150768. lajstromszámú szabadalom • Wolframtest

Megjelent: 1964. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.768 SZÄM Nemzetközi osztály: EE—963 ALAPSZÁM Magyar osztály: B 21 c 7 b 14—21 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Wolframtest Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: dr. Neugebauer Jenő mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1962. június 8. Ismeretes, hogy a wolframtestek magas hőfokon történő izzítás után törékennyé válnak. Ismeretes továbbá az is, hogy az egyes kristályok, amelyek as: izzításkor kialakulnak, nem törékenyek, csak a kristályhatárok. Ezért az eddigiekben arra törekedtek, hogy az izzításkor kialakuló kristályok lehetőleg nagyok legyenek, hosszú határokkal rendelkezzenek, s a kristályok végei átlapoljanak. Az ilyen anyagok kristályaínak átlapolása mégis olyan, hogy bizonyos átmérőknél, pl. éppen az izzólámpa és elektroncső esetén használatos wolframhuzal méreteknél a kristályhatár két nagy kristály között ferdén ugyan, de a teljes keresztmetszeten keresztülhalad. Ez az oka annak, hogy ezeken a helyeken a huzalok törékenyek és ez a törékenység néha helyrehozhatatlan zavart okoz azokban az eszközökben, amelyekben ezeket a wolframhuzalokat, spirálokat alkalmazzák. Találmányunk célja tökéletes átlapolási biztosítani azáltal, hogy a különböző tömör összefüggő wolframtest keresztmetszetét nem egy, hanem legalább két egymástól függetlenül kristályosodó részből képezzük ki, melyek mindegyike önmagában nagy, átlapoló kristályokat tartalmazhat, de ezek a kristályhatárok legfeljebb a keresztmetszet felén haladhatnak keresztül. Találmányunk tárgya egyetlen tömör fémtestet alkotó wolframhuzal, wolframspirál, vagy wolframlemez, azzal jellemezve, hogy keresztmetszete legalább két egymástól függetlenül kristályosodó részből áll. A szóban forgó wolframtest kialakítható úgy is, hogy a két egymástól függetlenül kristályosodó rész anyaga különböző hőfokon kristályosodjék. Találmányunk egy másik kiviteli alakjánál a wolframtestet úgy képezzük ki, hogy az keresztmetszetének nagy részében egyfajta wolframanyagból áll, melyet azonban egy más kristályosodási tulajdonsággal bíró wolframanyag kél. vagy több, össze nem függő részre oszt. Találmányunk szerinti wolframtest előállítására szolgáljon az alábbi két példa, melyeken kívül azonban a kívánt wolframtest még sok más módon is kialakítható, és így nem kívánjuk azok alkalmazhatóságai csak ezekre korlátozni. 1. példa: Wolframrudat sajtolunk oly módon, hogy a présformába először egy alkáliákat szilíciumot és alumíniumot tartalmazó fémport adagolunk, ezt egészen kis nyomássol simafelületűvé préseljük, majd ráadagolunk egy káliumot, szilíciumot, alumíniumot és vasat tartalmazó wolframfémport és a két fémpor-réteget együttesen a szokásos módon sajtoljuk. A sajtolt rúd további feldolgozása az ismert wolframgyártási eljárásokkal történik, pl. 100 fi 0-jű huzallá. E huzalok 2400 C°-on történő izzítása után a hosszirányú, vagy keresztirányú csiszolatban maratás után látható, hogy a keresztmetszet két fele, egymástól független kristályokból áll. A huazlok az izzítás után minden ponton hajlíthatok, ellentétben az olyan huzalokkal, amelyek a példában leírt fémporok közül akár az egyikkel, akár a másikkal készültek. 2. példa: Ügy is eljárhatunk, hogy az előző példában leírt fémporok egyikével, vagy másikával készítjük préselésnél a wolframrudat, de úgy, hogy