150799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabadon vulkanizált gumiáruk előállítására butadien-stirol kopolimer alapanyagból

2 150.799 many, éspedig a magas polimerizációs íokú buta­dien-stirol kopolimerek feldolgozhatóvá tételére kidolgozott alábbi új kombinatív eljárás révén: Előre kell bocsátani, hogy a magas polimeri­zációs fokú butadien-stirol kopolimerek fent ismer­tetett két feldolgozási eljárásának kombinációja eddig ismeretlen volt, aminek magyarázata egy­részt már a két eljárás közötti elvi ellentmondás­ban keresendő, másrészt az ezt alátámasztó azon gyakorlati tapasztalatban, mely szerint ezek kom­binációja semminemű műszaki haladást nem ered­ményez, sőt ellenkezőleg: pl. Buna S. 3.-at akár hőlégkezeléssel, akár egy a Buna S. 3.-ra ha­tásos és ahhoz használatos katalitikus lebontó­szerrel azt részlegesen depolimerizálva, és ezen termékeket a feldolgozhatósághoz szükséges mér­tékben arányosan olajszerű anyaggal extendálva a minőségi mutatókban számottevő romlás áll be a két eljárás külön-külön való vagylagos alkal­mazásához képest. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a fent, leírt ismert depoli­merizációs eljárásoknak már részleges alkalma­zása esetén is előáll a tág határok közötti mole­kulasúlymegoszlás, azaz igen különböző, köztük egészen alacsony molekulasúlyú láncok is kelet­keznek, mely utóbbiak Flory közismert tétele szerint nem is vesznek részt a vulkanizálásban, s így az ilyen termék a feldolgozhatósághoz szük­séges arányos mennyiségű extendáló anyagot már nem bírja el minőségromlás nélkül. Előre kell bocsátani azt is, hogy a korszerű gumiipari katalitikus lebontószerek egyrészt aro­más merkaptánok, másrészt ezek fémsói, vagyis aromás merkaptidek, beleértve ezek származékait. A két csoport között hatékonyság szempontjából az a lényeges közismert különbség, hogy míg a növényi kaucsukot — bár arra a merkaptidek kedvezőbb hatásúak — mindkét csoportba tartozó anyagok lebontják, addig a műkaucsukokra a merkaptidek gyakorlatilag hatástalanok, mivel azokban nem oldódnak. így pl. xylilmerkaptán (RPA. 3) és a pentaklórtiofenol (Renacit V.) le­bontják a műkaucsukot, de ezek megfelelő cink­sói (RPA 5, illetve Renacit IV) arra gyakorlatilag hatástalanok, így azok lebontására nem használ­hatóak és nem is használatosak. Kísérleteink folyamán abból az elgondolásból indultunk ki, hogy a katalitikus' lebontás és ex­tendálás kombinációját az esetben lehetne minő­ségromlás nélkül megvalósítani, ha a magas po-Hmerizációs fokú butadien-stirol kopolimert egy az eredeti állapotú polimerre hatástalan lebontó­szerrel hoznánk érintkezésbe, de annak az alkal­mazott extenderben való feltételezett oldhatósága révén az az exendált polimerre mari lebontó ha­tással lenne. Ez esetben egyrészt a lebontás ki­zárólag az extendálással párhuzamosan és annak függvényében történne, — minek révén kézben tartható a lebontás mértéke —, másrészt — az eredeti állapotú polimerre hatástalan lebontószer alkalmazása révén — remény van arra, hogy a lebontás jellege is megváltozik, éspedig oly irány­ba, hogy a lebontás mérsékelt jellegű lesz, ameny­nyiben a hosszú Buna S. ,3. láncok csak a vulka­nizálásban még résztvevő kritikus határérték feletti molekulasúlyra bomlanak le, vagyis egyen­letes szűk molekulasúly-megoszlás keletkezik és. a párhuzamos extendálás ellenére sem lép fel mi­nőségromlás. Fenti szempontok szerint vizsgálva azon katalitikus lebontószereket, melyek az ere­deti állapotú Buna S. 3.