150966. lajstromszámú szabadalom • Csörlőkötelet fektető szerv csörlővontatású gépekhez vagy eszközökhöz

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^r -»fr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.966 SZÁM KO—1650 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: A 01 b 3916 Magyar osztály: 45 a 3916 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Csörlőkötelet fektető szerv csörlővontatású gépekhez vagy eszközökhöz KGM Mezőgépfejlesztési Intézet, Budapest Feltalálók: Németh Ferenc ok!, gépészmérnök, Balogh Imre oki. gépészmérnök, Szepessy Gyula tervező, mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. október 9. A találmány csörlőkötelet fektető szerv csörlő­vontatású gépekhez vagy eszközökhöz, főleg csörlő­vontatású szőlőművelő taligákhoz. A szőlők legtöbbje keskeny, 1010—130 cm sor­távolságban van telepítve. A keskeny sortávolság miatt a szőlők gépi megműveléséhez csak keskeny nyomtávú szőlőművelő taligákat, vagy keskeny nyomtávú traktorokat lehet használni. A keskeny nyomtáv azonban a szőlőművelő szerszámok sta­bilitását nagy mértékben befolyásolja. A szőlőművelő taligák általában csörlős vonta­tásúak. Csörlős szőlőművelő taligákkal való mű­velésnél a csörlő a megművelendő szőlősor hegy­felőli oldalán kerül elhelyezésre. A szőlőművelő taligák közvetlen drótkötél vontatási eljárással üzemelnek. A vontatáshoz szükséges drótkötelet a szőlőművelő szerszámmal együtt a szerszám ke­zelőjének kell lejtmenetben vontatnia. Hegymenet­nél a szőlőművelő szerszámhoz kötött drótkötelet a csörlő húzza be. Ilyen elrendezés mellett mű­velés csak egyirányban, a csörlő vontatási irányá­ban lehetséges. A szőlőművelő szerszámnak a drót­kötéllel való lejtmeneti vontatása igen nagy em­beri erőt igényel. Különösen fárasztó munka enyhe lejtésű terep vagy közel vízszintes szőlőtáblán a szőlőművelő taligának és a hozzá kötött drótkötél­nek vontatása. Ismeretes olyan csörlővontatású szőlőművelő taliga is, amely visszajárató kötelet fektető szerv­vel is rendelkezik. Ez a visszajarató kötelet a szomszédos szőlősorba fekteti. Ebben az esetben a műveléshez két csörlő szükséges. A szőlőművelő szerszámot odairányban az egyik, visszairányban pedig a másik csörlő vontatja. Hátránya az ilyen szőlőművelő taligának, hogy keskeny nyomtáva és kis súlya miatt a vontatókötélnek a csörlőről való lehúzása során fellépő fordító nyomaték, to­vábbá a változó talajellenállás és a vontatóerő a taliga járását oldalazóvá, bizonytalanná teszi és a kezelő testi épségét, valamint a szőlőtőkék ép­ségét veszélyezteti. Ismeretesek keskeny nyomtávú traktorok is, ezek azonban csak 150 cm feletti sortávolságú szőlőkben dolgozhatnak. Hegyvidéken vagy na­gyobb lejtő esetén a traktor felfelé haladását a traktorra szerelt csörlő segíti. Ebben az esetben a vontató drótkötél vége a .szőlőtábla hegyfelőli oldalán van kihorgonyozva. Az ilyen típusú trak­tor ugyancsak rendelkezik a hegymenetet meg­könnyítő visszajárató kötelet fektető szervvel, azonban beruházása nagy költséget igényel, ké­nyes és könnyen romlik. Hátránya az is, hogy az átlagos 100—130 cm sortávolságú szőlőkben nem használható. A 150 cm sortávolság új szőlők tele­pítésénél megvalósítható ugyan, azonban az ilyen szőlők helykihasználás szempontjából gazdaság­talanok és termelési hozamuk jóval kisebb a szo­kásosnál. A találmány a felsorolt nehézségeket és hiányos­ságokat kiküszöböli. Ezt azzal éri el, hogy a szőlő­művelő taliga és vontatókötél közé helyezett nyomatékkiegyenlítő csatlakozó szerkezete van, amely a visszajárató kötelet fektető szerv víz­szintes síkú forgatónyomatékát kiküszöböli. A függőleges síkban fellépő nyomatékok kiküszöbö­lésére pedig a vontatás irányára merőlegesen át­helyezhető vezetőülése van. A találmány szerinti szőlőművelő taliga még SO cm nyomtáv és 120 kg

Next

/
Thumbnails
Contents