150847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek sztereospecifikus polimerizálására izotaktikus szerkezetű, nagymértékben kristályos polimérekké
Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.847 SZÁM Nemzetközi osztály: C 08 f 1 MO—512 ALAPSZÁM Magyar osztály: 39 c Eljárás alfa-olefinek sztereospecifikus polimerizálására izotaktikus szerkezetű, nagymértékben kristályos polimerekké MONTECATINI Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Natta Giulio, Pasquon Italo és Zambelli. Adolfo, mindhárman Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1961. november 25. Olaszországi elsőbbsége: 1961. március 3. Pótszabadalom a 150 175 lajstromszámú törzsszabadalomhoa. A törzsszabadalom leírásában ismertettük, hogy nagymértékben sztereospecifikus polimerekhez juthatunk, ha az alfa-olefinek polimerizálásához monoalkil-alumíniumhalogenidekből és elektronátadó anyagokból képezett komplexeket és ibolyaszínű titántrikloridot tartalmazó katalizátor-rendszereket alkalmazunk. Küönösen jó eredményeket kaptunk tercier aminoknak, tehát mozgékony hidrogénatomot nem tartalmazó, nagyfokú elektronátadó képességű anyagoknak az alkalmazása esetén. Most meglepő módon azt találtuk, hogy még jobb eredményeket érünk el, ha erre a célra szekundér vagy primer aminokat alkalmazunk, annak ellenére, hogy ezek az aminők még tartalmaznak mozgékony hidrogénatomokat. Ismeretes már, hogy a különféle vegyületekben jelenlevő mozgékony hidrogénatomok viszonylag könnyen léphetnek reakcióba az Al— C kötéssel. Az általunk vizsgált esetekben ellenben azt tapasztaltuk, hogy a szekundér aminők, ha a szóbajövő arányokban monoalkilalumínium-dihalogenidekkel hozzuk össze őket, nem idéznek elő észrevehető gázfejlődést. Ezzel szemben primer aminők esetében gázfejlődéssel járó reakció következik be, mindazonáltal mégis lehetséges ezekkel a vegyületekkel is olyan kombinációkat előállítani, amelyek pl. ibolyaszínű titántrikloridhoz történő hozzáadásuk után katalizátorként alkalmazva, a propilén sztereospecifikus polimerizációját katalizálják. A tercier aminők alkalmazási módjához hasonlóan ebben az esetben is célszerű az aminokat olyan mennyiségi arányban alkalmazni, hogy az amin és az alumíniumvegyület közötti molarány értéke 0,5 + 0,1 legyen. A jelen találmány értelmében bármely primer vagy szekundér, alifás vagy aromás amin felhasználható a katalizátorrendszer előállítására; a célszerűen alkalmazható aminők példáiként a következőket említhetjük: dimetilamin, dietilamin, dipropilamin, dibutilamin, monometilamin, monoetilamin, monopropilamin, monobutilamin, difenilamin, metilanüin, etilanilin, propilanilin, butilanilin és anilin. A katalizátor elkészítése és a polimerizáció gyakorlati kivitelének módozatai ugyanolyanok, mint amilyeneket a törzsszabadalom leírásában ismertettünk. A jelen találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 1 ml toluolt és 0,5 g ibolyaszínű titánkloridot (delta-módosulat, amely 4,6% alumíniumot is tartalmaz AICI3 alakjában, szilárd oldatban; vö. G. Natta, Chimica e Industria 42. 1207 [I960]) és dietilamino — a NH(C2 H 5 ) 2 : A1(C 2 H 3 )CI 2 molarány értéke 0,5 — bevisszük egy keverővel fel«
