150855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
8 150.855 reakciókat indíthatnak meg, ha. a szteroidváz 3-helyzetében egy kettőskötésű oxigén van a molekulában, esetleg egy A4 -kettőskötés jelenlétében. Ilyen esetben ajánlatos a szekundér bázis és az aldehid ekvimoláris mennyiségeit reagáltatni, és nem alkalmazni a bázis fölös mennyiségét oldószerként. Ez a reakció különösen alkalmas ama C általános képletű vegyületek számára, amelyekben X a megadott értelmű szteroidcsoportot jelenti, de azzal, hogy Rí, R3, R5, Ro, R7, Rs és Rn hidrogénatomok, R4 és R 2 pedig az I. fejezetben megadott jelentésű. Különösen jól megfelelnek mint kiindulási anyagok azok a szteroidok, amelyek egy 3-oxo-/l4 -, egy 3-oxo-zl4 , 6 - vagy egy 3-oxo-d 4 , 7 -szerkezetet tartalmaznak. Ezt az le. és 15c. példákban világítjuk meg közelebbről. Az említett kiindulási anyagokat választva pl. VI, ill. XXIX képletű enaminok, valamint egy 3-oxo - 22-.(N-enamino) - lumi-bisz-norkola-4.7.20-(22)-trién keletkezik. b. Q7V egy O-acilcsoport E vegyületek előállítására egy C képletű aldehidet savanhidriddel reagáltatunk vagy annak alkálisója, egy sav, egy savklorid vagy egy szerves tercier nitrogénbázis, pl. piridin jelenlétében. Az anhidrid lehet egy 1—6 szénatomú alifás karbonsav, például ecetsav, propionsav, vajsav vagy valeriánsav anhidridje. A sav alkálisója lehet pl. a nátrium- vagy káliumsó. Ezt a reakciót is vízlekötőszer jelenlétében vagy olyan körülmények között kell lefolytatni, hogy a reakció folyamán a keletkező víz elváljon a reakcióelegytől. A fenti esetekben a savanhidrid vagy a savklorid mint vízlekötőszer szerepel. Ezért ajánlatos az aldehid reakcióját a savanhidrid vagy savklorid fölös mennyiségével lefolytatni. Emellett közömbös oldószerek, pl. alifás vagy aromás szénhidrogének, is jelen lehetnek. A reakció hőmérséklete l'O és l'5'O C°, előnyösen 40 és 110 C° között legyen. Megemlítendő még, hogy ha a szteroidváz 3-helyzetét kettőskötésű oxigén foglalja el, nem lépnek fel azok a nehézségek, amelyek az A. alatt ismertetett reakciónál lehetségesek. Ezt a reakciót az lf. példa a VII képlet szerinti vegyület előállítása esetében ismerteti. c. QIV egy fenil- vagy alkilcsosport Ezt a reakciót úgy valósítjuk meg, hogy egy C képletű aldehidet egy fenil- vagy alkil-Grignardvegyülettel reagáltatunk; ez utóbbi lehet fenilmagnéziumbromid vagy egy 1—6 szénatomú alifás bromid, pl. metilbromid, etilbromid, propilbromid, izopropilbromid, butilbromid vagy izobutilbromid Grignard-vegyüleíe. A reakciót a Grignard-reakciók szokott körülményei között kell végrehajtani, tehát vízmentesen, előnyösen egy alifás éter mint oldószer jelenlétében. E reakcióban közbülső termék egy OMgBr-vegyület, amelynek semleges vagy gyengén savas közegben való elbontása révén a megfelelő hidroxil-vegyület jön létre. A közeg előnyösen vizes, és pl. 2n-sósavat vagy 2nkénsavat tartalmaz. A keletkező hidroxil-vegyületet vízelvonás révén, pl. vákuumban történő melegítései, esetleg egy vízelvonószer jelenlétében, a IV képlet szerinti vegyületté alakítjuk át. B. Qm egy O-alkil vagy halogén, Q ;v és Q v egy fenil- vagy alkilcsoport a. Q7// egy O-alkil Ezt a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy egy C képletű észtert egy fenil- vagy alkil-Grignard -vegyülettel reagáltatunk. Az észter ez esetben alifás, és benne az alkilcsoport egy 1—6 szénatomos alifás, szénhidrogéngyök, pl. metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil- vagy pentilcsoport. A Grignard-vegyület lehet pl. fenilmagnéziumbromid vagy metil-, etil-, propil. izopropilvagy butilmagnéziumbromid. A reakciót a Grignard-reakciók szokott körülményei között foganatosíthatjuk. A kapcsoló reakcióknál közbülső termékként egy OMgBr-vegyület képződik amelyből vízzel vagy híg vizes savval, pl. híg kénsavval vagy sósavval hidroxi-vegyületté való elbontása után vizet választunk le. Ezt úgy végezhetjük, hogy a hidroxi-vegyületet szárazra pároljuk, esetleg vízelvonószer jelenlétében, pl. úgy, hogy a vegyületet visszafolyó hűtő alatt ecetsavanhidriddel és piridinnel forraljuk, vagy az anyagot ecetsavanhidridben jóddal vagy ecetsavval, tokióiban oldott tionilkloriddal vagy anélkül hevítjük. b. Q7/í egy halogén, pl. klór Ezt a reakciót úgy foganatosítjuk, hogy egy savhalogenidot, pl. a C képletnek megfelelő savkloridot vagy savbromidot difenilkadmiummal vagy egy cink-Grignard-vegyülettel, pl. CeHsZnCldal, reagáltatunk. Az ennél a reakciónál keletkező ketont azután fenil- vagy alkilmagnéziumbromiddal Grignard-reakciónak vetjük alá, miáltal a reakciótermékek elbomlása után semleges vagy savas közegben egy hidroxilvegyület keletkezik, amelyből víz lehasítása révén, a fentiekben emiitett körülmények között (hevítés vákuumban, hevítés jégecettel, hevítés jóddal ecetsavanhidridben), a D képletnek megfelelő egyik vegyületet kapjuk. Megemlítendő, hogy az utóbbi reakció segítségével olyan vegyületek is előállíthatók, amelyekben QIV és Q v egymással nem azonos, pl. QIV egy fenilcsoport, Qv pedig egy 1—6 szénatomú alifás szénhidrogéngyök. Meg kell még jegyezni, hogy ha az A. és B. fejezetekben említett reakciókban Q'n , Q IV és/vagy Qv alkilcsoport, vagy ilyen csoportot tartalmaz, ez előnyösen alifás szénhidrogéngyök 1—6 szénatommal, főként pedig 2—4 szénatommal, pl. etil-, izopropil- vagy propilcsoport. A jelen fejezetben A. és B. alatt említett reakciók különösen fontosak a D képletű vegyületek előállítására, amelyekben Qv egy hidrogénatom és. QIV és egy O-acilcsoport vagy egy szekunder amin gyöke. Különösen az O-acetil-vegyület és a piperidino-vegyület nagyon kívánatos végtermékei ennek a reakciónak. A találmány e része szerint előállított vegyületek különösen fontosak az E képletű vegyületek készítése szempontjából (lásd a III. fejezetet) és
