150805. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú reflektométer
Megjelent: 1964. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.805 SZÄM Nemzetközi osztály: G 01 r TA—670 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a4 64-^77/ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Mikrohullámú reflektométer Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Szénási Sándor kutatómérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. szeptember 13. E találmány mikrohullámú reflektométer, amely a derékszögű négyszögkeresztmetszetíí csőtápvonalban levő mikrohullámú kétpólus feszültség állóhullámarányát méri. A mikrohullámú méréstechnikában használatos' hasított tápvonalat helyettesíti lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal. A mikrohullámú méréstechnikában a derékszögű négyszögletes csőtápvonalban levő mikrohullámú kétpólus állóhullámarányának, illetve impedanciájának mérésére a leghasználatosabb módszer a hasított-vonalas mérés. A mérés lényege az, hogy a mérendő tápvonal és a generátor közé egy felhasított tápvonalszakaszt iktatunk be és a hasitokban mozgatott botantenna segítségével mérjük az elektromos tér maximumának, illetve minimumának arányát és helyzetét. A megmért adatokból a vizsgálandó mikrohullámú kétpólus impedanciája valamely tetszőleges referens síkban meghatározható. A hasított tápvonalnak, mint mérőelemnek, vázlatos rajzát az 1. ábra mutatja. A mérőelem általában két-három csőtápvonalhullám hosszúságú (/Cg), a mérendő tápvonaléval megegyező belső méretű négyszögkeresztmetszetű csőtápvonal, melynek egyik szélesebbik 1 oldalfalának közepe vékony 2 hasitokkal van ellátva. A csőtápvonal mentén mozgatható mérő 3 botantenna a hasítékon keresztül nyúlik be a csőtápvjhal belső terébe. A botantennán megjelenő 1000 Hz-el négyszögmodulált mikrohullámú jelet egy kristálydiódán egyenirányítva egy 1000 Hz-es erősítőre vezetik és az erősítő kimenetén műszerrel indikálják. Az egymás mellett levő feszültség maximum és minimum leolvasásához a mérendő frekvenciához tartozó L g /4 csőtápvonal hullámhosszúságú távolságot kell a hasított vonal mozgatható szondájával {botantennájával) elmozdítani. Az elmozdulás nagysága, valamint a minimum helyzete a hasított vonalra szerelt mm beosztású skálán leolvasható. Ugyanezen a skálán olvassák le az impedanciaméréshez szükséges referens rövidzár minimumhelyét is. A minimumhelyek távolságából, illetve a mért állóhullám arányból a keresett impedanciát számítással határozzák meg. Mikrohullámú tápvonalak impedanciájának mérésére használatosak még a két, vagy több iránycsatolót tartalmazó reflektométerek, valamint a különböző mikrohullámú impedanciamérő hidak. Azonban ezek éppen bonyolultságuknál és nehézkes kezelésüknél fogva nem eléggé elterjedtek a mikrohullámú méréstechnikában. A találmány tárgyát képező reflektométer, mint mérőelem lényegében a hasított vonalat helyettesíti sokoldalúan kedvezőbb tulajdonságokkal." A teljes reflektométer vázlatos rajzát a 2. ábra mutatja. A 4, 5 széles, illetve a 6, 7 keskeny oldallapokkal határolt derékszögű négy szögkeresztmetszetű csőtápvonal 4 szélesebbik oldalára merőlegesen csatlakozik a 8 körkeresztmetszetű csőtápvonal. A két tápvonal között a derékszögű négyszögkeresztmetszetű csőtápvonal hossztengelyére merőlegesen az Ai és A2 keresztirányú és a hossztengellyel párhuzamosan a B hosszirányú rések létesítenek csatolást. Az I. bemenő és II. kimenő kapocspárral rendelkező reflektométert a generátor és a mérendő mikrohullámú tápvonal közé kapcsoljuk be. Ha a II. kapocs illeszteti impedanciával van összekötve, akkor csak az I kapocstól a II. felé haladó hullám van jelen a csőtápvonalban. Ebben az esetben az Ai és A2 rések a csőtápvonalban haladó hullám mágneses
