150882. lajstromszámú szabadalom • Szimmetrikus csillapításkarakterisztikájú mikrohullámú sávszűrő
2 150.882 zető fémalkatrészből álló alakzatot értünk, amelyek a tápvonalban vannak elhelyezve és amelyek együttes hossztengely-irányú mérete nem haladja meg a csőhullámhossz 1/10-ét, így jó közelítéssel egysíkúnak tekinthetők.) Szimmetrikus lesz a karakterisztika az ismert megoldások szerint is, ha a szűrőt nem tényleges üregekből, hanem olyan diszkontinuitásokból építik fel, amelyek koncentrált paralel rezgőkörként viselkednek. Ilyen megoldást ismertet pl. a 146 389 számú magyar szabadalom. Az effajta megoldások hátránya abban mutatkozik, hogy e koncentrált rezgőkörök vesztesége jóval nagyobb az üregként realizált rezgőkörökénél. (Pl. a 2000 MHz-es sávban működő szűrőben a koncentrált, tehát közelítőleg egy síkban fekvő rezgőkörök jósági tényezője (Q) még igen jó technológia esetén sem haladja meg a Q = 200—300 értéket.) A szűrő építőelemeinek káros hullámformákon fellépő csatolását az eddig ismert rendszerek pl. a már említett módon kerülik el — ti. az egyes üregeket egymástól távol helyezik el. E megoldás hátránya az, hogy a szűrő hossza lényegesen megnő, aminek elsősorban a mikrohullámú sáv alsó tartományában (nagyobb hullámhosszaknál) van jelentősége. Egy megoldás ismeretes e problémára abban a különleges esetben, amikor a szűrőt olyan üregekből építik, amelyeket a két induktív diszkontiniutással határolt négyszögletes csőtápvonal alkot. Itt az induktivitások speciális tervezésével elérhető, hogy azok csak olyan magasrendű káros hullámformákat gerjesztenek, amelyek már egy negyedhullámhossznyi távolságon kellőképpen lecsillapodnak. E megoldás — az előbb említett karakterisztika-aszimmetrián kívül — azzal a hátránnyal is jár, hogy gyártási tűrésekre rendkívül kényes. A t^lUmám tu^vi o'Sin s ütő miéinél áteie zt J sv "le -, _,p rm 1 ili^1 i mc c íz ugorni fj "k cncii n h m a/al a'1 i-s i -, iu eddig is i (. Í( i'd'sok tio cl ,_,\ (si I hátiam ai nelki 1 C 111 I i k i ü tciis/ük^n u szimmi i Lki -, m iut/ nii <1i A nü i t >- h 1 áll, í^v tsz les Jt ki i i/ e'vm i ti'( i d konti iiiüasok pech ., ikoil h° r i í i (üzemi) hul1 mi ) n i i 1 > ' 1 t- n mintho"> < n± < i t i A r*n i >• c ^ jő ko/c'ilc el i-u IL i i il ) ] d ' in i ) -lítéssei csak HVi,,,, hullámi .>. in..i. to its 1, A szűrő egy példaképpeni kivitele a következő: Egy TEo/i hullámformával működő négyszögletes csőtápvonalba 4n + 2 db diszkontinuitás van beépítve (ahol n = l, vagy tetszőleges pozitív egész szám), amelyek felváltva induktívak, ill. kapacitívak. A diszkontinuitások egymástól mért távolsága rendre 1/2, 1/4, 1/2 csőhullámhossz. A diszkontinuitások úgy vannak méretezve, hogy azok szuszceptanciája — az áteresztő sáv középső frekvenciáján (üzemi frekvencia) — rendre: Bo, —Bi, B„, —B,j —B2 , B)'; —Bo, a szomszédos diszkontinuitások szuszceptanciái viszont eltérő nagyságúak, vagyis pl. [B0 ]:/; [Bj]. (Itt vagy pozitívnak tekintettük a kapacitív, negatívnak az induktív reaktanciák előjelét, vagy fordítva.) Egy ilyen módon felépített szűrő hasonlóan viselkedik mint 2n + 1, egymástól negyed hullámhossznyi távolságban elhelyezett üregből felépített szűrő, amelyek áteresztő sávszélessége azonos; a találmány szerinti kivitel esetén azonban a karakterisztika általános esetben is szimmetrikus és — ugyancsak 2000 MHz körüli frekvencián — különleges felületi kikészítés nélkül és viszonylag egyszerű technológia alkalmazása esetén ezres jósági tényező elérhető. Az egymást követő, egymástól 1/2 hullámhossz távolságban levő diszkontinuitások (pl. B0 és —Bi) nem alkotnak rezonáns üreget, minthogy B0 és Bi abszolút értéke eltérő. Az n, ill. B0 B„ értékek megválasztása a szűrő áteresztő és zárósávjára vonatkozó előírások alapján, a hálózatelmélet ismert módszereivel történhet. A találmány szerinti sávszűrő előbbiekben máitárgyalt példaképpeni kiviteli alakja az 1., 2. és 3. ábrán látható (három nézetben), a 4. ábra pedig a kapacitások hangolását mutatja. Az 1. ábrán látható 1 négyszögkeresztmetszetű esőtápvonalba hat db diszkontinuitás van beépítve (n = 1), amelyek a leírt elv szerint méretezendők. Az induktivitások szerepét a 3 botok, a kapacitásokét a 2 lemezek töltik be. Az egymást követő szuszceptaneiák távolsága rendre 1/2, 1/4, 1/2 csőhullámhossz, az áteresztő sáv középső frekvenciáján mérve. A 2 és 3 kapacitások, ill. induktivitások pl. forrasztás, vagy csavarozás útján rögzíthetők a tápvonal falához. A mechanikus pontatlanságok kompenzálása a kapacitásoknak az 1., 2. és 3. ábrán fel nem tüntetett hangoló szervével végezhető. Egy erre vonatkozó megoldást a 4. ábrán látható, elölnézetben. A 4 kapacitáslemez egy beíűrészeléssel van ellátva, amelybe az 5 vonatkoztatható mélységű hengeres csap nyúlik be. A csap benyúlási mélységének változtatásával változik a kapacitás értéke, és így admittanciája pontosan beállítható a megfelelő indukviíitás admittanciájával megegyező nagyságúra. Szabadalmi igénypontok: 1. Szimmetrikus csillapításkarakterisztikájú mikrohullámú sávszűrő, amelyet tápvonalba épített diszkonti nullás ok alkotnak, azzal jellemezve, hogy a diszkontinuitások száma 4n + 2 db (ahol n = 1, vagy tetszőleges pozitív egész szám), a diszkontinuitások felváltva induktív, illetve kapacitív jellegűek, az egymást követő diszkontinuitások egymásközti távolsága rendre 1/2, 1/4, 1/2, 1/4 csőhullámhossz (az áteresztési sáv közepét alkotó frekvencián), az alábbiak szerint egymáshoz rendelt két-két diszkontinuitás közötti összefüggésre pedig az jellemző, hogy a teljes rendszert két oldalról lezáró diszkontinuitások szuszceptanciáinak abszolút értéke megegyező (Bo, —Bo), e lezáró tagoktól pedig miadkét oldal felől befelé haladva a kétoldalt mindenkor soronkövetkező diszkontinuitás szuszceptanciáinak abszolút értéke megegyező, miközben a szomszédos diszkontinuitások szuszceptanciáinak abszolút értéke nem megegyező.
