150809. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás pamut bontására és tisztítására
Megjelent: 1964. március 3i. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.809 SZÁM Nemzetközi osztály: , Magyar osztály: D-02-d TE-308 ALAPSZÁM 76 b j_ 7 __ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY , ,. Berendezés és eljárás pamut bontására és tisztítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Rőder Iván, Budapest A bejelentés napja: 1961. december 1. Az eddig ismert tengelyes pamutbontó és tisztítógépeken a pamut . bontása és a pamutból a szennyező részecskék kiválasztása a forgó tengelyen karokra erősített verőszerszámok és helytálló rostélyszerkezet együttes hatása révén következik be. Ez úgy jön létre, hogy a etető hengerpárok vagy más etetőszerkezetek révén betáplált és részben fogvatartott pamutszáltömegre a verőütő szerszámok ütéseket mérnek, amelyek a pamutszáltömeget részekre, fürtökre bontják és a levált részeket a verőszerszám pályája mentén elhelyezett rostélyhoz ütik, abból a célból, hogy a fürt szálai közül a szennyezőanyag részecskéi kiJ hulljanak, a pamutrészeket pedig erre a célra létesített légáram tovább vigye. Ez az elgondolás azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Ennek oka egyrészt az, hogy az eddig alkalmazott szerszámok nem végeznek megfelelő bontó munkát és így a szennyező részecskékkel együtt sok jól fonható, de még bontatlan pamutcsomó is a hulladékba kerül, ami általában a kiválasztódó hulladék 40—70%-át, tehát többségét teszi. Másrészt a nem megfelelően bontott pamutból nem tud minden szennyeződés kiválni, mert a bontatlan csomók, fürtök sokat magukba zárnak. így az alkalmazott nagy ütő-intenzitások és az anyagnak egymás után több gépen való átvezetése ellenére, a pamutelőkészítő gépsor végterméke, az ún. verőtekercs még igen sok bontatlan csomót és szennyező részecskét tartalmaz. Még a legkorszerűbbnek ítélt pamutelőkészítő gépsor is, amely 8—10—12 gépből áll, a szennyeződésnek csak a felét tudja eltávolítani. Ennek a nem kielégítő eredménynek a fő oka részben a bontó szerszámok nem. megfelelő voltában, részben a rostélyszerkezetben, részben a felbontott pamutszálak és kiválasztott szennyező részecskék szétválasztásának tökéletlen kivitelében van. A rostélyszerkezet pl. a pamut haladásának útjában az áramlást akadályozó felületet képez és ezáltal a pamut csomósodási {ún. nopposodási) hajlamának megfelelő mértékű noppképződést okoz. Ehhez járul még, hogy a bontatlanul tovább haladó csomókat, fürtöket a gép a rostély lécein végigverve görgeti, ami. az ún. zsinórozottságot idézi elő. Világszerte történtek kísérletek e hibák megszüntetésére. Ezek eredményeként egyesek új bontószerszámokat alkalmaztak, de meghagyták a rostélyszerkezetet. Ezzel a pamut bontottsága javult, a rostély okozta hibák azonban megmaradtak. Mások új bontószerszámokat alkalmazva elhagyták a rostélyszerkezetet. Az eredmény azonban még így sem lehetett jó, mert a pamut és szennyező részecskék szétválasztásának feladata megoldatlan maradt, és így a hulladék kiválasztása változatlanul veszteséges volt. De maguk az új bontószerszámok sem megfelelők és ezért a szál körbeforgatása és ennek folytán a nopposodás fokozódása következik be, aminek ellensúlyozására olyan szálleválasztó berendezéseket (pl. kefehengert) kell alkalmazni, amelyek a bontószerszám élettartamát csökkentik, vagy tűzveszélyesek és csak új gépi konstrukció esetén alkalmazhatók. A találmány a fenti hibáktól mentes pamuttisztító és bontógépre, továbbá ezzel a géppel végzett pamuttisztító és bontó eljárásra vonatkozik. A találmány szerint a pamut bontására az eddigi tengelyes verőszerszám és rostély helyett ütközőélekkel együttműködő előkártolóhengert
