150879. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövet vagy lapalakú test nedvességének önműködő szabályozására
2 150.879 I A 2. ábra a szövetet a szárítótéren keresztül mozgató hajtóberendezést és azokat a segédkészülékeket mutatja, amelyek útján a hibajele hajtóberendezést vezérli, hogy a szárítóteret elhagyó szövet nedvessége a kívánt értékű legyen. Ugyanezen az ábrán még további biztonsági, szabályozó és egyéb készülékek is láthatók, amelyeket később ismertetünk. Az 1. ábrán 1 a szárítandó szövet. A szövet alatt erre merőlegesen álló 2 lemezszalagok a kondenzátor fegyverzetei, amelyek közül az ábra hármat tüntet fel. E fegyverzetek két elektródarendszert alkotnak, amelyek egyike a páros, másika a páratlan sorszámú lemezszalagokból áll. A fegyverzetek közötti teret 3 szigetelőanyag tölti ki. A hibajel előállítására a 4, 5 ellenállásokból és impedanciát képező 6, 7 triódákból álló egyenárammal táplált 40 mérőhid szolgál. A 6 trióda rácskörébe 8, 9 rezgőkös és a mérőkondenzátor van párhuzamosan kapcsolva és ezen hídágba az ábrán fel nem tüntetett kvarcvezérlésű osciliátor nagyfrekvenciás árama van ismert módon bevezetve. A 6 trióda ellenállása a nagyfrekvenciás kör rezonancia viszonyaitól függ. A híd beállítása olyan, hogy a kívánt nedvességértéknél mutatkozó kapacitásérték esetén rezonancia van és a híd ki van egyenlítve, vagyis a 10 pontok között feszültségkülönbség nincs, az ide kapcsolt áramkörben áram nincs; ennél kisebb, ill. nagyobb nedvesség esetén pedig ebben a 10 áramkörben pozitív, ill. negatív iráhvú áram (hibajel) lép fel. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak példaként szolgál, a találmány értelmében bármiféle más olyan áramkör is használható, amelynek révén a textilanyag nedvességtartalmának változása hibajelet kelthet. Iíogy a hibajelnek a szárítási folyamát vezérlésére való felhasználását megérthessük, előbb a szövetei a szárítókamrában továbbító berendezést kell ismertetnünk. A 2. ábrán látható, hogy az 1. szövet továbbítása a 11, 12 hengerpárral történik, amelyet a 13 elektromotor a 14 fokozatnélküli sebességszabályozó. 15 kúpkerékpár és 16 homlokfogaskerékpár útján hajt. Minthogy a szárítókamrában állandó hőfokú és állandó sebességű meleg levegőt áramoltatunk át, a kamrát elhagyó szövet nedvességtartalma a szövet által a kamrában eltöltött időtől, vagyis a szövet sebességétől függ. A nedvességtartalom szabályozása végett tehát ezt a sebességet kell szabályoznunk. A nedvességtartalom szabályozása a 17 szervomotorral történik. A szervomotor egyik irányú forgásánál a 42 csavarorsó a 18 szíjvezetőt lefelé mozgatja, el, aminek folytán a szövet sebessége nagyobb, a nedvesség elvonása kisebb, a szövet nedvességtartalma nagyobb lesz; ellenkező forgásiránynál az eredmény az ellenkező. A 17 szervomotor a hajtó áramot a 19 automatikus kapcsolón át kapja. Az ebben elrendezett 43, 44 relék a 20, 21, 22 vezetékekkel és a hálózati vezetékekkel úgy vannak összekötve, hogy a 20 és 21 vezeték összekötésekor a szervomotort egyik forgásirányra, a 21, és 22 vezeték összekötésekor pedig —• pl. két fázisvezeték felcserélése révén —• a másik forgásirányra kapcsolják; ha pedig a 20, 22 nincs egymással összekötve, akkor a szervomotor áll. Természetesen a példakéntitől eltérő szerkezetű sebességszabályozó és más módon vezérelt szervomotor is használható. A szervomotor vezérlésére a 41 vezérlőberendezés szolgál. Ebben a 23 kereszttekercses műszer egyik tekercsébe a 24 szabályozó potenciométer révén a 25 áramforrásból stabilizált áramot vezetünk, másik tekercse pedig a 40 hibajelképző 10 pontjaihoz van kapcsolva. A kereszttekercses műszer mozgó részével a 26 ernyő van összekötve, amely pozitív hibajel hatására a 27, negatív hibajel esetén pedig a 28 fényérzékeny szervre (pl. fototranzisztorra) bocsát fényt, a másikat pedig árnyékolja. A 29 áramforrás körében levő megfelelő 30, ill. 31 relé a 21 vezetéket a 45 ill. 46 érintkezőkörön keresztül 20 ill. 22 vezetékkel összekötve a fentiek szerint a szövet nedvességét a kívánt értelemben szabályozza. A 32, 33 kézi kapcsolókkal kézi szabályozást végezhetünk az automatikus szabályozás mellett, vagy pedig annak működésén kívüli állapotában. A sebességszabályozó állását, vagyis a beállított sebességet a 34 mutató mutatja, amelyet csavarhajtás útján a szíjvezetőt elmozgató 42 orsó forgat el. ! A mutató emellett biztonsági berendezést is működtet, mert szélső állásaiban, amikor a szíjvezető szélső helyzeteiben van, amelyeken túl rongálódás nélkül nem mozgatható, a 35 ill. 36 végkikapcsolókat nyitja és ezzel a 20 ill. 22 vezetéket megszakítja, a szervomotort megállítja. A 34 mutató állása önmagában ismert módon távolba is átvihető és ott is leolvasható. Továbbmenően automatizálja a berendezést a 37 tapintó, amely rugó hatására a szövetpályához támaszkodik és amikor a szövet elfogyott, a 38 kapcsolóval a szervomotor 21 vezetékét megszakítva, 17 szervomotort megállítja. Fentebb láttuk, hogy a berendezés a nedvességelvonás intenzitását a szárítókamrát elhagyó szövetrész nedvességéhez mérten szabályozza. Egy túlnedves szövetrész után tehát túlszáraz szövetrész jut a mérőkondenzátorhoz, amit ' szükségszerűen túlnedves szövetrész követ, mert a berendezés a túlszáraz rész hatására a szárítást csökkenteni fogja. A nedvesség tehát fluktuál a kellő érték körül. E fluktuáció csökkentése végett a 3S kétlépcsős időkapcsolót alkalmazzuk. Ez lényegében véve relével működtetett kapcsoló, amely a 17 szervomotor vezérlő áramát periodikusan zárja és megszakítja. A relét forgókapcsolóval, vagy más módon, pl. multivibrátorral vezérelt áram működteti. Előnyös a multivibrátor alkalmazása, mert ennél a zárási és megszakítási periódus időtartama egymástól függetlenül ismert módon szabályozható. Az időtartamok arányának megfelelő beállításával a fluktációt a kellő értékre csökkenthetjük. A berendezés működését a kereszttekercses műszer kilengéseiből ítélhetjük meg és a szabályozást vagy automatikusan, vagy a 32, 33 kézi szabályozóval végezhetjük. Ha a szárítógép 13 hajtómt órát a 47 kapcsolóval kikapcsoljuk, akkor az ugyanezen a kapcsolón
