150921. lajstromszámú szabadalom • Főleg lázhőmérőkhöz való ovális üvegcsövek termoplasztikus alakítására szolgáló szerkezet

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG IfSfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.921'SZÁM Nemzetközi osztály: C 03 b VE—365 ALAPSZÁM Magyar osztály: 32 a 1704 Főleg lázhőmérőkhöz való ovális üvegcsövek termoplasztikus alakítására szolgáló szerkezet Vereinigung Volkseigener Betriebe (Z) Glas cég, Dresden (NDK) Feltalálók: Minner Wolfgang mérnök, Stützerbacli/Thür., Juchheim Friedrich mérnök, Geraberg/Thür., Hof mann Joachim üvegfúvómester, Oberpörlitz/Thür., Tomitz Johann technikus, Eigersburg/Thür. A bejelentés napja: 1961. december 20. A találmány főleg lázhőmérőkhöz való ovális üvegcsövek termoplasztikus alakítására szolgáló szerkezet, amelynek segítségével az üvegcső egyik végén a hengeres edény alakra való átmeneti rész készíthető. Az ismert lázhőmérők a biztonságos lerakás céljából ovális burkolócsővel vannak ellátva, melyhez a higanyt tartó hengeres edényrész csat­lakozik. A hengeres edényrész elkészítése a kéz­zel készített hőmérő gyártási munkaidejének je­lentős részét teszi ki. A szabályos átmenetnek és kifogástalan hengeres edény alakríak eléréséhez a hőmérőt készítő dolgozó részéről nagy kéz­ügyesség szükséges. Nemcsak a helyes formakép­zésre kell ügyelni, hanem az üveganyag eloszlása is nagy jelentőségű. A későbbi feszültségi repe­dések biztos kikerülése érdekében, a hengeres rész és az ovális burkolócsőrész falvastagságának körülbelül egyformának kell lenni. A szaknyelv­ben a burkolócsőnek ennél a termoplasztikus ala­kításánál „nyakhúzásról" és „edényalakításról" beszélünk. A nyak a kúpos átmenetet képezi az ovális hengerről az edény átmérőjére. Maga az edény egész hosszában lényegében megközelítően azonos keresztmetszetű. A nyak és az edény kö­zött, tehát ott, ahol a hengeres edényalak kez­dődik, a kapillárissal (hajszálcsővel) együtt egy korongot vezetünk be a burkolócsőbe és az edény belső falával összeolvasztjuk. Az előzőleg a kapil­lárison kialakított korong átmérőjének olyan mé­retezése, hogy ez az edény belső terét kitöltse, a hőmérőt készítő dolgozótól különös figyelmet igényel. Csak így akadályozható meg, hogy a korong és az edény összeolvasztási zónájában (övezetében) kívülről látható beszűkülés képződ­jön és a törés veszélye fokozódjon. Az edény kézi alakításánál elkerülhetetlen, hogy a belvilág különbözőképpen ne sikerüljön, és a kapillárison kialakított korongot ne kelljen külön hozzáilleszteni. A találmány célja olyan szerkezet létesítése, amely a kézi munkaműveleteket gépesíti, az edé­nyek belső méretének egyformaságát biztosítja, az előállítási költségeket csökkenti és állandó mi­nőséget tesz lehetővé. A találmány ezt azzal éri el, hogy az üveg­csöveket tartószervekkel és hosszirányban moz­gatható, alsó végén kilépő, szabad elmozdulásá­ban ütközővel korlátozott hengeres mérőtüskével ellátott vezetőcsapja van. A gépesített eljárás biztosítja az edény egyen­letes belső méretét, és az üvegalakítás állandó minőséget eredményez. A találmány szerinti szer­kezet az előállítási költségeket is nagymértékben csökkenti. Célszerű a vezetőcsapból kijáró mérő­tüskét forma és súly szempontjából úgy kialakí­tani, hogy az üvegcső felé elvékonyított vagy körülhatárolt csúcsa legyen, és így a termoplasz­tikus alakítás kezdetekor a mérőtüske súlya húzza ki az üvegcsövet, miközben a hűzási folyamat egy közbenső szakaszában, illetve annak beveze­tése előtt rövid időre az üveghengeren belül leve­gővel túlnyomást hozunk létre. A találmányt közelebbről egy kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra alakítás előtti, csúcsrésszel ellátott üvegcső nézete.

Next

/
Thumbnails
Contents