150831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új arilglukozaminidek előállítására

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Nemzetközi osztály: G 07 dl C 07 c4 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.831 SZÄM GE—399 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 o 5-10 Eljárás új arilgiukozaminidek előállítására J. R. GEIGY A. G. cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Dr, Morei Charles J. vegyész, Arlesheim (Basel m), dr. Stoll Willy vegyész, Bottmingcn (Basel m.) A bejelentés napja: 1961. november 16. Svájci elsőbbsége: 1960. november 17. A találmány tárgyát értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkező új arilgiukozaminidek előállítására szolgáló eljárás képezi. Eddig nem voltak ismeretesek a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek megfelelő arilgiukozaminidek — e képletben az egyes általános jelek jelentése a következő: Rí acetilgyök vagy hidrogénatom, mimellett ugyanazon vegyületben az Rj mindenütt ugyanazon jelentésű, R2 hidrogénatom, rövidszénláncú alkil- vagy alkoxigyök. aril-, ariloxi- vagy aralkilgyök, mimellett ez utóbbiak az aromás gyűrűben rövidszénláncú alkil- vagy alkoxi-csoportokkal vagy halogénatomokkal lehetnek helyettesítve, R.3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil- vagy alkoxigyököt képviselhet —, valamint ezeknek az arilglukozamidineknek a savakkal képezett sói és kvaternér ammőniumszármazékai sem. Azt találtuk, hogy az ilyen vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő fenol — e képletben R2, R3 és R4 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely sóját, főként alkálifémsóját, előnyösen vízmentes, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. acetonban, szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten alfa-bróm-3,4,6-triacetil-D-glukozaminnal vagy e vegyület hidrobromidjával hozzuk reakcióba, az így kapott (III) általános képletű vegyületet — e képletben az Rí' jelek mindegyike acetilgyököt jelent —• formaldehiddel és katalitikusan aktivált hidrogénnel reagáltatjuk valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, lényegileg szobahőmérsékleten, majd a reakciótermékként keletkezett vegyületet —• amely a fentemlített (I) általános képlet meghatározásának körébe eső (IV) általános képlettel jellemezhető — szabad állapotban vagy valamely sója alakjában elkülönítjük és kívánt esetben, főként ammóniával szerves oldószerben történő kezelés útján oly, ugyancsak az (I) általános képlet alá eső vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében az Rj jelek hidrogénatomot képviselnek; ez utóbbi vegyületet vagy a fentebb említett (IV) általános képletnek megfelelő vegyületet kívánt esetben valamely rövidszénláncú alifás vagy valamely aralifás alkohol reakcióképes észterével való reagáltatás útján a megfelelő kvaternér arnmóniumsóvá alakíthatjuk át és ebben — amennyiben ez kívánatos — a még jelenlevő acetilgyököket lehasíthatjuk. A (III) általános képletnek megfelelő vegyület reduktív metilezésének lefolytatása céljából e vegyületet valamely erre alkalmas szerves oldószerben, pl. etanolban oldjuk, a számított, tehát kétszeres moláris mennyiségű vagy csekély feleslegben levő formaldehidet pl. 37%-os vizes oldat alakjában hozzáadjuk, katalizátort, pl. hordozóra, mint aktívszénre vagy báriumkarbonátra felvitt palládiumot vagy platinaoxidot, vagy pedig Raney-nikkelt adunk hozzá, majd — célszerűen szobahőmérsékleten, légköri nyomás alatt — addig hidrogénezzük az elegyet, míg a hidrogénfelvétel gyakorlatilag be nem bejeződik. A reakcióterméket célszerűen valamely sója, elsősorban hidrobromidja alakjában különíthetjük el; a legtöbb esetben azonban a szabad bázisok is kristályosíthatok.