150845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réznek cinket, ólmot és rezet tartalmazó anyagokból cinkolvasztó aknás kemencében való elkülönítésére

150.845 3 kevés vagy semmiféle oldalsó mozgást nem végez. Ha a folyósítószert a kemence tetején adagoljuk, az adag főtömegéhez képest oldalsó egyik irány­ban (zsugorított anyag és kokszkeverékhez képest egy oldalsó irányban), akkor a darabos anyag oldalirányú mozgások következtében nem képes az adaggal elkeveredni. A találmány szerinti el­járás egyik előnyös kiviteli módja szerint a da­rabos folyósítószert a kemence tetején egy külön adagolóberendezéssel a kemence egyik oldalán adjuk fel, a beadagolás célszerű helye közvetlen a salaklecsapó nyílás iránya felett van. Ily módon a folyósítószer a kemencében függőleges irányban haladhat anélkül, hogy az adaggal elkeveredne, ennek folytán a kemence működésére semmiféle hátrányos behatást nem gyakorol, bár ugyan­akkor eléggé magas hőmérsékletre hevül ahhoz, hogy a zsugorított anyag olvadt meddőjében fel­oldódjon. Egy további tényező, amely előmozdítja a kemenceadag és folyósítószer különmaradását a kemencén belül, abban áll, hogy a folyósító­szert szakaszosan adagoljuk és a főadagtól külön­féle időkben. A találmány szerinti eljárás egyik változata az a módszer, amikor a folyósítószert a salakhoz a különmedencében adjuk, annak kemencéből való lecsapolása után. Ilyen esetben akkora me­dence kiképzése célszerű, amelyben egy csapolási adag belefér, mivel a folyósítóadalékot egyenle­tesen kell feloldani és eloszlatni a teljes salak­ban. Célszerű továbbá az is, ha a medence külön hevítőberendezéssel van felszerelve, hogy a salak hőtartalmának csökkenését ellensúlyozza. A hő­mérséklet csökkenése egyrészt azáltal következik be, hogy a salak vár a folyósítószer feloldására és szétoszlatására; másrészt hőveszteség áll be a folyósítószer megömlesztéséhez és a folyósítószer elkeveredéséhez szükséges hőmennyiség következ­tében is. A medencében alkalmazott folyósítószerek ese­tében nem áll fenn sem a magas olvadáspont, sem a darabos forma követelménye, mint abban az esetben, ha közvetlen a kemencébe adagolunk. Ilyen esetben alkalikus anyagok, mint pl. föld­pátos kőzet vagy szóda vagy folypát is felhasz­nálható. A találmány szerinti eljárás részleteit az alábbi példával szemléltetjük. Példa: 30—40% cinket, 10% ólmot és 1—10% rezet és különböző mennyiségű meddő alkotórészeket tar­talmazó zsugorított anyagból indulunk ki. Ezt beolvasztjuk koksszal és az összetételből a vég­salak összetételét és a likvidusz hőmérsékletét kiszámítjuk. Hasonló számításokat végzünk el azután a hozzáadott folyósítóanyaggal kombinál­va, melyet a kemenceadaghoz, a zsugorított anyag súlyára számítva 1—2%-ban adagolunk. A szá­mítás céljából feltételezzük, hogy a cink meny­nyisége 37%-os állandó érték a zsugorított ki­indulási anyagban, a Zn/C arányt konstans 1,3 értéknek, míg a koksz-hamu összetételét a (koksz­ban levő szénmennyiségnek megfelelően) 4,1 SiOo; 2,90 A]2 0 3 : 1,00 FeO és 0,4% CaO-nak vesszük. Ezek a számítások szabályos összetételű zsugo­rított anyagra és salakra vonatkozóan szemlél­tetik azt, hogy a .salakban a sziliciumdioxid, vagy kevés esetben, a sziliciumdioxid és vas mennyi­sége 5—10%. Ez olyan hőmérsékletre csökkenti a salak dermedési pontját, amely azonos a ki­indulási zsugorított anyag meddőjének kezdeti olvadáspontjával. így tehát a salak, amelyből a réztartalmú kéneskőnek és ólomnak el kell válni, teljesen olvadt állapotban van, ténylegesen 100 C°-kal a salak dermedési pontja felett. Egyéb számítások a fenti összetételű adagra azt mutatják, hogy egyéb adalékok, mint pl. vas­oxid vagy alumíniumoxid nem gyakorolnak be­folyást, ill. nem emelik a likvidusz hőmérsékletet. Mindemellett van olyan salakösszetétel, amelynél vasoxid vagy alumíniumoxid hozzáadása csök­kenti a likvidusz hőmérsékletet. Ilyen salakok akkor keletkeznek, ha a redukálóanyag össze­tétele és térfogata nagyon eltérő a példában hasz­nált összetételtől. A számítások eredményeit a táblázatban szem­léltetjük. A találmány körén belül sok egyéb foganatosítási rnód is létezik. (Táblázat a 4. oldalon.) Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás réz-, ólom- és cinktartalmú oxidos anyagok cinkolvasztó aknás kemencében való be­olvasztásánál keletkező salakok kezelésére, azzal jellemezve, hogy a salakhoz, annak likvidusz hőmérsékletét csökkentő, a kéneskő és salak el­különülését elősegítő folyósítószereket adagolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a kéneskő és salak elkülönítését külön medencében végezzük. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kemen­ceadaghoz darabos formában nem-alkálikus jel­legű olyan folyósítószereket adagolunk, amelyek olvadási pontja elég magas ahhoz, hogy a kemen­cében lényegében megolvadás nélkül áthaladva a salakkemencében a fúvókaszint alatt kevered­jen el a zsugorított anyag meddőjével. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a darabos folyósítószert külön beadagoló­berendezésen a kemence tetejének oldalán el­helyezett berendezéssel, célszerűen a salak csa­polónyílása felett elhelyezett berendezésen ke­resztül adagoljuk a kemencébe. 5. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a folyó­sítószert a salakhoz annak lecsapolása után, kü­lön medencében adagoljuk. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a folyósítószer darabos sziliciumdioxid, alu­míniumoxid, vasoxid, vagy vas vagy előzőek bár­melyikének keveréke. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy folyósítószer­ként alkalikus anyagot, mint földpátos kőzetet, vagy szódát vagy folypátot alkalmazunk.

Next

/
Thumbnails
Contents