150717. lajstromszámú szabadalom • Tömítőszerkezet és eljárás annak rögzítésére

2 150.717 nyösen teljes magasságára terjednek. Ha a tömí­tőszerkezetet domború tartón kell elhelyezni és megerősíteni, a rögzítő elemeknek csak lefelé vagy felfelé kell terjedniük és a törzsrész olda­lával párhuzamosak lehetnek. A találmány szerint továbbá a tömít őszerke­zetet olyan kapcsolódarabokkal látjuk el, ame­lyekhez tartozó rögzítő elemek bárminő szoká­sos alakú tartókhoz ragaszthatók vagy ezekhez másként erősíthetők. A találmány további részleteit a rajzokkal kap­csolatosan magyarázzuk meg, amelyek a talál­mányt példaképpen szemléltetik. A rajzokon az 1. ábra az egyik kiviteli alak keresztmetszete, melynél a tömítőszerkezet vályú alakú mélyedés­ben helyezkedik el és a 2. ábra az ellenkező megoldás, amelynél a tömítés domború tartón van. A 3. ábra szerinti kivitelnél derékszögben meg­hajlított alakú tartón van a tömítés és a 4. ábra hosszúkás alakú tartón megerősíthető tömítőszer­kezet keresztmetszete. Az 5. ábra felülnézetben mutatja a szerkezetet és a 6. ábra metszet az 5. ábra VI—VI vonala szerint. A 7. ábra sarkos vagy könyökös kialakítású tömítőszerkezet távlati feltüntetése és a 8. ábra olyan megoldást szemléltet, amelynél két hosszú­kás alakú tömítőszerkezetet erősítünk meg. Végül a 9. ábra felülnézetben és vízszintes metszetben az egyik kivitel megerősítési módját szemlélteti. Az 1. ábra szerint az 1 tömítőszerkezet alak­változásra képes anyagú tömör középrészből és kétoldalt egy-egy 4 és 5 nyelvből vagy lemezből áll, melyek alakja természetesen változó lehet. Ezek a lemezek a középrész 2 és 3 felületei mel­lett vannak és attól függetlenül végezhetnek el­mozdulásokat. A 4 és 5 lemezek a törzzsel a 6 és 7 kapcsolatok révén függenek össze és készít­hetők a törzzsel egydarabban, vagy pedig meg­felelő módon külön darabból. A kapcsolat, vagyis a tömítőszerkezetnek a tartórészekkel való össze­kötése történhetik hegesztéssel, vagy hajtogatás­sal vagy más módon és az oldalsó lemezek kap­csolata a valóságban mint hajlékony csukló is felfogható. A rajzon látható 8 mélyedés bárminő kereszt­metszetű alakban készíthető és ebben erősítik meg a tömítőszerkezetet olyképp, hogy a 4 és 5 lemezeket ennek a mélyedésnek a falához ill. belső felületéhez rögzítik. A fentiekből már következik, hogy amikor az 1 tömítőszerkezet a nyomás hatására alakját megváltoztatja, vagyis amikor a reá nehezedő tárgy ezt a rugalmas testet szétnyomja, az ily módon keletkező igénybevétel nem vivődik át közvetlenül a 4 és 5 rögzítő lemezekre, hanem csak a 6 és 7 hajlékony csuklók révén jutnak erők ezekre a lemezekre. Ily módon nem áll fenn annak a veszélye, hogy ezek a lemezek leszakad­nak a falakról, hanem azokon szilárdan megma­radnak és így a mélyedés belső falával biztos kapcsolat áll fenn. A 2. ábrán oly kivitel látható, amelynél a tö­mítőszerkezet nem horonyban vagy mélyedésben, hanem a domború 9 támaszon van megerősítve. Ennél a megoldásnál a 4 és 5 lemezek vagy nyelvek nem a törzsrész oldala mellett helyez­kednek el, hanem a törzs alá nyúlnak úgy, amint a rajz mutatja. A 3. ábra szerint derékszögben meghajlított 10 tartóhoz erősítettük a tömítőszerkezetet, mely­nek egyik 11 lemeze felfelé nyúlik a törzs mel­lett, másik 12 lemeze vagy nyúlványa pedig le­felé hajlik a támasz mellett. Érthető a fentiek­ből, hogy a 3. ábra szerinti megoldás' olyképp származtatható az előbbi két kivitelből, mint azok kombinációja, tehát az egyik lemez az 1. ábra szerint, a másik pedig a 2. ábra szerint helyez­kedik el. Az 1 tömítőszerkezetet készíthetjük mint hosz­szúkás vagy rúd alakú alkatrészt, vagy lehet ez a szerkezet szög alatt meghajlított kivitelű is. Annak • sincsen akadálya, hogy az 1 törzsrész négyszögletes vagy négyzetes alakú legyen, sőt más kialakítások is lehetségesek, aszerint, hogy mit kíván a megvalósítandó példa. Hosszúkás rúd alakú tömítés esetén a 4—6. ábra szerinti kiala­kítás lehet előnyös. Ennél a megoldásnál fel­tételeztük, hogy a szerkezet törzsrésze nem tö­mör, hanem üreges kialakítású. Mivel azonban bizonyos merevségre és szilárdságra van szükség, keménygumi használata előnyös lehet. Ha viszont szükség van arra, hogy ezek a részek kellően hajlékonyak legyenek, vékony falvastagságot al­kalmazunk és a szükséges merevséget belső 13, 14 és 15 közfalakkai adjuk .meg. Ennek következ­tében a tömítés kellően hajlékony és nem. kelet­keznek hátrányos maradó alakváltozások, miáltal a tömítés élettartama az ismert szerkezetekhez képest lényegesen hosszabb. A pontos szerelés lényegileg úgy történik, mint az 1—3. ábra sze­rint. Ha két tömítőszerkezetet kell használni és mind­kettő viszonylag hosszú, lehet a szokásos vagy szabványos hosszúságú részeket használni és eze­ket egymással összekapcsolni. Ezt szemléltetjük a 8. ábrán, ahol a 16 és 17 hosszúkás részek vannak egymáshoz erősítve, tehát egymás meg­hosszabbításait képezik. Ennél a megoldásnál az egyik például a 16 rész végénél 18 perem van, melyen a 19 perem fekszik fel. Ez utóbbi hasí­tékot vagy mélyedést tartalmaz a 18 perem szá­mára, a két rész tehát a kívánt módon egymásba kapcsolódik. Két szabványos nagyságú elem összekötésének másik módját a 9. ábra szemlélteti. Ha a 8. ábra szerinti 18 és 19 összekapcsolt elemek nem hasz­nálhatók, akkor a 9. ábra szerint is lehet a két egymást meghosszabbító darabot összekötni egy közbenső kapcsolódarab vagy 23 hüvely segít­ségével. Ez utóbbinak szabványos alakját az össze­kapcsolandó részek belső kialakítása szabja meg, hosszát pedig a kívánt méretre lehet levágni. A 9. ábra világosan mutatja, hogy a 23 hüvely egy mélyedésbe van betolva, másik része pedig a másik darab mélyedésébe kerül és megerősítése rögzítéssel vagy bárminő más módon történik. A 7. ábra olyan kivitelt szemléltet, amelynél a tömítőszerkezet két főrésze egy darabból ké­szült, tehát közvetlenül az anyagból kimunkálva és a két rész szög alakban kapcsolódik egymás­sal. Az első 20 elem a második 21 elemhez ké­pest de rékszögben helyezkedik el, a harmadik

Next

/
Thumbnails
Contents