150711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületelemek felületének kiképzésére

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG m M SZABADALMI LEÍRÁS ÜÜSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.711 SZÁM Nemzetközi osztály: . Magyar osztály: B 44 c El—151 ALAPSZÁM 75 b 1—14 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás épületelemek felületének kiképzésére Építéstudományi Intézet, Budapest Feltalálók: Kálnay János, Serény János, Ujcz Pál, Varga Ákos, Vereckei István budapesti lakosok és Jekkel János igri lakos A bejelentés napja: 1962. március 14. A találmány főképpen előregyártott épületelemek, mint pl.: panelek, közép- és kisblokkok, védőburkolatok és hasonlók felületének esztétikai hatású, tartós jellegű kiképzésére vonatkozik. Számos épületelem, így különösen az előregyártott elemek felülete kellemetlen esztétikai hatású. Ezért a velük kialakított épületek falait vakolattal, vagy más, sokszor költséges burkolattal, mint pl. műkővel vagy műanyaglapokkal kell ellátni. A vakolat kevéssé időtálló, sok esetben tökéletlenül tapad, vagy átnedvesedik és ezért idejekorán meghibásodik. A felületeknek műkővel, műanyaggal vagy más hasonlóval való burkolása jelentős költséggel jár, vagy esztétikailag hátrányos kivirágzások vagy foltok képződnek rajta. Vannak a természetben nagy mennyiségben előforduló kőzetek, pl.: a vulkáni tufák, melyek sok jótulajdonságuk, különösen könnyű megmunkálhatóságuk révén előnyösen volnának használhatók épületelemekként de rossz vakolattartásuk és nem időtálló felületük ezt akadályozza. A találmány alkalmazásával a szokásos felületkiképzések hátrányai elkerülhetők, és meglepő esztétikai hatású, külső behatásoknak nagymértékben ellenálló, az épületelemmel szervesen összefüggő, tehát tartós felület alikítható ki gazdaságos módon, akár az előregyártás helyén, akár a már beépített épületrészen. A találmány abban áll, hogy az ásványi szemcséket tartalmazó épületelem felületét reá irányított hőenergiával kezeljük és ezáltal a felületi rétegében elhelyezkedő ásványi szemcséket megolvasztjuk és üveges olvadékká alakítjuk. Az olvadék színe a szemcsék anyagi tulajdonságának megfelelően világos, fehéres színűtől sötét, feketés színig változhat és ásványi alapanyag megválasztásával széles határok között változtatható. A hőenergiát előnyösen gázlánggal, saját nyomásával, vagy kompresszorral fúvatva irányíthatjuk a felületre. A találmány szerint olyan épületelemek felületét kezelhetjük, amelyek szilikát ásványszemcséket tartalmaznak. Ezek lehetnek homok (kvarc), vagy más természetes kőzet szemcséi, különösen előnyösen alklamazható és eljárás vulkáni tufából álló elemeken, de más szilikátot vagy kvarcot tartalmazó kőzetből, vagy annak szemcséivel, vagy törmelékével készült testeken is. Ugyancsak a találmány szerint a kezelt épületelem egész tömegében természetes kőzetből, pl.: vulkáni tufából, vagy gránitból lehet kialakítva, de lehet ásványi szemcsékből, pl.: homokból, vagy kőzet-törmelékből (zúzott tufából, kötőanyaggal, pl. cementtel vagy műanyaggal) mesterségesen készült is. Kialakíthatjuk a találmány szerint kezelendő felületet rétegesen, pl. beton alapra felvitt habarccsal és ennek a réteges felület szemcséit olvaszthatjuk meg. Az ásványi szemcsék megolvadása általában 1200—1500 C° között történik. Előnyösen járunk el úgy. hogy az olvadás megkönnyítéséi-e a szemcséket előzetesen olvadáspont csökkentő anyaggal, pl. vízüveggel, vagy valamilyen szilikofluoriddal kezeljük, mielőtt hőenergia hatásának tesszük ki. Az üveges olvadék színét befolyásolhatjuk a szemcséken az olvasztás előtt alkalmazott olyan