150969. lajstromszámú szabadalom • Több réteg vizsgálatára alkalmas figyelőkút
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.969 SZÁM Nemzetközi osztály: E 03 b KO—1716 ALAPSZÁM Magyar osztály: 85 d Több réteg vizsgálatára alkalmas figyelőkút Konyor László oki. mérnök, Budapest, Surányi Ernő oki. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1962. július 24. Vízkutatási figyelőkutak hagyományos módszer szerint eddig úgy készültek, hogy egy központi kút körül közel koncentrikus körök mentén a csapás és dőlés irányokban minden egyes vízvezető rétegre külön-külön figyelőkutat telepítettek. Ennek megfelelően a kiválasztott egyik fő irány és az egyik tetszőleges kör metszéspontjához (csomópontjához) közel, a vízvezető rétegek számával megegyező figyelőkút mélyítése1 volt szükséges. Az ilyen telepítés szerint minden egyes figyelőkút csak egy réteg vizsgálatára használható. Emellett ennek a módszernek még egyéb hátrányai is vannak. Ha ugyanis a rétegek száma sok, úgy ezeknek megfelelően sok a figyelőkutak száma is, és ezért a kutatás igen költséges és időigényes; továbbá az egyes csomópontokhoz tartozó figyelőkutak ez esetben oly közel kerülnek egymáshoz, hogy a vizsgálatoknál minőségi követelményként előírt rétegelkülönítés megbízhatóan nem minden esetben valósítható meg. A találmány tárgya olyan figyelőkút, amellyel a rétegvizsgálatokat a megfigyelési pontok (csomópontok) számának változtatása nélkül, de a figyelőkutak számának minimálisra való csökkentésével végezhetjük el. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy csomópontonként egy-egy megfigyelőkutat létesítünk és e kútban a mindenkor kívánt rétegvizsgálatnak megfelelően valósítjuk meg az összes réteg elkülönített megfigyelését, a megfigyeléseknek egyidejű (rekeszlemezes, csőköteges) vagy egymás utáni (tömszelencés) végrehajtási lehetőségével. Eszerint a figyelőkút egyetlen közös furatba helyezett, a mindenkor vizsgálandó vízvezető rétegek számának, mélységi elhelyezésének és a kívánt vizsgálati módnak megfelelő, egymással párhuzamosan és/vagy sorbakapcsolt figyelőcsövekkel és ezeket összefogó és/vagy távoltartó elemekkel, továbbá a rétegek szintjeiben kiképezett befogadócsővel és/vagy figyelőcsövekkel, valamint a vízvezető rétegeket a csöveken kívüli térben egymástól vízzáróan elválasztó tömítéssel ellátott. Egyidejű megfigyelési kívánság esetén a íigyelőkútba annyi csövet építünk be, ahány rétegben vizsgálatot kell végezni, s ennek megfelelően e csövek hossza a vízvezető rétegek mélységi elhelyezkedése szerint változik. A rekeszlemezes kiviteli mód esetében legalább egy figyelőcső a befogadócsövön belül van elhelyezve és a befogadócső célszerűen szűrőcsőként van kialakítva. A befogadócsövön belül a vizsgálandó rétegek számánál legalább eggyel kevesebb teljes vízzárást adó elválasztó rekesz van alkalmazva. Csőköteges kialakítás esetében legalább három figyelőcső van a befogadócső és rekeszlemezek nélkül összefogó és/vagy távolságtartó szervekkel összeépítetten a furatban elhelyezve. A távolságtartók helyett kötegborító köpeny is alkalmazható. A tömszelencés kialakítás esetében, oly módon végezhetünk a csomóponti kúthoz tartozó rétegekben egymás után megfigyeléseket, hogy először a rétegeket egymástól tömszelencével elzárjuk, majd a tömszelencéket szakaszonként csöves pakkerrel helyettesítjük, miáltal folyamatosan egymásba csatlakozó, tehát sorbakapcsolt megfigyelőcső áll a vizsgálatok, illetve megfigyelések céljára rendelkezésre. Ha felülről lefelé haladva végezzük a megfigyeléseket, úgy az éppen megfigyelés alatt álló réteg alatti szakaszok még elzártak, az e fölöttiek pedig már rövidrezárt állapotban vannak. Ez okból a tömszelencés vizsgálat nem ad felvilágosítást az egyes rétegek egymás közötti kommunikációjára, minélfogva minden olyan esetben, amikor ilyen vizsgálatok elvégzése is szükséges, csak a rekeszlemezes vagy csőköteges eljárás alkalmazható. A tömszelencés vizsgálatot alulról felfelé haladva is elvégezhetjük. A találmány szerinti kialakítás lehetőséget ad arra, hogy a használatos megfigyelőkutaknál nagyobb átmérőjű új rendszerű figyelőkutak ez irányú szerepük betöltése után szűrőkutakká legyenek átalakíthatók. Ez különösen abban az esetben
