150855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására

150.855 3 Az A és B gyűrűkben pl. az 1, 4, 5, 7 vagy 3 helyeken lehet egy kettőskötés, és az utóbbi esetben az R4 egy észterezett vagy éterezett hid­roxil-csoport; lehetnek továbbá kettőskötések az 1 és 4, a 4 és 6, 4 és 7 vagy 3 és 5 helyeken, és az utóbbi esetben R4 egy észterezett vagy éte­rezett hidroxil-csoport; R2 három kettőskötést is jelenthet az 1, 4 és 6 vagy 3, 5 és 7 helyeken, és az utóbbi esetben R4 megint. éterezett vagy ész­terezett hidroxil-esoport. Az R4 és R2 > előnyösnek talált rendszerei a kö­vetkezők: 3-oxo-, 3-oxo-/l4 -dehidro-, 3-oxo-/| 4 > b ­-dehidro-, 3-oxo-/l '' 4-dehidro-, 3-oxo-zl 4> 7 -dehidro-, éterezett vagy észterezett-3-hidroxi-/12 > 5 -dehidro-, 3-hidroxi-zí4 ~dehidro--. Ha a fent említett vegyü­letek éterezett hidroxil-csoportokat tartalmaznak, akkor ezek a csoportok 1—6 szénatomú alifás al­koholokkal, pl. metanollal, etanollal, propanollal, propanol-2-vel, butanollal vagy vegyes alifás­aromás alkoholokkal, pl. benzolalkohollal, átere­zett hidroxil-csoportokból állhatnak. Ha ezek a hidroxil-csoportok észterezettek, ak­kor állhatnak e csoportok oly hidroxil-csoportok­ból, amelyeket az alábbiakban leírt 7., 10., 20. vagy 23. példában szereplő szerves savakkal ész­tereztünk. Ha a vegyületek egy vagy több halogénatomot tartalmaznak, akkor ez a halogén előnyösen fluor vagy klór. A találmány szerinti vegyületekre példák e sza­badalmi leírás biológiai részeiben találhatók. A hidrogénatomok abszolút konfigurációját e vegyületek 9-helyzetű szénatomján még nem is­merjük biztosan. Régebben feltételezték, hogy a lumiszterolból származó vegyületekben a hidrogén­atomon az c-helyzetet foglalja el (lásd: Fieser és Fieser, ,,Natural products related to phenantrene" c. könyvét, 3. kiadás, 1949. 173. és a következő oldalak). Újabb vizsgálatok alapján azonban az ellenkező következtetésre jutottak (lásd: Castells, Proc. of the Chem. Soc. 1958, 7) és mi e leírás­ban ez utóbbi felfogást fogadjuk el. A 8-as szénatomon levő hidrogénatom konfigu­rációjáról a lumiszterolból származó, e találmány szerinti vegyületekben, amelyekben a /í^kettős­kötés telített kötéssé van átalakítva, nem tudunk semmi bizonyosat. Feltételezik, hogy ez a hidro­génatom /'-orientációjú. A találmány szerinti vegyületek képletében a szteroid-molekula 10«-metil-csoportja mindig szag­gatott vonallal van jelölve, ami azt jelzi, hogy ez a csoport a szteroid-molekula síkjához viszonyítva c-helyzetet foglal el, á 9-helyzetű szénatomhoz kapcsolódó hidrogénatomot vagy helyettesítőt el­lenben folytonos vonal köti össze a Cg-atommal, jelezve annak ^-helyzetét. Ily módon a találmány szerinti vegyületekre a l'0«-metil-9/?-konfiguráció jellemző. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a találmány szerinti vegyületekben münden más he­lyettesítő, ha közelebbről nem határozzuk meg, a- és /»'-helyzetet vehet fel. Mint már említettük, a találmány szerint készí­tett vegyületeknek nincs androgen és ösztrogén hatása. E két sajátság a két anyag sajátos többi tulajdonságaival együtt erősen pozitív értelemben befolyásolja az anyagok szelektív hatását. Ezért a találmánynak különleges jelentősége van olyan alkalmazásokban, amikor az androgen és/vagy az ösztrogén hatást nemkívánatos mellékhatásnak tekintik. A találmány szerint előállított vegyületek egyik csoportja progesztatív hatású anyagokat foglal magába. Nagyon figyelemre méltó, hogy ezek a vegyületek hatásukat nemcsak injekció formájá­ban, hanem orálisan alkalmazva is kifejtik. Mint további különlegességet említjük meg, hogy ezek­nek az anyagoknak nincs anti-ösztrogén hatásuk. Az anyagoknak e csoportja a következő álta­lános képletű vegyületeket tartalmaz: *lo (2) E képletben R4 egy kettőskötésű oxigénatom, egy hidroxil- vagy egy éterezett vagy észterezett hid­roxil-csoport, R2 kettőskötés a 4-helyzetben, két kettőskötés a 4- és a 6-helyzetben vagy két kettőskötés a 3- és az 5-helyzetben, amely eset­ben R4 éterezett vagy észterezett hidroxil-csopor­tot jelent, Rg egy hidrogénatom, egy telített vagy telítetlen alkil-csoport 1—3 szénatommal, amely kettőskötésű oxigénatomot tartalmazhat és/vagy egy hidroxil- vagy éterezett vagy észterezett hid­roxil-csoport, végül Rio egy hidrogétatom (azzal a megszorításai, hogy vagy csak Rg és/vagy csak Rio lehet hidrogénatom), vagy egy hidroxil-cso­port, vagy R9 és Rio együtt jelenthetnek egy kettőskötésű oxigénatomot. Az anyagoknak ez a csoportja elsősorban olyan vegyületekre vonatkozik, amelyekben R4, R2 és Rio az előbbi bekezdésben leírt értelmű, Rg pedig egy hidrogénatom vagy egy —CO—CHs. —CH2—CH 3 , —CH=CH 2 / —C-^CH, —CO-^CH 2 OH-csoport, az utóbbi csoportban a hidroxil-cso­port éterezett vagy észterezett is lehet, azonban. Rg és R;o együtt egy kettőskötésű oxigénatom lehet, azzal a megszorítással, hogy kettőjük közül csak az egyik lehet hidrogénatom. E vegyületekre példák a VIII, XI, XVI- XVII, XVIII, XIX, XX' XXI, XXII, XXVII, XXXIII, XXXIV, XXXV, XXXVI, XXXVII, XXXVIII képletek (lásd a csatolt rajzot). Megemlítendő még, hogy a fent említett vegyületek progesz­tatív hatása, ha —CO—CHa-csoportot és egy hid­roxil-csoportot (mindkettőt a 17-szénatomon) tar­talmaznak, kicsiny, ha ezt a hatást ama vegyü­letek megfelelő hatásával hasonlítjuk össze, ame­lyekben a 17-hidroxil-csoport éterezett. Az éter-csoportok közül megemlítendők a rö­videbb szénláncú alifás alkoholok, továbbá az

Next

/
Thumbnails
Contents