150707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú szálak színezésére
150.707 3 Az olyan zsírsavoxialkiiamidhoz, amelyet 1 : 1 mólarányú zsírsav és oxialkilamin reakciója révén kaptunk", szintén addicionálható etilénoxid, és az így kapott addíciós terméket célszerűen ismét reagáltathatjuk ox.ialkilam.umal , célszerűen 1 : 1 mólarányban. Jó eredményt érhetünk el akkor is, ha ez utóbbi reakció helyett (ez célszerűen magasabb hőmérsékleten, pl. 130—180 C°-on néhány óra alatt hajtható végre) a zsírsav-alkilamid és etilénoxid. addíciós termékéhez egész egyszerűen oxialkilamint adunk. Tekintetbe jöhetnek még az etilénoxid közbejöttével történő segédanyag-előállításnál zsírsavakként pl. a kaprilsav, sztearinsav, olajsav és különösen a kőkuszzsírsav, oxialkilaminként pedig alkalmasak a trietanolamin, dioxietiletiléiidiamin és különösen a di etán ólam in, továbbá ezeknek az aminoknak a keverékei. Különösen előnyös segédanyagok az 1 mól kókuszzsírsavböl és 2 mól dietanolaminból kb. 1 mól víz lehasadásával kapott termék, továbbá az a termék, amelyet 2 mól etilénoxidnak 1 mól kókuszzsírsav-(dioxietil)-amid addicionálásával és az addíciós terméknek 1 : 1 mőlarányban dietanolaminnal való reagáltatásával kapunk. A találmány szerinti eljárás szempontjából segédanyagként alkalmazhatjuk az etilénoxidnak hosszabb szénláncú zsírsavakkal, nagymolekulájú alifás alkoholokkal, alkilfenolokkal, nagymolekulájú alkilmerkap tanokkal vagy nagymolekulájú alifás aminokkal alkotott addíciós termékeit. A fenti követelményeknek megfelelő segédanyagok maguk is könnyen alkotnak vízzel kétfázisú rendszert, és ez a tulajdonság lényegesen fokozható megfelelő adalékokkal, mint pl. ecetsav vagy nátriumklorid, úgyhogy könnyen kaphatunk °a fentiek értelmében előnyös szétválási tartományú rendszert. A találmány szerint alkalmazandó színezékösszeállítások a magában véve ismert módon, célszerűen folyamatosan felvihetők a szálasanyagra, pl. nyomással vagy különösen előnyösen foulardon, amelyhez igen kevés idő elégséges. Így elegendő pl., ha száraz gyapjút (féstiltszalagot vagy darabárut) felülről keresztülhúzunk két, horizontálisan elhelyezett foulard-benger között, amelynél a foulard-oldat csak a két henger érintkezési vonala felett levő kis térben van jelen (ezt az eljárást ití: „kéthengeres foularddal történő foulard-el járásnak" nevezzük). Számításba jöhet még a bemerítés és a telítő-oídat-feleslegnek az ezt követő leszívása vagy lecentrifugálása is. Többnyire a száraz árut viszik be a íoulardíürdőbe. Különleges esetekben, pl. ha laza gyapjút a leviatán gyapiűmosőgép utolsó kádja után azonnal impregnálni kell, alkalmazhatunk nedves vagy erősen kinyomott árut is. A foulard-fürdő hőfoka tág határok között ingadozhat, pl. szobahőíoktól 80 C°-ig. Különösen feltűnő, hogy a-kétfázisú rendszerben a mennyiségi arány az 1. példában leírt rendszer alkalmazásakor csak kevéssé függ a hőmérséklettől. A segédanyagban gazdag fázis, amely a színezéket tartalmazza, még magasabb hőmérsékleten sem rögződik azonnal a szálon, eleinte csak mechanikusan tapad rá, és a gyapjúszál felületéről hideg vízzel történő mosással teljesen eltávolítható. Magasabb hőmérséklet a foulard-elj árasnál különösen akkor kívánatos, ha a folyamatos munkamenetben az anyag ezt követően rögtön a gőzölőtérbe kerül. Előnyös lehet még az impregnált színezett áru előmelegítése is, pl. infravörös sugárzóval, mint a Padroll-rendszerben, vagy pedig gőz alkalmazásával. Az impregnáló folyadéknak a szálra a foulard -ban történő felvitele helyett alkalmazhatjuk még a nemezzel bevont átvivő hengereket is, amelyek a folyadékban forgásban vannak. A folyadékot a nemez veszi fel és könnyen adagolható mennyiségben ráviszi a szálra. Az impregnáló anyagot a továbbiakban rávihetjük a szálasanyagra az impregnáló folyadékból képezett finom permet vagy köd alakjában is, amelyen az anyagot keresztülvezetjük, ehhez alkalmazhatjuk a textiliparban a fonal kondicionálásához és nedvesítéséhez használt ismert módszereket és berendezéseket. Célszerűen legfeljebb annyi folyadékot viszünk fel a szálasanyagra, amennyit az egyenletes eloszlásban fel tud venni és ennél — ellentétben a íoulard-kezeléssel — a feleslegnek utólagos kisajtolása gyakorlatilag nem jön. számításba. A szálnak a kétfázisú rendszerrel végzett impregnálása után közbülső szárítás nélkül nedves hőkezelés következik, amelyhez rendszerint gőzt alkalmazunk. Rendszerint nedves árut juttatunk be a gőztérbe vagy a fixáló térbe. A hőkezeléshez a következő kezelési feltételek jönnek tekintetbe: a) Légköri nyomású telített gőz, vagy 2—20 percen át, pl. a Mather—Plat-ban, egyéb folyamatos gőzölőkben, Fleissner-gőzölőkben, vagy hosszabb időn át kazán-gőzölőhen, egy J—Box készülékben vagy a Padroll-készülékben. b) Magasabb hőmérsékletű telített gőz, pl. 2 percen át 120 C°-on a Pether-féle nyomásos gőzölőben, vagy 1 percen át 160 C°-on a Monforts-féle reaktorban. c) Telített gőz 1O0 C° alatt, pl. 60 C°-on, amikor is pl. a foulardon impregnált és a. felgöngyölt darabárut gumilemezbe légmentesen begöngyöljük, lezárjuk, és 12 órán át 60 C°-os helyiségben állni hagyjuk. A hőkezelés után különösen gyapjúnál, adott esetben előnyös a szálakon előzetesen megkötött színezék fixálását elősegíteni azáltal, hogy egy hevített vizes-savas fürdőben rövid, lökésszerű kezelésnek vetjük alá; a fürdő hőmérséklete, 60 C°, és a forráspont között van, tartalmazhat pl. literenként 2—4 cm3 tömény hangyasavat; a kezelés időtartama kb. 10 és 120 másodperc között mozoghat. A kezelés tartama, a fürdő hőmérséklete, a sav fajtája és koncentrációja változhat. Ez a. savas fürdő a nem rögződött színezék maradéktól rendszerint csak jelentékeny mértékben színeződik el. Ez a kezelés nagyon sok esetben azonban el is maradhat, vagy pedig kombinálható az utána következő tisztítási művelettel. Feltétlenül szükség van tisztításra a felesleges színezéknek, a sűrítőanyagoknak és a maradék segédanyagnak eltávolítása céljából. Ez a tisztítás rendszerint egy fürdőben végzett meleg ke-
