150764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi - és krómcserzésű bőrök hidrofobizálására
Megjelent: 19C4. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -jT N&SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.764 SZÄM BO-818 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 14 c Magyar osztály: 28 a, 9-12 Eljárás növényi és krómcserzésű bőrök hidrofobizálására Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet, Budapest (75u /o), mint Vermes Lászlóné dr. Franki Erzsébet, Fekete Kálmán és Malovecz István vegyészek, budapesti lakosok jogutódja, továbbá dr. Tóth Géza Pécs, Pécsi Bőrgyár (25%) A bejelentés napja: 1901. március 10. Áz elmúlt években számos szabadalmi leírás foglalkozott különböző cserzésű és különböző célra felhasznált bőrök hidrofilitásának csökkentésével. Az ajánlott eljárásokat 3 csoportra oszthatjuk: a) Száraz bőrökbe szerves oldószerekben oldott szilikon olaj ok bevitele. b) Száraz bőrökbe műgyanták és szintetikus viaszok oldott, vagy olvadt állapotban való bevitele. c) Krómstearát bázisú anyagok vizes közegben történő bevitele. A felsorolt eljárások közül az a) és b) eljárás jó eredményeket ad ugyan, azonban drága külföldi anyagokat igényel és egyes esetekben rontja a bőrök ragaszthatóságát, növeli a fajsúlyt. A c) szerinti módszer talpbőrökre alkalmazva csaknem hatástalan, mivel a hidrofobizáló szelnem hatol át a bőr teljes keresztmetszetén, sőt még a felület hidrofobitása sem javul komolyabb mértékben. Felületi hidrofobizálás aránylag könynyen érhető el az említett módszerrel, pl. szőrmés, vagy velúrbőröknél. Talpbőrök hidroí'obizálása felületileg azonban csak látszólagos megoldás, mert a hordásközbeni kopás következtéebn a hidrofobizált réteg lekopik és a hatás megszűnik. Talpbőrök vízfelvételének csökkentésére, azaz az átázási veszély kiküszöbölésére éppen ezért krómstearát alapú hidrofobizáló anyagokat egyetlen szabadalmi leírásban sem ajánlanak. Kísérleteink folyamán sikerült oly eljárást kidolgozni, amely hazai előállítású króm-, alumíniumstearát alapú hidrofobizáló anyag felhasználásával a szilikonos impregnálással azonos víztaszító tulajdonságot eredményez. Az eljárás különleges előnye, hogy az alább ismertetendő módszerrel készült talpbőrök fajsúlya nem emelkedik, lég- és vízgőzáteresztő tulajdonságuk nem változik s a készáru jól varrható és ragasztható. Kísérleteinkben arra a törvényszerűségre jöttünk rá, hogy az oldószeres oldatban levő krómalumíniumstearát csak abban az esetben fejt ki jó hidrofobizáló hatást, ha az oldószeres cserzéshez hasonló módon járunk el, azaz dehidratált bőröket hígítás nélküli króm-alumíniumstearat oldószeres oldatába mártjuk az anyag teljes áthúzódásáig, A bemártás optimális hőmérséklete 30—35 C°". Az oldószeres oldattal átitatott bőröket az anyag megfelelő rögzítése céljából néhány óráig pihentetjük, maid vízzel alaposan kimossuk. Ez a kimosás történhet akár szikkadtán, akár az esetleges oldószervisszanyerés után, száraz állapotban. Ha az anyagbevitel után közvetlenül, vagy nem alaposan hajtjuk végre az oldószeres fázis vizes fázisra való átcserélését, az eljárás eredménytelen. Az oldószeres króm-alumíniumstearát oldattal történő kezelés hatására alig tapasztalunk vízfelvételcsökkenést. Ez csak a vízzel történő oldószercsere folytán következik be. A hidrofobizáló hatás elméleti magyarázata a következő: A fent leírt módszerrel történő hidrofobizálás az oldószeres cserzessél megegyező módon folyik le. Ez azt jelenti, hogy a kötött vizén kívül több nedvességet nem tartalmazó, fizikai, vagy kémiai úton dehidratált bőröket a hatóanyag (cserző, hidrofobizálóanyag) poláros szerves oldószeres oldatával itatjuk át. E kezelés után a bőrök jellege nem mutat lényeges változást, mert a hatóanyag csak fizikailag van felhalmozva bőrben. Ilyen körülmények között tehát sem cserző, sem hidrofobizáló hatás nem jelentkezik. Ha-azonban az oldószeres anyagbevitel után kellő ideig pihentetünk, majd a bőr oldószertartalmát alapos vizes
