának megfelelően 20—30% vizet permeteznek a fűrészélekre. Ezzel a pépesítést is elősegítik és az így felhígított kásapép szivattyúval való elszívatásra is alkalmassá válik. Az anyagot még osztályozó szitára vagy szűrőre szállítják és osztályozás után nyerik a finomra zúzott anyagrészekből a pépesített anyagot. Ismeretes még a mezőgazdaságban olyan pépesítőberendezés is, amelyet különösen a zöldtakar-mányok pépesítésére használnak, az egyik megoldás szerint a vízszintes tengely körül forgó dob palástját vágókések képezik, e kések a megfelelő vágóéi elrendezése miatt a forgási tengellyel szöget zárnak be és tengelyük az anyag adagolási irányára merőleges. A másik megoldás szerint viszont a vágókés elhelyezése olyan, hogy a tengelyre merőleges síkban van, amelynél a sugárirányban a tengelyen több kés van. Itt a