150776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen primér-terciér glikolok előállítására

Megjelent: 1964. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •rva-SZABADALMI LEÍRÁS OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.776 SZÁM Nemzetközi osztály: C-07—c—3 GE—417 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12—0—5—10 Eljárás telítetlen primér-terciér glikolok előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc), mint a feltaláló: Dr. Hofer Bruno vegyész, Münchenstein (Basel m.), jogutódja A bejelentés napja: 1962. február 5. Svájci elsőbbsége: 1961. február 6. A találmány új, telítetlen primér-terciér glikolok előállítására szolgáló eljárás; a találmány szerinti eljárás termékei értékes farmakológiai tulajdonságokat mutatnak. Eddig nem voltak ismeretesek az alábbi (I) általános képletnek megfelelő telítetlen primérterciér glikolok: OH R H — C = C — C — C — CH2

OH Bs R> (I) ahol Rí legfeljebb 3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, R2

legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzil- vagy fenilgyök, mely utóbbiakban az aromás mag adott esetben halogénatomokkal és/vagy trifluormetil-csoporttal, vagy pedig legfeljebb 3 szénatomot tartalmazó alkil- vagy alkoxicsoportökkal helyettesítve is lehet, R3 legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, mindkét Z pedig vagy hidrogénatomokat, vagy pedig a kettő együtt egy további vegyi kötést képvisel. Azt találtuk, hogy a fenti (I) általános képletnek megfelelő glikolok óly módon állíthatók elő, hogy valamely, az alábbi (II) általános képletnek megfelelő vegyületet Z Z OH Rí H—C=C—C—C—X I i B3 R

2 (II) ahol X karboxilcsoportot vagy ennek valamely reakcióképes funkcionális származékát jelenti, litiumalumíniumhidrid segítségével, erre alkalmas oldószerben redukálunk. A találmány szerinti reakció útján létrejövő (I) általános képletű primér-terciér alkin-, ill. alkéndiolok, amint továbbmenően megállapítottuk, kiváló pszichoszedatív (trankvilláns) hatást mutatnak, megfelelő adagolás esetén azonban nyugtatószerként és könnyű altatószerként is használhatók. Emellett kiváló módon fokozzák más gyógyszerek, különösen narkotikumok hatását. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek emellett közbenső termékekként is szolgálhatnak további, formakológiai szempontból értékes vegyületek előállítására. Ismeretes az irodalomból, hogy a karbonsavak, karbonsavészterek, karbonsavanhidridek és karbonsavhalogenidek litiumalumíniumhidrid segítségével éteres közegben a megfelelő primer alkoholokká redukálhatok (vö. pl. W. G. Brown, Organic Reactions VI, 469, 1951). Ismeretes továbbá, hogy ugyanez a redukálószer a diszubsztituált C =C hármaskötést tartalmazó vegyületeket nagymértékben sztereospecifikus módon, kiváló termelési hányadokkal képes a megfelelő transz— —C=C kettőskötést tartalmazó vegyületekké redukálni, amennyiben a hármaskötéshez az ún. „propargil-helyzetben" (vagyis a hármaskötéshez viszonyítva alfa-helyzetű szénatomon) egy hidroxilcsoport kapcsolódik. A találmány értelmében kiinduló anyagként alkalmazásra kerülő (II) általános képletű vegyületek olyan esetekben, amikor a két Z egy további vegyi kötést jelent, a véghelyzetű hármaskötést és a propargil-hidroxilcsoportot, ugyanakkor pedig a pl. litiumalumíniumhidriddel primer hidroximetil-csoporttá re-