150940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok koncentrációjának folyamatos meghatározására törésmutató mérése útján

2 150.940 a fényintenzitás szempontjából letapogatjuk úgy, hogy ezáltal meghatározott fényimpulzusokat kapunk. Ez a hatás a következő módon áll elő. Ha a kör alakú 4 tárcsa, amelyen lyukak vannak kiképezve — amint az a 2. ábrán látható — középpontja körül konstans sebességgel forog, akkor egy-egy lyuk meghatározott idő alatt fut el a négyszögletes 3 fényrekesz mögött. Ha a fényrekesz egy része takarva van, rövidül az az idő, amely alatt a lyuk a le nem fedett rész felett átfut. Azáltal, hogy az 1 fénynyalábot úgy vetítjük a 3 fényrekeszre, hogy az annak csak egy részét világítja meg, amely rész a 2. ábra szerint a 3 fényrekesz bal szélétől az 1 fénynyaláb élesen határolt jobb széléig terjed a fényrekesz nyílásán belül, a 3 fényrekesz nyílásának többi része nincs megvilágítva, ez tehát lényegileg ugyanazt jelenti, mintha a fényrekesznek ez a meg nem világított része a fenti leírás értelmében le volna takarva. Ha mostan az 1 fénynyaláb jobb szélének helyzete a 3 fényrekesz bal széléhez viszonyítva a fénnyel átvilágított folyadék törésmutatójának változásával együtt változik, akkor változik a 3 fényrekesz letakart része is és ezzel az az idő is, amelyre a 4 tárcsa egy-egy lyukának szüksége van ahhoz, hogy a lényrekesznek az 1 fénynyaláb által megvilágított részén átfusson. Ezeket az időket 5 fotocella és 6 erősítő útján olyan négyszög-impulzusokká alakítjuk át, amelyeknek szélességét általánosan ismert elektronikus eszközökkel mérjük és regisztráljuk, és ezek jellemzőek lesznek a törésmutatóra. Ha a törésmutató változásait kell meghatározni, akkor nem szükséges a berendezésnek ismert törésmutatójú folyadékokkal való hitelesítése. Természetesen szükség esetén ilyen hitelesítésnek nincs akadálya. Minthogj' a törésmutató nemcsak a folyadékban levő anyagok koncentrációjától függ, hanem a hőmérséklettői is, a mérések pontosabbak akkor, ha a hőmérséklet befolyását kompenzáljuk. Ez a következő módon történik: Egy párhuzamos fénynyaláb két olyan rés alakú fényrekeszre esik, amelyek úgy vannak a fénysugár útjában elhelyezve, hogy az áthaladó két fénysugárrész excentrikusan, de tengelyszimmetrikusan halad át egy üvegcsövön. Az üvegcső egy tengelyén áthaladó sík válaszfallal van ellátva és a válaszfal síkja a megosztott fénynyaláb tengelyirányával párhuzamosan van beállítva. A válaszfallal ellátott cső egyik felében — célszerűen nyugalmi helyzetben levő — előírt értékű oldat van elhelyezve, míg a másik felén a megvizsgálandó oldat áramlik át. A cső két felén áthaladó fénynyalábok egy-egy rés alakú fényrekeszre esnek. Mindkét rés alakú fényrekesz olyan elrendezésű, hogy azokat ugyanaz a lyuktárcsa takarja, amely lyuktárcsa azonban csak félkör mentén van résekkel ellátva, minélfogva a lyuktárcsa az egyik pillanatban az egyik, a másik pillanatban a másik fénynyaláb útját teszi szabaddá. Minthogy a válaszfalon át gyors a hőmérséklet-kiegyenlítődés, a mért érték független a hőmérséklettől. A mért érték itt megfelel a hőmérséklettől függő ismert érték és a koncentráció és hőmérséklet függvényében állandóan változó közegre kapott érték közötti különbségnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás átlátszó prizmatikus elrendezésen átáramló oldatok koncentrációjának regisztrálásos meghatározására, a törésmutatók mérése útján, azzal jellemezve, hogy a prizmatikus elrendezésen eltérített fénysugár eltérítési szögét időmeghatározással állapítjuk meg azáltal, hogy a megtört fénysugár szélének egy rögzített jeltől való távolságát egyenletesen forgó kirekesztő berendezés segítségével egy sugárzásvevő letapogatja. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására szolgáló készülék, azzal jellemezve, hogy egy monokromatikus fénynyalábot két részre bontó kettős fényrekeszt tartalmaz, amely után az egyik fénynyalábrész útjában a vizsgálandó átáramló oldatot tartalmazó prizmatikus cső van elhelyezve, míg a másik fénynyalábrész útjában azt reflektáló tükör van elrendezve és impulzus előállító szervként egyenletesen forgó kirekesztő berendezése van mutatókkal ellátott kerék, vagy lyuktárcsa alakjában. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására szolgáló készülék, azzal jellemezve, hogy egy monokromatikus fénynyaláb útjában a vizsgálandó áramló oldatot vezető átlátszó cső van elhelyezve, amelyre a nyaláb tengelyszimmetrikusan esik, továbbá az áthaladó megtört fénynyaláb által részben megvilágított mérő fényrekesze van, és a mérő fényrekesz mögött annak megvilágított része szélességét meghatározó egyenletesen forgó lyuktárcsa van elrendezve és ezzel egy impulzus adó-berendezés áll működtető kapcsolatban, amely addig tartó impulzust ad, ameddig a lyuktárcsa egy lyuka a mérő fényrekesz kivilágított részében tartózkodik és azt el nem hagyta. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyuktárcsán levő két szomszédos nyílás távolságának megfelelő szélességű rés alakú fényrekeszt (3) tartalmaz. 5. A 4. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy oldala felől éles határokkal részben megvilágított fényrekeszt (3) tartalmaz. 6. A 4. és 5. igénypontok szerinti készülék kiviteli alakja átlátszó, tengelyirányú sík választófallal megosztott henger alakú csővel, amelynek egyik felében előírt értékű oldat van, míg a másik felében a mérendő folyadék áramlik, azzal jellemezve, hogy a cső mindkét feléből kiinduló fénynyalábok útjában egy-egy rés alakú fényrekesz van elhelyezve, továbbá, hogy az egyik pillanatban az egyik, a másik pillanatbtan a másik fénynyaláb útját szabaddá tevő lyuktárcsa csak félkör mentén van nyílásokkal ellátva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatói» 64078G, Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—SS.