150818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acetilént és etilént tartalmzó gázelegyek előállítására
Megjelent: IÖÜ4. március 31. M AG YAR NÉ P KÖZ TÁ USA SÁG fet Eljárás és berendezés acetilént és etilént tartalma/ó gázelegyek előállítására Société des f'roduiís Azotés, Párizs Feltaláló: Andre Claude Viaíaron. Lannemezan (Fv::siw. „.•; > A bejelentés napja: 1982. március 26. Franciaországi elsőbbsége: 1981. május 8.. A találmány tárgya egy eljárás az acetilént és etilént tartalmazó gázelegyek előállítására cseppfolyós szénhidrogénből kiindulva, amelyben két elektród között elektromos ívet képezünk, ezt meghatározott frekvenciával megszakítjuk és zárjuk oly módon, hogy legalább az egyik elektróddal váltakozó mozgást közlünk, amelynek hatására az egymáshoz való közelítéskor kialakul az ív, eltávolodáskor pedig megszakad. Ennek elérésére már több eljárást és különféle berendezéseket javasoltak. Megállapították azonban, hogy mindezeknek az eljárásoknak és berendezéseknek alkalmazása esetén elkerülhetetlenül kokszos szén rakódik íe az elektródokra és a lerakódás folyamatos felhalmozódása igen hamar a berendezés üzemképtelenségére vezet. Ez a jelenség, amelyet mind ez ideig nem sikerült kiküszöbölni, magyarázatot ad arra, hogy miért nem lehetett valamelyik ilyen eljárást és berendezést iparilag kihasználni annak a számos előnynek ellenére, amelyeket a szénhidrogéneknek folyékony halmazállapotban való krakkolása nyújt. Hosszú kutatások és számos előzetes vizsgálatok után azt találtuk, hogy ha a találmánynak megfelelően pontosan megszabott feltételek mellett járunk el, akkor a folyékony szénhidrogénekben, pl. a fűtőolajban sikerül stabil elektromos ívet kialakítani és működés közben nem szükséges semmi szabályozás és ily módon folyamatos eljárással jelentékeny mennyiségű acetilént és etilént tartalmazó gázelegyet kapunk. Ez a találmány nevezetesen azon megfigyelésen alapszik, hogy a folyékony szénhidrogén bomlása folyamán az elektródokon fellépő szénlerakódás fő tömege azon a hőmérsékleten képződik, amelyre az elektród c-k működte közben felmelegedhetnek. Ezenkívül megállapítottuk, hogy abban az esetbet-, ha elegendő gyors az ív megszakításának és visszaállításának ritmusa, akkor az elektródok a rövid periódusú idő következtében csak mérsékelten, fognak felmelegedni. A.? elektródok felmelegedését egyébként egyrészt a rajtuk áthaladó elektromos áram Joule-féle hatága, másrészt pedig az ívről történő hőátadás idézi elő; a folyékony szénhidrogén különben hűti az elektródokat az ív megszakadási periódusa folyamán. Az elektródoknak csak a végei melegednek fel igen nagy hőfokra és csak az ív meggyújtása pillanatában az áram áthaladásának időtartamára. Kísérletileg meghatároztuk, hogy a szénlerakódás oly módon lokalizálható kizárólag az elektródok végeire, ha az ívet legfeljebb 0,5 rnp időtartam után megszakítjuk és ha a megszakítás időtartama, legalább ű,á mp. Egész általánosan azt mondhatjuk, hogy az elektródok viszonylagos elmozdulását oly módon kell meghatározni, hogy az ív teljes bekapcsolási és rnegszakítási ciklusa összesen kb. 1 mp-ig tartson. A fent elmondottakból következik, hogy az ismertetett körülmények mellett mégis marad vissza az -elektródok végeire lokalizált szénképződés. A taléiirnány egyik fontos jellemzője szerint a továbbiakban az,t találtuk, hogy a szénkiválás felhalmozódása bizonyos üzemeltetési idő után és az ebből származó hátrányok kiküszöbölhetők, ha a mozgó elektródok relatív távolságát egymáshoz képest, oly módon szabályozzuk, hogy gyenge mechanikai ütődés képződj ék a kát elektród összeérintésekor az ív kialakítása végett. A vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a kis ütődés elegendő ah-Q7 A fi A Fl A T Ml I y" -" A ß ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI .HIVATAL 150.818 SZÄM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: C 10 b AO-234 ALAPSZÁM 2^ lQ _^
