150831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új arilglukozaminidek előállítására

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Nemzetközi osztály: G 07 dl C 07 c4 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.831 SZÄM GE—399 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 o 5-10 Eljárás új arilgiukozaminidek előállítására J. R. GEIGY A. G. cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Dr, Morei Charles J. vegyész, Arlesheim (Basel m), dr. Stoll Willy vegyész, Bottmingcn (Basel m.) A bejelentés napja: 1961. november 16. Svájci elsőbbsége: 1960. november 17. A találmány tárgyát értékes farmakológiai tu­lajdonságokkal rendelkező új arilgiukozaminidek előállítására szolgáló eljárás képezi. Eddig nem voltak ismeretesek a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek megfelelő aril­giukozaminidek — e képletben az egyes általá­nos jelek jelentése a következő: Rí acetilgyök vagy hidrogénatom, mimellett ugyanazon vegyületben az Rj mindenütt ugyan­azon jelentésű, R2 hidrogénatom, rövidszénláncú alkil- vagy alkoxigyök. aril-, ariloxi- vagy aralkilgyök, mi­mellett ez utóbbiak az aromás gyűrűben rövid­szénláncú alkil- vagy alkoxi-csoportokkal vagy halogénatomokkal lehetnek helyettesítve, R.3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénato­mot, rövidszénláncú alkil- vagy alkoxigyököt képviselhet —, valamint ezeknek az arilglukoz­amidineknek a savakkal képezett sói és kvater­nér ammőniumszármazékai sem. Azt találtuk, hogy az ilyen vegyületek oly mó­don állíthatók elő, hogy a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő fenol — e kép­letben R2, R3 és R4 jelentése megegyezik a fen­tebbi meghatározás szerintivel — valamely sóját, főként alkálifémsóját, előnyösen vízmentes, a re­akció szempontjából közömbös szerves oldószer­ben, pl. acetonban, szobahőfokon vagy mérsékel­ten felemelt hőmérsékleten alfa-bróm-3,4,6-triace­til-D-glukozaminnal vagy e vegyület hidrobromid­jával hozzuk reakcióba, az így kapott (III) álta­lános képletű vegyületet — e képletben az Rí' jelek mindegyike acetilgyököt jelent —• formal­dehiddel és katalitikusan aktivált hidrogénnel reagáltatjuk valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, lényegileg szobahőmérsék­leten, majd a reakciótermékként keletkezett ve­gyületet —• amely a fentemlített (I) általános kép­let meghatározásának körébe eső (IV) általá­nos képlettel jellemezhető — szabad állapotban vagy valamely sója alakjában elkülönítjük és kí­vánt esetben, főként ammóniával szerves oldó­szerben történő kezelés útján oly, ugyancsak az (I) általános képlet alá eső vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében az Rj jelek hidrogén­atomot képviselnek; ez utóbbi vegyületet vagy a fentebb említett (IV) általános képletnek meg­felelő vegyületet kívánt esetben valamely rövid­szénláncú alifás vagy valamely aralifás alkohol reakcióképes észterével való reagáltatás útján a megfelelő kvaternér arnmóniumsóvá alakíthatjuk át és ebben — amennyiben ez kívánatos — a még jelenlevő acetilgyököket lehasíthatjuk. A (III) általános képletnek megfelelő vegyület reduktív metilezésének lefolytatása céljából e ve­gyületet valamely erre alkalmas szerves oldó­szerben, pl. etanolban oldjuk, a számított, tehát kétszeres moláris mennyiségű vagy csekély feles­legben levő formaldehidet pl. 37%-os vizes oldat alakjában hozzáadjuk, katalizátort, pl. hordozóra, mint aktívszénre vagy báriumkarbonátra felvitt palládiumot vagy platinaoxidot, vagy pedig Ra­ney-nikkelt adunk hozzá, majd — célszerűen szobahőmérsékleten, légköri nyomás alatt — ad­dig hidrogénezzük az elegyet, míg a hidrogén­felvétel gyakorlatilag be nem bejeződik. A reak­cióterméket célszerűen valamely sója, elsősorban hidrobromidja alakjában különíthetjük el; a leg­több esetben azonban a szabad bázisok is kris­tályosíthatok.

Next

/
Thumbnails
Contents