150741. lajstromszámú szabadalom • Olajködkenő berendezés főleg gördülőcsapágyakhoz
Megjelent: 1964. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.741 SZÁM Nemzetközi osztály: F 06 n SE-1066 ALAPSZÁM Magyar osztál>. 47 e 27-30 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Olajködkenó berendezés, főleg gördülő csapágyakhoz Szers/ámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek Feltaláló: Szentesi Péter oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. május 11. Már ismeretesek központi olajkenő berendezések, melyek az olajat köd alakjában szállítják a kenési helyre. Előnyükként tekintik a pontos adagolást, az olaj könnyű szállíthatóságát és takarékos felhasználását. Az ismert berendezések egy része porlasztás után az olajködöt mint ilyent a kenési helyre vezeti. Ezen eljárásnál azonban az olajnak csak kis hányada képes a kenendő helyre leülepedni, a többi a csapágyon átáramló légáramlattal kikerül a műhely légterébe, ahol a levegő szennyezi. Más megoldás szerint az olaj köd megfelelő szemcse szelektálás után (nagy szemcsék visszatartása) kerül oly kisméretű szemcsék alakjában a kenési hely felé vezető csatornába, hogy ez utóbbiban ülepedés nem tud létrejönni. Ennek oka az, hogy a szemcsék kis kinetikus energiája nem éri el a tapadáshoz szükséges erőt, másrészről pedig az olajköd áramlási sebessége nagyobb, mint a szemcsék szállításához szükséges minimális áramlási sebesség. A kenési hely előtt az olajködöt szállító csatornában szűkítő van elhelyezve, amely felgyorsítja a nagy mennyiségű levegővel szállított olajköd áramlását, és a szűkitőtag után elhelyezett ütköztető résznél a cseppeknek már elegendő ütközési energiájuk van ahhoz, hogy az ütközések révén újból folyékony állapotba lecsapódjanak. Az ilyen viszonylag nagy cseppek alakjában továbbfúvatott olaj már. alkalmasabb a kenési helyen való megtapadáshoz és így a műhely levegőjét már csak kis mértékben szennyezi. A találmány az olajködkedő berendezéseknek tökéletesebb megoldását adja. A porlasztás után a kenéshez szükséges lecsapatást az említett szűkítés helyett elektrosztatikus erők segítségével valósítja meg. Így tökéletesebb lesz a lecsapatás, ugyanis az ismert eljárásnál alkalmazóit szűkületnél az elkerülhetetlenül fennálló örvényhatás révén a szemcsék nem teljes egésze kerül újból folyékony állapotba. Így a műhely levegőjének szennyeződése az eddigi eljárások esetében nem kerülhető el teljes mértékben. Ez a hátrány több gép üzemeltetése esetén számottevővé válik. A találmány másik előnye abból származik, hogy ellentétben a régebbi megoldásokkal, nincs szükség a szűkítőkben előállítandó nagy sebességre és így a nagy mennyiségű levegő felhasználása elkerülhető. A találmány által javasolt megoldás már elvi szempontból is a viszonylag lassúbb légáramlást igényli, ami alkalmasabb az elektrosztatikus erők érvényre juttatásához, ehhez pedig kis levegőmennyiség is elegendő. Előnye a találmánynak az is, hogy a megfelelő porlasztóval létesített és elektrosztatikus töltéssel ellátott szemcsék szelektálása nem szükséges, mert nagyobb szemcsék is szállíthatók annak hatására, hogy a szigetelőanyagból levő szállítócsatorna belső felülete az elektrosztatikus erők hatása révén taszító erőket fejt ki a szemcsékre és így megakadályozza a szemcsék idő előtti folyékony állapotba való összeállásá t. A műanyag csatornákban való szállítás után az olajat cseppek alakjában kell átvinni, mely célból az áramlat földelt fémcsőbe jut és abban töltését elveszítve cseppekké sűrűsödik. A kenőberendezés ellátásához előnyös az olyan porlasztó, amely az egészen kis mennyiségű (kb. 20 kg/óra) olajat teljes egészében finomszemcsés olajköddé porlasztja. Az 1. ábra mutatja a ködfejlesztő berendezés vázlatát, a 2. ábra pedig a kenési helyre vezető
