150748. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyújtómű nyomóhengerére ható terhelés mérésére

2 150.748 szóba, az erre szolgáló elemek, nevezetesen az állvány, a vonórudazat és a deformácoómérő indikátor feleslegesek, lényegileg csupán a mérőhíd marad meg, amelyet a nyomóhenger helyére illesztünk be találmány szerint. A következőkben a találmánynak két kiviteli alakját ismertetjük a rajzmellékletre hivatkozva, amelyen az 1. ábra rugóterhelésű ingakaros nyomóhenger terhelésének mérésére való készülék elölnézete, a 2. ábra ugyanannak oldalnézete a nyomóhenger tengelyének irányában, nézve, a 3. és 3a. ábra nézetben másik kiviteli alakot tüntet fel, amely a mérés céljából a nyomóhenger helyére beillesztendő, a 4. ábra ugyanennek felülnézete. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alak három főrészből, úm. az állványból, a rugós mérőhídból és a mérendő terhelést a mérőhídra átvivő vonórudazatból áll. Az állvány a 3 állvány gerendából és az 1, 2 lábakból áll, amelyek a nyújtómű recéshengerének palástjára állítva az állvány gerendának a recéshengertől való távolságát biztosítják. Az állvány és ezzel az egész készülék térbeli helyzetének rögzítésére a 2. ábrán feltüntetett 22 karok szolgálnak, amelyek egyik vége a 4, Í5 csavarok révén az állvány lábaihoz van rögzítve, másik vége pedig a nyújtómű 23 rudazatába van beakasztva. A 22 karok révén a készüléket olyan helyzetben rögzítjük, hogy a nyújtásnak a 2. ábrán 21-gyel jelzett síkjára merőlegesen álljon, amikor is a nyújtómű nyomóhengerére ható terhelőerő egyenese a készülék középtengelyébe esik. A recéshenger hosszához való alkalmazás végett a lábak egymástóli távolsága csavarok útján beállítható. A mérőhíd maga a 12 járomból és az ezen megerősített, vele zárt keretet alkotó 13 mérőrugóból, továbbá a mérőrugóval együttműködő I. és II mm indikátorokból áll, amelyek szerepére később még visszatérünk. A 3 állánygerendában kiképzett henger alakú fészekben a 15 menetes anya van besüllyesztve, amely körben forgatható és a 12 járommal összeépített, axiális furattal ellátott 16 csavarorsóval működik együtt. A mérőhidat a 16 orsó tengelye körüli elforgásban a 25 csap akadályozza meg. A 15 anya forgatása által a mérőhíd az állványtól távolítható és ahhoz közelíthető. Az I. mm-indikátor, mint az különösen a 2. ábrán látható, a 3 állványgerendához, a II. indikátor a 12 járomhoz, vagyis a mérőhídhoz van rögzítve; mindkettőnek tapintója pedig — előbbié közvetlenül, utóbbié a 17 emelő közvetítésével — a mérőrugó közepével és így a 8 vonórúddal van működtető kapcsolatban. A 17 emelő forgáscsapja a 18 tömbben van ágyazva, amely a 19 csavar révén szupportszerűen elmozdítható és ezzel az emelő áttételi aránya változtatható. Az I. indikátor skálája mm-ben van kalibrálva, úgy, hogy rajta a mérőrugó közepének az állványhoz viszonyított elmozdulása a mm törtrészeiben leolvasható; a II. ún. erőmérő indikátoré pedig, mint láttuk, a 19 csavar forgásával kalibrálható, úgy, hogy a rugó közepére ható 10 kg erő.iek 100 osztásrész, vagyis a mutató egy teljes körülfordulása feleljen meg. A mérőrugó közepéhez a 32 felfüggesztő szerkezet útján a 8 vonórúdból, a 9 keresztrúdból és 6, 7 vonóhorgokból álló vonórudazat csatlakozik. A 9 keresztrúd a vonórudon magasságirányban beállítható és a 10, 11 csavarokkal rögzíthető; a 6, 7 horgok távolsága pedig, amelyek csuklósan vannak felfüggesztve, szintén csavarokkal beállítható, hogy a nyomóhengerek távolságával összhangba lehessen hozni. A találmány szerinti készüléknek a vizsgálandó nyújtóművel kapcsolatba hozása a mérés a következőképpen történik: A nyújtómű a hajtóművel forgásban tartott 26 recés hengerből és 27 nyomóhengerekből áll. amelyeket a nyomókar 30 vége és a 29 alátét, mint pofák között vezetett 31 nyomórugó szorít a recéshengerhez, hogy a nyújtóhengerek a közrefogott előfonalat kellő erővel megszorítva, rajta a nyújtás műveletét elvégezhessék. A készülék célja a 31 nyomórugó által a nyomóhengereket összekötő 28 tengelyre kifejtett nyomóerő megmérése. Evégből a készülék 1, 2 lábait a 26 recés hengerre az 1. és 2. ábrán látható helyzetben ráállítjuk és a 22 karokkal rögzítjük. Ezután a 6, 7 horgokat a nyomóhengerek 28 tengelyébe beleakasztjuk és a 9 keresztrudat a 8 vonórudon a 10, 11 csavarok által olyan magasságban rögzítjük, hogy a 6, 7 horgok a 28 tengelyre ráfeküsznek és így a 28 tengelytől a 6, 7, 9, 8 szerveken át a 13 mérőrugóig folytonos erőátviteli út keletkezik, de erőátvitel még nem következik be és mindkét I, II. indikátor mutatója zérust, mutat. Az előzőkből látható, hogy ha most a 15 csavart forgatni kezdjük, akkor a 13 rugó két végét a 12 járom végei felfelé mozgatják, míg közepe. a vonórudazat útján a nyomóhengerek tengelyéhez lévén kötve, helyben marad. A mérőrugó tehát meggörbül s a vonórudazat és 28 tengely útján a 31 nyomórugóra összenyomó erőt fejt ki, amelynek nagysága a II. indikátoron leolvasható. Eközben mindaddig, amíg a 13 mérőrugó által kifejtett erő a 31 terhelőrugó erejénél kisebb, az állvánj' és a vonórudazat viszonylagos magassági helyzete nem változik és így az állvány és a mérőrugó közepe — vagyis a vonórudazat felső vége — közé beiktatott I. indikátor zérust mutat. Abban a pillanatban, amikor a mérőrugó ereje a vele szemben ható nyomórugó erejét eléri, illetve minimális értékkel meghaladja, a vonórudazat a nyomóhengereket megemeli, a 31 terhelőrugó összenyomódása megkezdődik, a vonórudazat az állványhoz képest felfelé elmozdul, amit az I. indikátor mutatójának megmozdulása jelez, ezért ezt az I. indikátort deformációmérő indikátornak nevezzük. A II. indikátoron ebben a pillanatban leolvasott erő a 31 rugó által a nyomóhengerekre átadott erő kezdeti értéke, vagyis a mérendő rugóterhelés nagysága. A készülékkel a rugóállandó, vagyis a normális üzemi állapotban bizonyos meghatározott — zérus és 1 mm közötti megadott —• mértékű összenyomáshoz szükséges erő is meghatározható oly módon, hogy a 15 anyát tovább forgatva az I. indikátoron a nyomórugó deformációját, a II. indikátoron pedig az ehhez tartozó erőt leolvassuk. Így a nyomórugó karakterisztikáját pontról pontra felvehetjük és a rugóállandót kiszámíthatjuk,