150729. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés röntgenkészülékhez

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.729 SZÁM Nemzetközi osztály: H 05 g ME—497 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 17-21 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szabályozó berendezés röntgenkészülékhez MEDICOR Röntgen Művek, Budapest Feltaláló: Wein István technikus, Budapest A bejelentés napja: 1961. augusztus 1. A találmány tárgya oly szabályozóberendezés röntgenkészülékhez, amely lehetővé teszi a rönt­genkészülékben és a tápláló hálózatban fellépő feszültségesés kompenzálását, ezáltal eléri, hogy a röntgencsövön fellépő feszültség független a választott röntgencsőáramtól, továbbá lehetővé teszi, hogy a kompenzáció a röntgenkészülék tel­jesítményének megfelelően előírt ellenállású háló­zaton túlmenően ennél nagyobb és kisebb ellen­állású hálózat esetén is egyszerű átkapcsolással beállítható legyen. Röntgenberendezések, elsősorban diagnosztikai röntgenberendezések messzemenő követelménye­ket támasztanak mind az elektromos értékek be­állítási pontosságával, mind a készülék egyszerű kezelhetőségével szemben. A pontossági követel­mény elsősorban a röntgencső sarkain fellépő és a röntgensugárzás szempontjából mérvadó nagy­feszültségre vonatkozik. Diagnosztikai röntgen­készüléket a rövid ideig tartó nagy röntgencső­áram jellemzi, amely mind a nagyfeszültségű egyenirányító szerkezetben és a nagyfeszültségű transzformátorban, mind pedig a tápláló elekt­romos hálózatban jelentős feszültségesést ered­ményez. E feszültségeséseket a modern röntgen­készülékekben kompenzálni kell abból a célból, hogy a képminőséget befolyásoló elektromos ér­tékeket, éspedig a röntgencsőfeszültségat, röntgen­csőáramot és a kapcsolási időt külön-külön, egy­más befolyásolása nélkül lehessen megválasztani. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy olyan be­állítási értékkombinációk megválasztása esetén, amelyek a röntgencső üzemre kiválasztott fóku­szára nézve túlterhelést jelentenének, a nagy­feszültség kapcsolása meg legyen gátolva. Már ismert sok kapcsolási rendszer, amely a röntgenkészülék feszültségesésének kompenzálá­sára alkalmas. Egy ismert és alkalmazott kapcsolásnál a rönt­gencső áramának megválasztására szolgáló sza­bályozó egyúttal az árammal arányos kompen­zációs feszültséget juttat a nagyfeszültségű transz­formátor primer sarkaira. Ez a kapcsolás nem veszi figyelembe a hálózati feszültségesést, ezért csak egy feszültségértéknél állítható be helyesen. Egy másik ismert kapcsolás, amelyet egymástól független feszültség-, " áram- és kapcsolási idő­beállítású röntgenkészülékekben alkalmaznak, a röntgencsőárammal arányos kompenzáción kívül még a röntgencső teljesítménnyel arányos továb­bi kompenzációs feszültséget is igénybe vesz. E kapcsolás lehetővé teszi, hogy a készüléket az előírtnál nagyobb, vagy kisebb ellenállású háló­zatról táplálják, de a feszültségkompenzáció nem elég pontos. Nem veszi ugyanis figyelembe, hogy egyazon csőáram és hálózati ellenállás mellett a hálózati feszültségesés kompenzálásához szükséges többletfeszültség nagysága és. a szabályozótransz­formátor áttételaránya között négyzetes össze­függés és nem lineáris összefüggés áll fenn. Egy további ismert kapcsolás azon elven alap­szik, hogy a röntgencsőáram és röntgencső­feszültség szabályozását összekapcsolva a röntgen­cső teljesítményét a feszültség beállításakor ál­landó értéken tartja és így igen egyszerű feszült­ségkompenzációt tesz lehetővé. E szabályozási rendszer hátránya, hogy a röntgencső áramának változásával a radiológus részére megnehezíti a helyes felvételi paraméterek megválasztását.

Next

/
Thumbnails
Contents