150813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas anyagú fonalakkal burkolt huzal (bélfonal) előállítására

Megjelent: 1964. március 3Í. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •T-Nj. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.813 SZÁM Nemzetközi osztály: H 02 n VI—344 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21/c 1-19 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás szálas anyagú fonalakkal burkolt huzal (bélfonal) előállítására ! Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Klement Gottwald Villamossági Gyár, Budapest Feltalálók: Dávid Péter vegyészmérnök, Budapest (30%), Jancsovics István technikus, Budapest (30%), H. dr. Magyar Laura vegyészmérnök, Budapest (15%), Miszlivetz József gépészmérnök, Budapest (5%), Szabady Jenő gépészmérnök, Budapest (20%) A bejelentés napja: 1961. május 5. Az eljárás lényege az, hogy a befonásí művelet egyszerű megváltoztatásával — megtartva azonban termelékenységét — a szövött köpeny minőségét megközelítő burkolat fonható huzalra vagy más bélfonalra, érre. A továbbiakban a huzal kifejezést fogjuk használni, amely azonban jelenthet bármilyen bélfonalat vagy ért is. Az eljárás elsősorban a villamosiparban alkalmazható előnyösen: különféle szálasanyagú fonalakkal (üveg, selyem, pamut, stb.) szigetelt fémvezetők, huzalok előállítására. „Szálas-anyagú szál" (a továbbiakban: szál) kifejezéssel jelölünk m,inden egy- vagy több elemi szálból, szerves, szervetlen vagy fémes anyagból levő húzással, vagy fonással, vagy szövéssel, vagy sodrással, vágy sodrás nélkül előállított szálat, szálköteget vágy szalagot. Mint ismeretes, a villamosiparbari különféle keresztmetszetű huzalokat fonás vagy szövés segítségével lehet fonalakkal burkolni. Ismeretes továbbá, hogy a íonottköpenyű huzal gyártása termelékenyebb és egyszerűbb, a szövöttköpenyű huzal szigetelése viszont mechanikailag tartósabb. Így pl. deformációk, különösen hajlítás esetében fonásnál, ahol a fonott köpeny majdnem 90°-os szögben fekszenek a huzal hossztengelyére, a hajlítási rádiusztól függő mértékben a fonott köpeny menetei legyezőszerűen szétnyílnak, hasonlóan egy meghajlított csavarrugóhoz, miközben a meneteket összeragasztó lakkréteg erősen károsodik. Szövésnél a szövött köpeny szálai 90°-nál jóval kisebb szögben fekszenek a huzal hossztengelyére. Ezért a hajlításból eredő igénybevétel számottevő komponensét veszik fel, biztosítva ezáltal, hogy a hajlítási megnyúlás az egész szigetelőréteget (lakk és szálasanyag) együttesen vegye igénybe. A szigetelőréteg megsérülése esetén a fonott köpeny könnyen felbomlik, legömbölyödik, mivel fonalai nem fogják le egymást. A szövött köpeny szálai lefogják egymást, ezért a szigetelőréteg megsérülése esetén nem bomlik ágy fel. Ismeretesek ugyan olyan újabb eljárások, ahol a fonott burkolat szálai már nem közel derékszögben (minimális menetemelkedés, minimális menettávolság), hanem hegyesszögben, (nagyobb menetemelkedés, minimális vagy nagyobb menettávolság) fekszenek a huzal hossztengelyére. Az ilyen megoldásoknál azonban egy nagy menetemelkedésű szállal először végigfonják a huzalt, majd erre a fonadékra az előbbivel egyirányú művelettel, szimmetrikusan ellentétes szögben fekvő, azonos menetemelkedésű fonadékot fonnak fel. Ily módon két, egymástól függetlenül legombolyítható, koaxiális fonadékréteg burkolja a huzalt. Jellemzi továbbá az ilyen burkolatot még az, hogy egy fonal csak egy fonadékréteg felépítésében vesz részt. (Hasonló célú köpeny szövésénél viszont minden fonal legalább két réteg felépítésében vesz részt váltakozva, a szálak „búj -tatásának" eredményeképpen.)