150903. lajstromszámú szabadalom • Öngyújtó

2 150.903 A 29. ábra a hátsó kapocs rugójának a metszete, annak az U szelvénynek a két szára által képzett síkra merőleges középsík szerint, amely U alakban a rugó megvan hajlítva. A 30. ábra hátulnézete az övnek, a behelyezett hátsó kapoccsal, a 16. ábra XXX nyila irányában nézve. A rajzokról láthatjuk, hogy a találmány szerinti öngyújtó három főrészből áll: tokból, szerkezettartó övből és tartályból. Ezeknek különleges alakjuk van és az egyiket a másikhoz összehangolták. A tok maga két részből áll. Az öv tartja a működtető emeltyűt, a gyújtószerkezeti egységet és a lángszabályozó szerkezetnek egy részét, ezzel szemben a gázreduktor-szelep a tartályon van, nem különben a lángszabályozó szerkezet másik része is. Az 1—3. ábrákból látjuk, hogy az öngyújtónak a szelvénye általában véve lapos, körvonala pedig enyhén tojásdad alakú, a felső része ívelt, alsó lepj a lényegileg sík, elülső vége kismértékben domborított, hátsó vége pedig lényegileg sík. A toknak vagy héjazatnak (1—4. ábra) mindegyik fele sajtolt, vagy öntött olyan lemezből áll, amely az 1 alaplapot és a 2 kerületi peremet alkotja. Ez utóbbinak a magassága az öngyújtó vastagságának a fele. A elülső végén található 3 kör alakú lépcsős kiugrás közepén a 4 nyílás van, amelynek hátrafelé irányuló 4a kiugrását látjuk. Ennek a lépcsős kiugrálnak az a feladata, hogy a lángszabályozó berendezésnek a külső szerkezetét és a tok reteszelőszerkezetét vegye fel. A felső részen alkalmazott, a 2 perembe vágott viszonylag nagy 5 rés rendeltetése az, hogy benne elhelyezkedjék a későbbiekben még részletesebben leírt működtető emeltyű, míg az ennél kisebb másik 6 nyílás elől helyezkedik el és rendeltetése az, hogy azon keresztül haladjon a láng. A héjazatnak a hátsó részén levő 2 peremre, vagy ezzel a peremmel egységet képező közdarabra hegesztett két 7 lapnak az a rendeltetése, hogy a tok és az öv szerelési elemeit alkossa, amint azt a továbbiakban még látni fogjuk. Az öv, amelyet teljes egészében 8-cal jelöltünk, az 1 héjazat belsejében helyezkedik el. Amint azt a 4—7. ábrákon látjuk, ez végtelenített keretből áll, amely gyakorlatilag „övet" alkot és lényegileg a 8a felső részből, a 8b elülső részből, a 8c hátsó részből és a 8d alsó részből áll. Az egyenes és 9a-nál kivágott 9 oldallap, valamint az öv másik oldalfelületének csupán a felső részét elfoglaló 10 baloldali oldallap, amelynek a körvonalait a 4. ábrán a 11 szaggatott vonalakkal ábrázoltuk, egy testet képeznek a 8a, 8b, 8c, 8d kerettel. Az övet úgy méretezték, hogy pontosan illeszkedjék a tok két 1 felének a belsejével. A 8a felső rész a 12 helyen ki van vágva, hogy itt haladjon át a láng, továbbá 13-nál és 14-nél, hogy itt a működtető emeltyűt befogadja. A 8b oldalon a 15 kör alakú furat van, hogy ezen keresztül kinyúljon a reteszelőszerkezet és a lángszabályozó berendezés; ezenfelül még vannak rajta 16 nyitott kivágások is a reteszelőszerkezet, valamint a 18 lyukak a 48 támasz (10. ábra) rögzítésére szolgáló nyúlványok számára, amelyeket a későbbiekbei még leírunk. A 8c oldalt