150798. lajstromszámú szabadalom • Szalag-láncfonalakat felvető gép
2 150.798 Rsz gerjesztés szabályozójával van összeköttetésben és annak révén a motor fordulatszámát változtathatja (1., 2. ábrán is a —B— nyilakat). A —12— áttételt a —17— tengely, a —20 és 22— forgásközvetítő áttételek (pl. ékszíihajtások) és —21— sebességváltó közvetítésével az egyenáramú —23— villamos motor működteti. A —17— tengely a —18— fogaskerékkapcsolattal forgatja a —24— tengelyt is, továbbá azon van ékelve az elektromágnes által működtetett fékberendezés —19— féktárcsája is. Ha köteges felvetést kell végezni, akkor szükséges a köteg megfelelő mértékű csévepalást menti lengetése, mely lengőmozgás előállítására, egy lengető berendezés szolgál. Ennek kettős feladata van. Egyrészt különböző és előre beállítható lengésszám biztosítása, másrészt a lengési hossz ugyancsak előre beállítható változtathatóságának megvalósítása. E lengető berendezést a már említett —13— áttétel által hajtott —24-tengely működteti. A lengető berendezés a —25— tengelykapcsolóval helyezhető üzembe, amely a —24— tengelyt a —26— csavarhajtással kapcsolja össze és a —27— tengelyen levő —29, 33— dörzskerekekből álló fokozatnélkül szabályozható dörzshajtást hajtja meg. A —29— tárcsakereket a súrlódás létesítése céljából a —28— rugó szorítja a radiális irányban állítható —33— kerékhez. E —33— dörzskerék a —32— anyával kapcsolt —31— csavarorsóval mozgatható a szükséges helyzetbe, amely csavarorsó viszont a —34— kúpfogaskerék áttétellel állítható a kezelő helyen levő táblán feltüntetett löketszám kalibrációval ellátott —35— kézikerékkel. A lengető mozgást a —33— kerék által hajtott —30— tengelyen rögzített —"41— lengető vezérhenger végzi. E lengetőhenger a —39, 38— karokkal valósítja meg a köteg lengőmozgását. A lengési hossz a —39— kar lengési tengelypontjainak állíthatósága révén változtatható, mely lengéstengely a —40— anyán van ágyazva és helyzete a —42 csavarorsóval változtatható, mely a —36— kézikerék segítségével állítható. Ez a kézikerék szintén a kezelő helyen, ill. asztalon van elhelyezve és a lökethossz beállítására való beosztással rendelkezik. Az elektromos berendezés kapcsolási vázlata a 2. ábrán látható, mely szerint a gép működtetésére két egyenfeszültségű áramforrás van alkalmazva. Ezek közül a nagyfeszültségű, pl. 190 Voltos, —AE — áramforrás az egyenáramú —E— motor, valamint az —M/— és —Mm fékmágnesek működtetésére, míg a kisfeszültségű, pl. 24 Voltos, —As — áramforrás a segédberendezések működtetésére szolgál. Az egyenáramú —E— villamos motor alapfordulatszáma az —Ra — feszültségejtő ellenállás segítségével állítható be, az alapfordulatszám változtatása pedig az —Rg — gerjesztőtekerccsel sorbakötött —Rs , — szabályozó ellenállással történik. E szabályozó ellenállás karja az 1. ábrán ugyancsak —B— nyilak irányában elforgatható —15— kar közvetítésével a —13— tapogatóval van kapcsolatban és az áttételezés megfelelő méretezésével az —E— motor fordulatszámát úgy változtatja, hogy a —2— csévetestekre felorsózott —1— fonaltest kerületére csavarodó fonal felvetési sebessége állandó legyen. Az —E— villamos motor —KE — főkapcsolójának három állása van: —1— a bekapcsolt állapot, —2— az üres helyzet és —3— a fékmágnesek bekapcsolására. Erre azért van szükség, hogy a csévetestek utánforgatása üzemen kívül is lehetséges legyen. Az —M/— fékmágnes a —17— tengellyel együttforgó —19— fékdob fékberendezését működteti, míg az —Mm — fékmágnes a láncfonalak hosszúságát mérő szokásos mérőhengert fékezi le. E fékmágneseket a —R^i— pillanatrelé kapcsolja be, amely a —Kg— főkapcsolőval sorba van kötve és megszólalás esetén a fékmágnesek bekapcsolásával egyidejűleg az —E— motort kikapcsolja. A —Re i— relé tehát a felvetőgép üzemének leállítására szolgál. A —Re i— relé kisfeszültségű áramkörét a —Re 2— pillanatrelé működteti. E pillanatrelé érintkezői három áramkört nyitnak ül. zárnak. Ha a relé nincs behúzva, akkor az áram az 5—6 érintkezőkön halad át, mely áramkörben egy szükség szerinti —Re — előtét ellenállással sorbakapcsolt zöld színű —Lz — jelzőlámpa van beiktatva és a gép szabályos üzemét jelzi. Az —R^i— relé áramkörét záró 3—4 és a —RC 2— relé saját áramkörét záró 1—2 érintkező kapcsok pedig nyitottak, tehát egyik relé sincs behúzva. A —R,, 2— relé megszólalását két tényező okozhatja: éspedig, ha a fonalszál elszakad vagy a kívánt hosszúságú fonal felvetése már megtörtént. Az előző esetben a fonalőr áramkörével összekötött —K/—, az utóbbi esetben pedig a mérőhenger áramkörével összekötött —K;,— kapcsoló zárja a —Re 2— relé áramkörét. A —K/— és —K/,— kapcsolók párhuzamosan vannak kötve. Ekkor a —RC 2— behúzására az —5— érintkező az üres —7— érintkezővel kapcsolódik és a zöld —Lz — jelzőlámpa kialszik, a 3—4 érintkezők viszont záródnak, miáltal azok áramkörébe kapcsolt —Rel — relé tekercse feszültség alá kerül, megszólal és az a 3'—2' érintkezőkön keresztül a fékmágnesek bekapcsolásával egyidejűleg a —E— motort kikapcsolja. Ugyancsak záródik a —G— megszakító 1—2 érintkezőivel összekötött áramkör is, amely az —Rt >2— relé saját áramkörének a —G— megszakító nyomógombon keresztüli reteszelését jelenti. Erre azért van szükség, hogy a —K/— ill —K/,— kapcsolók nyitása után a berendezés ne induljon meg azonnal, hanem csak külön indítási művelet tegye azt lehetővé. A —G— megszakító nyomógomb benyomásakor a gomb 1—2 érintkezőinek kapcsolata megszűnik, az áramkör megszakad, az —RC2— relé felenged és ezáltal a —Rt >i— relé behúzása is megszűnik, a berendezést hajtó —-E— villamos motor ismét feszültség alá kerül és megindul. A —K/— kapcsolóval a piros •—up — jelzőlámpa, a —Kf,— kapcsolóval pedig a sárga —Ls — jelzőlámpa van sorbakötve. A jelzőlámpákkal a megfelelő —Rs i— ill. —RS2— ellenállások vannak párhuzamosan kapcsolva. Fonalszakadás esetén tehát a zöld —Lz — jelzőlámpa helyett a —Lp — piros, kész hosszméret, vagyis a láncfonalak előírt hosszának felvetése esetén pedig a sárga —Ls — jelzőlámpa gyullad ki. A leírt gép üzemeltetése a következőképpen történik:
