150696. lajstromszámú szabadalom • Gázos erősítőkamrával ellátott sugárzásmérő berendezés

4 150.696 mérőnek a feltöltési eljárás során feltöltendő 7 integráló kondenzátorral való szokásos párhuza­mos kapcsolását mutatja. Az ismert zseb- és kon­denzátordoziméterek a normál ionizáció helyett a találmány szerinti gázos erősítőkamrákkal köny­nyen felszerelhetők. Ekkor pl. olyan műszer­típusról beszélhetünk, amelynél a kamra, a gyűj­tőkondenzátor, az áramforrás és a jelzőműszer egy egységet képeznek és saját vagy idegen le­olvasással dolgoznak. A kamra nagy gázos erő­sítése lehetővé teszi, hogy a nagy sugárzásérzé­kenység ellenére is viszonylag nagy kapacitás­értékeket építsünk be és ezáltal a szigetelés mi­nőségére vonatkozó követelményeket csökkent­sük. A 7. ábrán a feszültségmérő és a kamra az 5. ábrához hasonlóan párhuzamos kapcsolásban látható. Az 5. ábrával kapcsolatban említett elő­nyök itt is érvényre jutnak dózismérésnél is. A 8. ábrán olyan elrendezés látható, amely a dózismérést belső (idegen) áramforrásról való töltéssel és külső mérőműszerrel végzi. A nagy gázos erősítés itt is lehetővé teszi, hogy a nagy sugárzásérzékenység ellenére is nagy kapacitá­sokat alkalmazzunk és ezáltal a kis töltések el­folyásával szembeni szigetelési nehézségeket el­viselhető mértékre csökkentsük. A 9. ábrán vázolt, dózisméréshez használható kapcsolásnál nem külön mérőeszköz, hanem be­épített integráló mérőműszer van alkalmazva. A töltést különálló feszültségforrással lehet végezni. A kapcsolásban egy járulékos kapacitív feszült­ségosztó van, amely a 9 és 10 kondenzátorokon keresztül a tároló és 7 integráló kondenzátoron keresztül ható feszültségnek csak egy részét en­gedi az elektrométerre jutni. Egyidejűleg itt az elektrométer végkitéréséhez a ,,0" sugárzás van rendelve. Ezért az elektrométer és a többi alkat­rész feszültségterhelése beeső sugárzásnál csak kismértékű. A 10. ábrán az elektrométer feszültségének a dózistól, illetve dózisteljesítménytől való logarit­mikus függése van diagramban ábrázolva, ame­lyen a 7. és 5. ábráknak megfelelő találmány szerinti kapcsolások esetében az egyenesvonalú változás jól érzékelhető és egyidejűleg a feszült­ségmérő és „0" dózisnál a legnagyobb feszült­ségű kamra párhuzamos kapcsolásának befolyása is felismerhető. Az előbbivel ellentétben a 11. ábra a saját logaritmikus karakterisztika fordított lefutását mutatja a feszültségmérő és a kamra találmány szerinti párhuzamos kapcsolása nélkül — a 4., 6. vagy 8. ábra szerinti elrendezésben — azonban az ismert normál kamra helyett gázos erősítő­kamrával. A 12. ábra a találmányi gondolat egy külön­leges kiviteli alakját mutatja, amelynél egy me­chanikus elektrosztatikus voltmérő közvetlenül van a kamrára építve, hasonlóan az ismert töltő­toll formájú, beépítettfonalas elektrométerrel el­látott ismert kondenzátoiikamrás-dózismérőkhöz. Míg eddig egy nagyobb dózistartomány ellen­őrzéséhez több dózismérőre volt szükség, addig a találmány szerinti kivitelnél csak egy jelző­eszköz szükséges. A találmány szerinti műszer alakja a szokásos töltőtollnak megfelelő, amelybe az összes szük­séges alkatrész el van helyezve. A tulajdonkép­peni 2 kamrarésznek 12 köpenye, hengeres 13 katódja és egy 14 anódhuzala van. A kamra­részek a 15 foglalatban végződnek, amely fog­lalat a 2 kamrával a 16 kittkötés segítségével van összeerősítve. A torzióra igénybevett 17 huzalra a 18 elekt­róda mereven van erősítve és a huzal a 18 elekt­ródával együtt elfordíthatóan a 24 szigetelő­tárcsákban van ágyazva. A 19 ellenelektróda a foglalathoz helytállóan van erősítve. A 20 és 21 elektródák töltőelektródák, amelyek töltésnél a 22 foglalattal és a 23 csatlakozókkal vannak összekötve. A gázos erősítés következtében létrejövő igen nagy mérőfeszültség és az elektrométer ezáltal lehetséges nagy méretei egy előre megadott küszöbérték túllépése esetén lehetővé teszik a találmány szerint egy közvetlen jelkioldású su­gárzási veszélyt jelző készülék működtetését. Ez a 13. ábrán látható módon technikailag könnyen realizálható. A küszöbérték a 25 csavar segítségével változ­tatható. A 8 elektrométer mozgatható 26 elekt­ródája a 27 szigetelőre erősített 25 csavaron ke­resztül érintkezést ad és egy meghatározott fe­szültségérték alatt zárja a 28 jeladó áramkörét, amely jeladó a 29 áramforrásról van táplálva. A 13. ábra 8 kondenzátora helyett a 4. és 5. ábra szerinti nagyohmos 3 ellenállás is beépít­hető. Ezáltal a találmány lehetővé teszi, hogy a sugárzásvédelem céljaira szolgáló mérőberende­zéseket lényegesen kibővített alkalmazási lehető­séggel és az eddigieknél kisebb technikai költ­séggel állíthassuk elő. Egy pl. 1,5 kV végkitérésű nagyon érzéketlen elektrosztatikus voltméterrel kapcsolt, mintegy 10 cm3 űrtartalmú, találmány szerinti gázos erő­sítőkamra legalacsonyabb mérési értéke mintegy 1—10 mr/h. A mérési tartomány azután felfelé több nagyságrenddel kiterjeszthető. Ezért az ilyen műszertípus dózismérőként na­gyon alkalmas a vidéki területek ellenőrzésére is. Szabadalmi igénypontok: 1. Sugárzásmérő kapcsolási elrendezés gázos erősítőkamrával, azzal jellemezve, hogy feszült­ségforrás (1), nagyohmos ellenállás (3), ill. kon­denzátor (7) és ionizációs kamra, valamint az arányossági tartományban dolgozó kamra feszült­ségesését mérő elektrosztatikus voltmérő egymás­sal sorba, az ionizációs kamra (sugárzásvevő) a mérőműszerrel párhuzamosan van kapcsolva, az elektrosztatikus voltmérő „0" jelzésével végki­térést okozó legnagyobb feszültség van társítva, kilengése pedig a sugárzás nagyságával logarit­mikusan csökken. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a „0" jelzéssel egy időben üzemi feszültség jelen­léte és nagysága ellenőrizhető és leolvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents