150751. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárkemence anyagoknak elektronsugárral való hevítésére és olvasztására

2 150.751 Ezeknek az eddig ismert elektronsugárkemencéknek azonban hátránya, hogy az elektronsugarat nem lehet tetszőleges irányba eltéríteni, az olvadék mellett nem lehet az öntőformát felhevíteni, és az olvadékot nem lehet az olvadáspont fölé hevíteni. Az ismert elektronsugárkemencék e hátrányait azáltal küszöböljük ki, hogy a találmánynak megfelelően különleges kialakítású és elrendezésű eltérítőtekercsekkel az elektronsugarat úgy fókuszáljuk és térítjük el, hogy pl. egy erre a célra használt készülékben, mint pl. olvasztótégelyben, ill. egy megfelelően kiképzett felfogókészülékben elhelyezett olvasztandó anyagra olvasztás céljából rávisszük, és a megolvadt anyagot elektronsugárral az olvasztási ponton túl hevítjük, és közvetlenül az eltérítőrendszer alatt egy az elektronsugár eltérítésének és fókuszálásának megfelelő nagyságú áteresztőnyílással ellátott blende, ill. blenderendszer van elrendezve, amely a gázkisülési plazmának a hevítési térből a sugáreltérítő térbe való behatolását megnehezíti, továbbá hogy az elektronsugár megfelelő fókuszálásával és eltérítésével az öntőformát egyidejűleg felfutjuk. Á találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra tetszés szerinti irány oól az olvasztótérbe vezetett, pl. bot alakú anyagok olvasztására szolgáló elektronsugár sematikus vázlata vízszintes eltérítéssel és függőleges ingadozással. A 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés változata, amelynél a megolvadt anyagot az elektronsugár — pl. vízhűtéses tégelyben — utánhevíti. A 3. ábra pl. az olvasztott anyagon kör alakban mozgó elektronsugár sematikus vázlata, és meghatározott helyű lefolyólyjkakkal ellátott olvadéktartó eszköz. Az 1. ábra szerint az elektronsugárforrás által keltett 1 elektronsugár az elektronsugár-keresztmetszetnek az 5 olvasztandó anyaghoz való szabályozására szolgáló mágneses 7 segédlencse által a találmány szerinti 6 eltérítőtekercsen van keresztülvezetve és e 6 eltérítőtekercsek segítségével pl. a 2 és 3 irányban, pl. vízszintesen és függőlegesen van mozgatva. Közvetlenül az eltérítőtekercsek alatt előnyös pl. egy az elektronsugár eltérítésének és fókuszálásának megfelelő nagyságú átlépőnyílással ellátott blendet vagy blenderendszert elhelyezni, amely megnehezíti a gázkisülési plazmának a hevítőtérből a sugáreltérítőtérbe való behatolását. Az 1 elektronsugár megfelelő fókuszálása és eltérítése mellett egyúttal az öntőformát ill. a 9 olvasztótégelyt is fel lehet melegíteni. Az olvasztáshoz felhasznált fém vagy egyéb anyag — pl. sajtolt vagy tömör bot formájában — pl. a 4 irányban tolható be az elektronsugár útjába, és az elektronsugár megfelelő fókuszálása és eltérítése segítségével mind az olvasztás, mind a már folyós 8 olvadék utánhevítését el lehet végezni anélkül, hogy az elektronsugár a 9 olvasztótégelyt érné, miközben az 1 elektronsugár energiaelosztása a találmány szerint egyirányban való periodikus eltérítéssel van végrehajtva, amely párhuzamos a sugár tengelyével. A találmány szerint elrendezett 6 eltérítőtekercsek segítségével az 1 elektronsugár úgy van fókuszálva és eltérítve, hogy az anyag megolvasztása mellett pl. a megolvadt 5 anyag felülete is felhevül és ugyanakkor a 9 olvasztótégely, ill. felfogókészülék pl. a 10 hűtővíz segítségével hűtve van. Az olvasztandó anyag a találmány szerint pl. por vagy granália formájában is lehet az elektronsugarakba, ill. az olvasztótégelybe bevive. Továbbá az olvasztáshoz vagy öntéshez felhasznált 5 anyag meghatározott vastagságú tárcsák alakjában (3. ábra) is bevihető az elektronsugár útjába, és az olvasztani kívánt anyagtárcsa alsó felületén pl. egy megfelelő mélységű 13 furat van az olvadt anyag lefolyási helyének meghatározására, és pl. az elektronsugár periodikus egy- vagy kétdimenziós eltérítésével az olvadék vízszintes kiterjedése megnagyobbítható, ill. formája szabályozható, miközben a megolvadt anyagnak átmérője pl. a 13 furat megfelelő megválasztásával a mindenkori feladatnak megfelelő értékre hozható. Az 1 elektronsugár a találmány szerint pl. a 11 körpályát írhatja le a 12 irányban. Egy olvasztás végrehajtása után pl. a találmány szerint az olvasztandó anyagot tartó test anyagdarabokkal ismét feltölthető, és az olvasztási folyamat folytatásakor először a 13 furat, ül. az előállt lefolyási dugó kerül — megfelelő sugáreltérítéssel — beolvasztásra és ezután megfelelő eltérítési amplitúdóval a feltöltött anyagnak főtömege kerül megolvasztásra. Továbbá lehetséges, hogy a találmány szerint elrendezett eltérítő tekercsekkel pl. az 5 olvasztandó anyag leolvasztása mellett az 1 elektronsugárral egyidejűleg a 9 olvasztótégelyben levő 8 olvadékot is a megfelelő anyag olvadáspontján túl hevítjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronsugárkemence anyagok felhevítésére, azzal jellemezve, hogy elektronsugáreltérítő rendszere és a hevítőtértől blendékkel vagy blenderendszerrel elválasztott sugáreltérítőtei'e van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott elektronsugárkemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előnyösen az olvasztani kívánt anyag felett levő elektronsugárforrása van és hogy az eltérítőrendszer (6), a blenderendszer, az olvasztani kívánt anyag (5) és az olvasztótégely az elektronsugártengelyben egymás után vannak elrendezve. 3. Az 1. igénypontban meghatározott elektronsugárkemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az eltérítőrendszernek (6) időben állandó és periodikusan egy- vagy kétdimenziós eltérítést lehetővé tevő eltérítőtekercsei vannak. 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 83S785. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 81—S3.