négy 17 hosszúkás rés; szakítja meg; ez az egész szerkezeti egység, amint azt a későbbiekben még látni fogjuk, a tok reteszelőszerkezetének a része. A 9 oldallapok a 19—22 lyukak, amelyeknek a szerepét a továbbiakban még megmagyarázzuk. A 10 oldallapot áthatják olyan lyukak, amelyek egyvonalban vannak a 19 és 20 furatokkal, továbbá a 23 lyuk, amelyet a 4. ábrán szaggatott vonallal jeleztünk. Az öv az öngyújtó működtetőszerkezetét tartja. Ez utóbbi a 26 működtető emeltyűből áll (1—3. és 8—10. ábrák), amelynek U keresztmetszete van, (8. és 9. ábrák) és amelynek a lefelé hajlított 26a hátulsó végén (a 8. ábrán jobboldalt) két, vízszintes irányú 27 bevágás van. Az elülső végén a hagyományos 29 menesztővel való kapcsolat céljára két 28 nyúlványa van. A menesztő a viszonylag kis 30 fogazott kereket mozgatja (10. ábra). A menesztő és a viszonylag kis fogazott kerék tengelycsap segítségével van az öv 19 nyílásaiban elhelyezve. A 28 nyúlványok részére előnyösen olyan fémet választunk, amelynek a kopási ellenállása az emeltyű többi részének a fémanyagáéval szemben nagyobb. Ez a fém lehet például edzett acél, míg maga az emeltyű {valamint az öngyújtó több fő része) sárgarézből készülhet. A működtető emeltyű gyakorlatilag olyan rendeltetésű is, hogy külső díszítést mutasson fel és ennek következtében önköltsége viszonylag nagy. Elhasználódása esetén tehát költséges lenne a pótlása. Ezért tehát egyedül csak a menesztőnek a lépcsős kiugrásával súrlódó érintkezésben levő részek lehetnek kopásnak alávetve. Az emeltyűnek a hátsó része, amelynél fogva forgathatóan kapcsolódik az övvel, a továbbiakban még részletesebben leírt módon, kisebb igénybevételeknek van alávetve és ezért kevésbé is kopik, annál is inkább, mert az övet és az emeltyűt általában véve azonos és viszonylag lágy fémből, míg a menesztőt szükségszerűen sokkal keményebb és ellenállóbb fémből készítik. A 26 emeltyűnak a 26a hátsó vége az övnek a 14 négyszögletes nyílásán keresztül (a 7. ábra szerint) benyúlik. A nyílásnak a hossza valamivel nagyobb mint a 26a végnek a teljes szélessége, szélessége csak kevéssel nagyobb, mint az emeltyűnek a 27 kivágások nyílásai közötti távolság, úgy, hogy ily módon az emeltyű végét az öngyújtó hosszirányára merőlegesen lehet bedugni, majd pedig 90°-kal elfordítani. Ezáltal az emeltyűnek a 27 hosszanti szegélyei és a 14 nyílás az emeltyűnek a 27 bevágásaival kapcsolódnak. A vízszintes síkban U keresztmetszetű 31 vezeték (11. és 16. ábra) a 31a karmok révén hegesztéssel kapcsolódik az öv 9 és 10 oldallapjaihoz. A 31b függőleges felülete vezeti a 26 emeltyű 26b elülső végét. A 31c furatokon keresztül az övnek a 20 furataiba szerelt 42 forgócsapot. (10. ábra) átdughatjuk. A 10., 12., 13. és 16. ábrákon látható alakú 32 rugó a 26 emeltyűt felső helyzetbe kényszeríti. A rugónak a 32a végei a 31 vezetékben alkalmazott két 31d illesztési hellyel (fészekkel) kapcsolódnak. A 14. és 15. ábrán látható alakú 33 szelepemelőn van a 34 kivágás, amelynek az a rendeltetése, hogy kapcsolódjék a szeleptányérját alkotó égőszárral. Ezt a reduktorszelepet a későbbiekben