-ra hatástalanok, azt ta­pasztaltuk, hogy fenti feltételezésünk helyesnek bizonyult. A minőségi mutatók várt kedvező ala­kulásán túlmenőleg azonban azt az új műszaki hatást is tapasztaltuk, hogy a merkaptiddal ke­zelt etxendált Buna S. 3.-ból készített keverékek a nyers kialakítás — spiriccelés, kalanderezés — folyamán butadien-stirol kopolimernél eddig soha­sem tapasztalt teljesen sima felületet adtak, azaz a mérsékelt katalitikus lebontás és extendálás fenti új módon kivitelezett együttes hatása révén teljesen megszűntek a Buna S. 3. nerves tulaj­donságai. Ennek következtében a butadien-stirol kopolimer alkalmassá vált szabadon, forma nél­kül vulkanizált gumiáruk gyártására, amelyre az eddig ismert butadien-stirol kopolimer féleségek egyike sem, tehát sem a depolimerizált, sem az extendált, sem az előkezelést nem igénylő poli­mer nem alkalmas. Az egyik legismertebb aromás merkaptidhak, a pentaklórtiofenol Zn-sójának {Renacit IV) az extendált Buna S. 3.-ra gyakorolt mérsékelt le­építő hatását az ábra 1. sz. görbéje szemlélteti. A vizsgált keverék 1O0 sr. Buna S. 3.~ra 50 sr. etxendáló ásványolajat, 90 sr. aktív kormot, 7,5 sr. elaint. változó mennyiségű Renacit IV-et (a keverés kezdetén adagolva) és 3,75 sr. kenet (a 1* perces keverés végén adagolva) tartalmazott. Az 1. sz. görbéből látható, hogy a keverék Defoe-értéke a Renacit IV. mennyiségének növe­lésére kezdetben csökken, de utóbbiból 1—1,5% feletti mennyiség már szinte teljesen hatástalan, vagyis ezen határértéket meghaladó többletmeny­nyiség a keverék Defoe-értékét tovább már nem. csökkenti. Ez kétségkívül bizonyítja, hogy a le­bontó hatás kizárólag a Renacit IV.-nék az alkal­mazott extenderben való oldhatóságának függvé­nye, ugyanis az 50%, extendáló ásványolaj nyil­ván 1—1,5% Renacit IV.-et képes oldani, de ezen telítődési határt meghaladó további Renacit IV. mennyiség oldódás hiányában már gyakorlatilag teljesen hatástalannak bizonyul. Ugyanezen keverékbe a vulkanizáláshoz szük­séges szokásos mennyiségű cinkoxidot és gumi­ipari gyorsítót bekeverve, és azok kivulkanizá­lása után mérve a vulkanizátumok szakítási szi­lárdságát, a kapott értékeket a 2. számú görbe tünteti fel. Látható, hogy a szakítási szilárdság még a kezdeti hatásos szakaszban (0—1,5% Re­nacit IV.) is csak minimálisan csökken, ami vi­szont nem magyarázható mással, mint a lebontás jellegének fentebb ismertetett kedvező alakulá­sával, azaz csak a kritikus határérték feletti mo­lekulalánctördeléssel, egyenletes szűk molekula­súly-megoszlás mellett. Eljárásunk kivitelezésére szolgáljon a következő példa: Gumiipari keverőgépben 100 sr. Buna S. 3.-ba 50 sr. pakurát és 2 sr. Renacit IV.-et, majd 10 sr. stearinsavat és 88 sr. aktív kormot keve­rünk, a keverékeket homogenizáljuk. Ezen alap­keverék 1O0 sr-éhez 3 sr. kenet, majd 60 sr. nö­vényi kaucsukot, 1 sr. öregedésgátlót, 2 sr. fenyő­gyantát, 2 sr. paraffint, 4 sr. orsóolajat, 21 sr. lángkormot, 6 sr. cinkoxidot, és a keverés végén 1 sr. gyorsítót — melynek pl. 90%-a Vulk. DM.

Next

/
Thumbnails
Contents