150710. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus felületvizsgáló, valamint felületösszehasonlító készülék

2 150.710 fólián képezik ki. Ezáltal elérhető, hogy az éles perem azonos felületen lényegesen hosszabbra képezhető ki és ezzel az áramló légmennyiség megnövelhető, továbbá, hogy az éles perem a felület makroalakjához alkalmazkodik. A mérőfúvóka e kivitelének azonban az a hátránya, hogy az előállítási költsége lényegesen nagyobb, nehezebb és hogy az éles perem könnyen megsérülhet, illetőleg a sérülés már a vizsgálandó felületen jöhet létre. A találmány feladata az üzem részére alkalmas eljárás kidolgozása, mely két felület objektív minőségi összehasonlítását, különösen két azonos • technológiai eljárással előállított felület összehasonlítását teszi lehetővé. A találmány további feladata, hogy ezen eljárás keresztülvitelére megfelelő készüléket javasoljon. E feladatot a találmány alkalmazásával úgy oldjuk meg, hogy áramló közeget, például levegőt, meghatározott, szabályozóval állandó értéken tartott nyomással, állítható nyílású fejfúvókán keresztül egy mérőfúvókához vezetünk, mely mérőfúvóka a legkülönbözőbb geometriai alakokhoz igazítható, mimellett az állítható fejfúvókával a fej- és mérőfúvóka közt oly nyomás állítható be, mely a készülék érzékenységének legjobban megfelel és a levegő a mérőfúvóka és felület közt levő téren keresztül a szabadba jut. A mérőfúvóka és felület közti térből kiáramló levegő mennyisége a felület minősége szerint változik. .Az összehasonlító mérés keresztülvitelére legelőször a mérőfúvókát a mintadarabra (szabvány darabra) helyezzük és az állítható fejfúvókát úgy szabályozzuk be, hogy a fej- és mérőfúvóka közt oly nyomás jöjjön létre, mely a készülék legnagyobb érzékenységének felel meg. Végül az előkészített készüléket a vizsgálandó darabra ráhelyezzük és ekkor a próbadarab felületének minősége szerint a készülék más nyomásértéket fog mutatni. Az esetben, ha a próbadarab a szabványhoz képest durvább felületű, úgy kisebb és fordítva, finomabb felületnél nagyobb nyomásértéket fog mutatni, mint amilyen értéket a szabványdarab mérésénél tapasztaltunk. A mérőfúvóka gyűrű alakú fóliából áll, mely egyik oldalán igen finoman megmunkált felülettel rendelkezik, melynek közepén a külső szélhez koncentrikus furata van, amely fóliának igen finoman megmunkált felülete egy központos furattal ellátott rugalmas testhez, például gumihoz légtömören hozzá van erősítve, például vulkanizálással. A fólia anyaga pl. acél lehet. A találmány szerinti vékony, rugalmas gyűrűtárcsának az az előnye a sík alakú mérőfúvókához képest, hogy egyrészt a fajlagos szorítónyomás aránylag kisebb, miáltal a felület sérülése elkerülhető, másrészt széles vonatkozási területen a helyileg erősen csökkenő érdességi érték középértékének képzését lehetővé teszi. A pneumatikus felületvizsgálat foganatosításánál rendkívül fontos a rövid beállítási idő, a kezelhetőség szempontjából különösen kisméretű kamra, valamint a három szerkezeti rész. úgymint fejfúvóka, mérőfúvóka és manometer közti legrövidebb összekötővezeték. Ez elérhető egyrészt igen kis belső átmérővel rendelkező cső, például kanul alkalmazásával, másrészt olyan különleges manométerrel, melynek membránja célszerűen rugalmas anyagból készül. A találmány egyes gondolafait visszatükröző rajzok a példaképpen! kiviteli alakot ábrázolják anélkül, hogy a találmányt arra korlátoznák. Az ábrák a következők: 1. ábra: a találmány szerinti eljárással és pneumatikus elven működő felületösszehasonlítő készüléket szemlélteti. 2. ábra: gumitestet szemléltet rávulkanizált fóliával. 3. ábra: felületösszehasonlítő készülék távmutatóval. 4. ábra: támasztógyűrű a mérőfúvókának a próbadarabra, vagy a szabvány darabra, illetőleg az összehasonlító darabra való függőleges felhelyezésére. Az áramló közeg, például levegő az —1— nyomás szabályozóval egy előre megadott nyomáson állandó értéken tartható. A közeg innen az állítható —2— fejfúvókán keresztül a —3— mérőfúvókához áramlik, amely —3— mérőfúvóka a -4— próbadarabra, illetőleg mintadarabra, vagy szabványdarabra van ráhelyezve. A fejfúvóka nyílásának állítása, mely az átáramló kis mennyiségű levegőre való tekintettel nagyon finom kell, hogy legyen, az —5— golyóval történik. Ez utóbbinak a fúvókanyüástól való távolsága, a —7— rugóscsuklóval ellátott —6— emeltyűvel, a -—8— ék eltolásának közbejöttével változtatható. A mérőfúvóka ---3— fóliája a —9— gumitestre van ragasztva, vagy vulkanizálva, mely —9— gumitest egyidejűleg csatornát tartalmaz a levegőhozzávezetés számára. A gumitest a rávulkanizált fólia fölött erősen el van vékonyítva azért, hogy a guminak a fólián túli kiduzzadását és ezzel a fólia és próbadarab közti rés eltömődését elkerüljük. A nyomás mérését a fej- és mérőfúvóka között egy különleges manométerrel eszközöljük. A manometer —10— membránból és —11— érzékeny mutatóból áll. A fej- és mérőfúvóka, továbbá a —10— hátsó membránkamra között megfelelően vékony összekötőcsövecske (például kanul) alkalmazásával a légtér igen kis térfogatot képezhet, úgyhogy a mérési érték beállítási ideje elfogadhatóan alacsony határok között van. A —24— kanült a —9— gumitestben egészen a legkisebb átmérőjű helyig vezetjük. Egy további távmutatóval ellátott kiviteli példát a 3. ábrában szemléltetünk. A felületösszehasonlító készülék két elkülönített rendszerből áll, mégpedig az adóból és a vevőből. Az adó magábafoglalja a beállítható fejfúvókát, a mérőfűvókát és a nyomásfúvókát, míg a vevő, mint mutatókészülék van kiképezve. Az állandó nyomást biztosító —1— nyomásszabályozóból a mérőrendszerbe vezetett levegő a —2— fejfúvókán keresztül a —3— mérőfúvókához áramlik, mely utóbbi fúvóka a próbadarabra, illetőleg szabványdarabra, vagy a —4— összehasonlító darabra van ráhelyezve. A fejfúvóka keresztmetszetének állítása —5— golyóval történik, a —12— rugalmas tag és --13— állítócsavar közvetítésével. A fejés mérőfúvóka között előállított mérőnyomást a —14— kanülön keresztül a —15— membránnak adjuk át. A membrán kihajlását pneumatikus