150750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(1',2',3',4'-tetrahidronaftil-1')-amino-imidazolin előállítására
2 150.750 esetben valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében; előállíthatók a találmány szerinti új vegyületek az l-amino-1,2,3,4--tetrahidronaftalin 2-nitramino-imidazoIinnal vagy valamely más reakcióképes imidazolin-származékkal való réagáltatása útján is. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (II) képletű naftilamino-imidazolin előállítható pl. az 539179 sz. német szabadalmi leírásban ismertetett eljárással, valamely 2-alkilmerkapto-imidazolinból és alfa-naftilaminból ismert módon történő reagáltatás útján: a kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (III) képletű izotiuroniumsók előállítása pedig a megfelelő N-(l,2,3,4-tetrahidro~ naftil-l)-tiokarbamidnak valamely alkilhalogeniddel, valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében, ismert módon való réagáltatása útján történhet. Az N-(l,2,3,4-tetrahidronaftil-l)-tiokarbamid viszont tetrahidronaítilaminból és ammóniumrodanidból állítható elő sósavas közegben (op. 157 C°). A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyület értékes gyógyászati tulajdonságokat mutat. E vegyületnek elsősorban erős fájdalomkeltő hatása van, ami a vegyület szerkezete alapján teljesen meglepő. Emellett ez a vegyület véiedényszűkítő hatással is rendelkezik. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 169,5 g (0,5 mól) 2-(alfa-naítJlamino)-irmdazolinhidrojodidot 750 ml absz. etanolban oldunk és 75 g Raney-nikkel (nedvesen mérve) hozzáadása után az' elegyet 100 atm. nyomás alatt, 100 C° hőmérsékleten hidrogénezzük. Az elméleti hidrogénmennyiség felvétele után a katalizátort leszívatjuk és a szüredéket vákuumban bepároljuk. A kapott koncentrátumból a bázist nátronlúggal felszabadítjuk, leszívatjuk, vízzel mossuk és izopropanolból átkristályosítjuk. Op. 142-143 C°. Elemzési adatok: C13H17N3 számított étékek: talált értékek: C 72,52%, H 7,96%. N 19,52%. C 72,35%, H 8,09%, N 19,60%. A fenti módon kapott bázisból a hidrokloridot oly módon állíthatjuk elő, hogy a bázis tömény izopropanolos oldatához éteres sósavoldatot adunk, majd a hidrokloridot éter hozzáadása útján kicsapjuk. A terméket alkohol és éter vagy aceton és éter elegyéből állítjuk elő. Op. 1 mól kristályvizet tartalmazó állapotban 96—98 C°: vízmentesen 172—174 C°. Elemzési adatok: (a bázisos N titrálása) számított érték: N 5,22%, talált érték: N 5,23%. 2. példa: 36,2 g (0,1 mól) N-(l',2',3',4'-tetrahidronaftil-l')-S-metil - izotiuronium - hidrojodidot (op. 177 C°) 6 g (0,1 mól) vízmentes etiléndiaminnal vákuum alatt lassan melegítünk. A metilmerkapton és ammónia fejlődésének befejeződése után a kívánt1 termék hidrojodidját a kapott félkristályos maradék vízben való szuszpendálása és a bázis leválasztása után az 1. példában leírthoz hasonló módon nyerjük ki; op. 142 C°. Elemzési adatok: számított érték: N 6,51% talált érték: N 6,61%. Előállíthatjuk a találmány szerinti vegyület hidrojodidját oly módon is, hogy a fenti izotiuroniumsót egyenértékű mennyiségű etiléndiamin metanolos oldatával legalább 20 óra hosszat forraljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) képletű 2-:(r,2',3'.4-tetrahidronaftil-l')-amino-imidazolin és e vegyület savakkal képezett addíciós sói előállítására, azzal jellemezve, hogy a) a (II) képletű 2-(naftil-l')-amino-imidazolint katalitikusan hidrogénezzük, vagy b) valamely, a (III) általános képletnek megfelelő :Nn(l','2,,3',4'-tetrahidronaftíl-1') - S-alkil-izotiuroniumsót — e képletben R rövidszénláncú alkilcsoportot, X pedig halogénatomot jelent — etiléndiaminnal reagáltatunk a szobahőfoknál magasabb, előnyösen 60 C° feletti hőmérsékleten, adott esetben valamely vízmentes oldószer jelenlétében, vagy pedig c) valamely, a (ÍV) általános képletnek megfelelő imidazolint — ahol Y valamely reakcióképes csoportot, mint pl. alkilmerkapto- vagy nitramino-csoportot képvisel — 1-amino-l,2,3,4--tetrahidronaftalinnal reagáltatunk és adott esetben a fenti eljárásmódok bármelyikével kapott bázist valamely savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerint eljiárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a katalitikus hidrogénezést Raney-nikkel jelenlétében, 50—150 atm nyomás alatt, 80 C° feletti hőmérsékleten végezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az izotiuramsót vákuumban, oldószer nélkül reagáltatjuk etiléndiaminnal. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és. Jogi Könyvkiadó s gaz gr-633997. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.