150813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas anyagú fonalakkal burkolt huzal (bélfonal) előállítására

4 150.813 nek iránya a 19 huzal tengelyének irányában fekszik és az ide-oda mozgások frekvenciája olyan, amely mindenkor a 25 és 35 körpályák megfelelő szakaszaira rendeli a két 2 és 3 fonalvezetőt. Vagyis a két fonalvezetővel elindulva a 3. ábra 35 körpályájának 2, illetve 3 helyzetéből, a kijelölt 1 forgásiránynak megfelelően, a 23 illetve 31 helyzetnél a 2 és 3 fonalvezetők elhagyják a 35 pályát, átugranak a 25 pályára, melyen 24 illetve 32 helyeken kezdik meg mozgásukat, előbbi forgásirányban. Eljutva ezután a 21, illetve 33 helyzetbe, kilépnek a 25 pályáról és visszatérnek a 35 pályára a 22, illetve 34 pontokon, majd így tovább folytatják mozgásukat. Ehhez a kiviteli módhoz alkalmazható beíonófejet részletesen a 4. és 5. ábra szemlélteti. Amint a 4. és 5. ábrából látható, a befonófej az eddig ismert és használt befonófejekhez hasonlóan, egy 18 ékszíj tárcsával meghajtott, 14 csapágybakban 15 golyóscsapággyal csapágyazott, 17 csőtengellyel koaxiálisán összeépített kör alakú 1 fonófejtárcsa, a rajta elhelyezett tartozékokkal. E tartozékok közül a két darab 5 csévetartó tengely, a két darab 6 csévefékező fogó és a két darab 7 szálszedő hurok a fonófejeken általában megtalálható tartozékok, ezért ismertetésükre e helyen nincs szükség. Eltér azonban az eddig használt fonófejektől a 2 és 3 fonalvezető, melyek a forgástengellyel koaxiálisán, diametrális helyzetben, közös alapra, a 9 fonalvezető tartóra vannak szerelve. A 9 fonalvezető tartó a vele összeépített, az 1 tárcsán excentrikusan átvezetett 10 fonalvezető tartó csap által tengelyirányú elmozdulást végez, ha forgás közben a 10 fonalvezető tartó csap 1 tárcsa alatti gömbölyű vége a bütykös tárcsa elvén alapuló 16 vezérlőpályán, a 11 fonalvezető rugó ellenében, körbe futás közben, kényszermozgást végez. E kényszermozgásnak a forgáson kívül csak tengelyirányú elmozdulásai lehetnek, melyet a 12 fonalvezető rugó ház- és zárócsavarja, továbbá a 9 fonalvezető tartónak 19 tengellyel koaxiális furatának és a 13 szálvezető tartó pályának csőszerűén egymásba illeszkedő sikló felületei biztosítanak. A 13 fonal vezető tartó pálya lényegében véve az 1 fonófej tárcsával koaxiálisán összeépített cső, amelynek belső furata egyben a burkolandó huzal vezetését is megoldja. A 16 vezérlőpálya olyan kényszerpálya, amely két a forgástengelyre merőleges, egymástól 5—10 mm-re levő síkokban fekvő egy-egy félkörív, amelyeket megfelelő átmenetek kapcsolnak össze. Tehát az 1 befonófej tárcsa egy fordulata alatt — figyelembe véve a 11 fonalvezető rugónak erőtároló szerepét — a 10 fonalvezető tartó csap közvetítésével a 9 fonalvezető tartó és így a 2 és 3 fonalvezető egy félfordulatot 5—10 mm-re kinyomott helyzetben, a következő félfordulatot ugyanennyire visszaengedett helyzetben tesz meg. Látható még a 4. és 5. ábrán a két darab 8 fonalfeszítő, melyek a 2 és 3 fonalvezetők alternáló mozgásának a fonalakra gyakorolt perio-5 A kiadásért felel: a Közgazdas; dikus igénybevételét csillapítják. Az 5. ábrán jeleztük még a burkolandó laposhuzal 19 tengelyét és menesztési irányát. A 2 és 3 fonalvezető közös síkjának és a burkolandó laposhuzal fősíkjának a pálya átmenetek helyzetében vett egymáshoz mért szögállását a burkolandó laposhuzal méretének megfelelően, a gyakorlatban célszerű beállítani, úgy, hogy a fonalkereszteződések a lapos oldalak szimmetriatengelyére essenek. A fonófej működésmódja a következő: A koaxiálisán összeépített 1, 13 és 17 részek 19 tengelyében a nyíllal jelölt irányba egyenletesen menesztjük a burkolandó laposhuzalt. Az 1 fonófej tárcsa a rajta elhelyezett tartozékokkal (2—13) és a vele összeépített 17 csőtengellyel egyenletesen forog a 19 tengely körül. Az 1 befonófej tárcsa forgása közben az 5 csévetartó tengelyeken elhelyezett és a 6 csévefékező rugók által fékezett forgó csévékről egy-egy burkoló 20 és 30 fonal csévélődik le. A csévékről a fonalak egy-egy 7 fonalszedő hurkon keresztül a 8 fonalfeszítőkbe jutnak, ahonnan a 3. ábrának megfelelő elv alapján mozgatott 2 és 3 fonalvezetőkbe futnak, amelyek e burkoló fonalakat egymással keresztezve és egymással egyszer félfordulatonként összesodorva viszik fel a burkolandó laposhuzalra. A két fonalvezető mozgásának azonos fázisát közös alapra, a 9 fonalvezető tartóra szerelésük biztosítja. Hasonló befonófejjel megvalósíthatjuk a 2. ábrával jellemzett és ott részletezett mozgásokat is, csupán a szálvezetők ekkor nem lehetnek diametrális elhelyezésűek és vezérlésüket külön-külön fázisban kell végrehajtani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szálas anyagú fonalakkal burkolt huzalok, különösen szigetelt villamos vezetők előállítására, amelynél a huzalt hossz irányában menesztjük és menesztés közben a fonalakkal körülfonjuk, azzal jellemezve, hogy a fonalakat teljes fordulatonként egymással legalább egyszer keresztezve és összesodorva vezetjük a huzalra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatos! -tási módja, azzal jellemezve, hogy a fonalakat átellenes oldalakról vezetjük a huzalra és a huzal hossz irányában félfordulatonként ide-oda mozgatjuk azokat. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fonalakat azonos oldalról vezetjük a huzalra és a fonalakkal meghatározott síkot félfordulatonként 180°kal elfordítjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításához való fonófej, azzal jellemezve, hogy legalább (a fonalakat közvetlenül a huzalra vezető) fonalvezetőit a befonófej forgástengelyének irányában, erőtároló ellenében, félfordulatonként váltakozva kinyomó, . illetőleg visszaengedő kényszervezérlés irányítja. és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 634209. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.