150966. lajstromszámú szabadalom • Csörlőkötelet fektető szerv csörlővontatású gépekhez vagy eszközökhöz
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^r -»fr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.966 SZÁM KO—1650 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: A 01 b 3916 Magyar osztály: 45 a 3916 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Csörlőkötelet fektető szerv csörlővontatású gépekhez vagy eszközökhöz KGM Mezőgépfejlesztési Intézet, Budapest Feltalálók: Németh Ferenc ok!, gépészmérnök, Balogh Imre oki. gépészmérnök, Szepessy Gyula tervező, mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. október 9. A találmány csörlőkötelet fektető szerv csörlővontatású gépekhez vagy eszközökhöz, főleg csörlővontatású szőlőművelő taligákhoz. A szőlők legtöbbje keskeny, 1010—130 cm sortávolságban van telepítve. A keskeny sortávolság miatt a szőlők gépi megműveléséhez csak keskeny nyomtávú szőlőművelő taligákat, vagy keskeny nyomtávú traktorokat lehet használni. A keskeny nyomtáv azonban a szőlőművelő szerszámok stabilitását nagy mértékben befolyásolja. A szőlőművelő taligák általában csörlős vontatásúak. Csörlős szőlőművelő taligákkal való művelésnél a csörlő a megművelendő szőlősor hegyfelőli oldalán kerül elhelyezésre. A szőlőművelő taligák közvetlen drótkötél vontatási eljárással üzemelnek. A vontatáshoz szükséges drótkötelet a szőlőművelő szerszámmal együtt a szerszám kezelőjének kell lejtmenetben vontatnia. Hegymenetnél a szőlőművelő szerszámhoz kötött drótkötelet a csörlő húzza be. Ilyen elrendezés mellett művelés csak egyirányban, a csörlő vontatási irányában lehetséges. A szőlőművelő szerszámnak a drótkötéllel való lejtmeneti vontatása igen nagy emberi erőt igényel. Különösen fárasztó munka enyhe lejtésű terep vagy közel vízszintes szőlőtáblán a szőlőművelő taligának és a hozzá kötött drótkötélnek vontatása. Ismeretes olyan csörlővontatású szőlőművelő taliga is, amely visszajárató kötelet fektető szervvel is rendelkezik. Ez a visszajarató kötelet a szomszédos szőlősorba fekteti. Ebben az esetben a műveléshez két csörlő szükséges. A szőlőművelő szerszámot odairányban az egyik, visszairányban pedig a másik csörlő vontatja. Hátránya az ilyen szőlőművelő taligának, hogy keskeny nyomtáva és kis súlya miatt a vontatókötélnek a csörlőről való lehúzása során fellépő fordító nyomaték, továbbá a változó talajellenállás és a vontatóerő a taliga járását oldalazóvá, bizonytalanná teszi és a kezelő testi épségét, valamint a szőlőtőkék épségét veszélyezteti. Ismeretesek keskeny nyomtávú traktorok is, ezek azonban csak 150 cm feletti sortávolságú szőlőkben dolgozhatnak. Hegyvidéken vagy nagyobb lejtő esetén a traktor felfelé haladását a traktorra szerelt csörlő segíti. Ebben az esetben a vontató drótkötél vége a .szőlőtábla hegyfelőli oldalán van kihorgonyozva. Az ilyen típusú traktor ugyancsak rendelkezik a hegymenetet megkönnyítő visszajárató kötelet fektető szervvel, azonban beruházása nagy költséget igényel, kényes és könnyen romlik. Hátránya az is, hogy az átlagos 100—130 cm sortávolságú szőlőkben nem használható. A 150 cm sortávolság új szőlők telepítésénél megvalósítható ugyan, azonban az ilyen szőlők helykihasználás szempontjából gazdaságtalanok és termelési hozamuk jóval kisebb a szokásosnál. A találmány a felsorolt nehézségeket és hiányosságokat kiküszöböli. Ezt azzal éri el, hogy a szőlőművelő taliga és vontatókötél közé helyezett nyomatékkiegyenlítő csatlakozó szerkezete van, amely a visszajárató kötelet fektető szerv vízszintes síkú forgatónyomatékát kiküszöböli. A függőleges síkban fellépő nyomatékok kiküszöbölésére pedig a vontatás irányára merőlegesen áthelyezhető vezetőülése van. A találmány szerinti szőlőművelő taliga még SO cm nyomtáv és 120 kg