150921. lajstromszámú szabadalom • Főleg lázhőmérőkhöz való ovális üvegcsövek termoplasztikus alakítására szolgáló szerkezet
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG IfSfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.921'SZÁM Nemzetközi osztály: C 03 b VE—365 ALAPSZÁM Magyar osztály: 32 a 1704 Főleg lázhőmérőkhöz való ovális üvegcsövek termoplasztikus alakítására szolgáló szerkezet Vereinigung Volkseigener Betriebe (Z) Glas cég, Dresden (NDK) Feltalálók: Minner Wolfgang mérnök, Stützerbacli/Thür., Juchheim Friedrich mérnök, Geraberg/Thür., Hof mann Joachim üvegfúvómester, Oberpörlitz/Thür., Tomitz Johann technikus, Eigersburg/Thür. A bejelentés napja: 1961. december 20. A találmány főleg lázhőmérőkhöz való ovális üvegcsövek termoplasztikus alakítására szolgáló szerkezet, amelynek segítségével az üvegcső egyik végén a hengeres edény alakra való átmeneti rész készíthető. Az ismert lázhőmérők a biztonságos lerakás céljából ovális burkolócsővel vannak ellátva, melyhez a higanyt tartó hengeres edényrész csatlakozik. A hengeres edényrész elkészítése a kézzel készített hőmérő gyártási munkaidejének jelentős részét teszi ki. A szabályos átmenetnek és kifogástalan hengeres edény alakríak eléréséhez a hőmérőt készítő dolgozó részéről nagy kézügyesség szükséges. Nemcsak a helyes formaképzésre kell ügyelni, hanem az üveganyag eloszlása is nagy jelentőségű. A későbbi feszültségi repedések biztos kikerülése érdekében, a hengeres rész és az ovális burkolócsőrész falvastagságának körülbelül egyformának kell lenni. A szaknyelvben a burkolócsőnek ennél a termoplasztikus alakításánál „nyakhúzásról" és „edényalakításról" beszélünk. A nyak a kúpos átmenetet képezi az ovális hengerről az edény átmérőjére. Maga az edény egész hosszában lényegében megközelítően azonos keresztmetszetű. A nyak és az edény között, tehát ott, ahol a hengeres edényalak kezdődik, a kapillárissal (hajszálcsővel) együtt egy korongot vezetünk be a burkolócsőbe és az edény belső falával összeolvasztjuk. Az előzőleg a kapillárison kialakított korong átmérőjének olyan méretezése, hogy ez az edény belső terét kitöltse, a hőmérőt készítő dolgozótól különös figyelmet igényel. Csak így akadályozható meg, hogy a korong és az edény összeolvasztási zónájában (övezetében) kívülről látható beszűkülés képződjön és a törés veszélye fokozódjon. Az edény kézi alakításánál elkerülhetetlen, hogy a belvilág különbözőképpen ne sikerüljön, és a kapillárison kialakított korongot ne kelljen külön hozzáilleszteni. A találmány célja olyan szerkezet létesítése, amely a kézi munkaműveleteket gépesíti, az edények belső méretének egyformaságát biztosítja, az előállítási költségeket csökkenti és állandó minőséget tesz lehetővé. A találmány ezt azzal éri el, hogy az üvegcsöveket tartószervekkel és hosszirányban mozgatható, alsó végén kilépő, szabad elmozdulásában ütközővel korlátozott hengeres mérőtüskével ellátott vezetőcsapja van. A gépesített eljárás biztosítja az edény egyenletes belső méretét, és az üvegalakítás állandó minőséget eredményez. A találmány szerinti szerkezet az előállítási költségeket is nagymértékben csökkenti. Célszerű a vezetőcsapból kijáró mérőtüskét forma és súly szempontjából úgy kialakítani, hogy az üvegcső felé elvékonyított vagy körülhatárolt csúcsa legyen, és így a termoplasztikus alakítás kezdetekor a mérőtüske súlya húzza ki az üvegcsövet, miközben a hűzási folyamat egy közbenső szakaszában, illetve annak bevezetése előtt rövid időre az üveghengeren belül levegővel túlnyomást hozunk létre. A találmányt közelebbről egy kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra alakítás előtti, csúcsrésszel ellátott üvegcső nézete.