150696. lajstromszámú szabadalom • Gázos erősítőkamrával ellátott sugárzásmérő berendezés
4 150.696 mérőnek a feltöltési eljárás során feltöltendő 7 integráló kondenzátorral való szokásos párhuzamos kapcsolását mutatja. Az ismert zseb- és kondenzátordoziméterek a normál ionizáció helyett a találmány szerinti gázos erősítőkamrákkal könynyen felszerelhetők. Ekkor pl. olyan műszertípusról beszélhetünk, amelynél a kamra, a gyűjtőkondenzátor, az áramforrás és a jelzőműszer egy egységet képeznek és saját vagy idegen leolvasással dolgoznak. A kamra nagy gázos erősítése lehetővé teszi, hogy a nagy sugárzásérzékenység ellenére is viszonylag nagy kapacitásértékeket építsünk be és ezáltal a szigetelés minőségére vonatkozó követelményeket csökkentsük. A 7. ábrán a feszültségmérő és a kamra az 5. ábrához hasonlóan párhuzamos kapcsolásban látható. Az 5. ábrával kapcsolatban említett előnyök itt is érvényre jutnak dózismérésnél is. A 8. ábrán olyan elrendezés látható, amely a dózismérést belső (idegen) áramforrásról való töltéssel és külső mérőműszerrel végzi. A nagy gázos erősítés itt is lehetővé teszi, hogy a nagy sugárzásérzékenység ellenére is nagy kapacitásokat alkalmazzunk és ezáltal a kis töltések elfolyásával szembeni szigetelési nehézségeket elviselhető mértékre csökkentsük. A 9. ábrán vázolt, dózisméréshez használható kapcsolásnál nem külön mérőeszköz, hanem beépített integráló mérőműszer van alkalmazva. A töltést különálló feszültségforrással lehet végezni. A kapcsolásban egy járulékos kapacitív feszültségosztó van, amely a 9 és 10 kondenzátorokon keresztül a tároló és 7 integráló kondenzátoron keresztül ható feszültségnek csak egy részét engedi az elektrométerre jutni. Egyidejűleg itt az elektrométer végkitéréséhez a ,,0" sugárzás van rendelve. Ezért az elektrométer és a többi alkatrész feszültségterhelése beeső sugárzásnál csak kismértékű. A 10. ábrán az elektrométer feszültségének a dózistól, illetve dózisteljesítménytől való logaritmikus függése van diagramban ábrázolva, amelyen a 7. és 5. ábráknak megfelelő találmány szerinti kapcsolások esetében az egyenesvonalú változás jól érzékelhető és egyidejűleg a feszültségmérő és „0" dózisnál a legnagyobb feszültségű kamra párhuzamos kapcsolásának befolyása is felismerhető. Az előbbivel ellentétben a 11. ábra a saját logaritmikus karakterisztika fordított lefutását mutatja a feszültségmérő és a kamra találmány szerinti párhuzamos kapcsolása nélkül — a 4., 6. vagy 8. ábra szerinti elrendezésben — azonban az ismert normál kamra helyett gázos erősítőkamrával. A 12. ábra a találmányi gondolat egy különleges kiviteli alakját mutatja, amelynél egy mechanikus elektrosztatikus voltmérő közvetlenül van a kamrára építve, hasonlóan az ismert töltőtoll formájú, beépítettfonalas elektrométerrel ellátott ismert kondenzátoiikamrás-dózismérőkhöz. Míg eddig egy nagyobb dózistartomány ellenőrzéséhez több dózismérőre volt szükség, addig a találmány szerinti kivitelnél csak egy jelzőeszköz szükséges. A találmány szerinti műszer alakja a szokásos töltőtollnak megfelelő, amelybe az összes szükséges alkatrész el van helyezve. A tulajdonképpeni 2 kamrarésznek 12 köpenye, hengeres 13 katódja és egy 14 anódhuzala van. A kamrarészek a 15 foglalatban végződnek, amely foglalat a 2 kamrával a 16 kittkötés segítségével van összeerősítve. A torzióra igénybevett 17 huzalra a 18 elektróda mereven van erősítve és a huzal a 18 elektródával együtt elfordíthatóan a 24 szigetelőtárcsákban van ágyazva. A 19 ellenelektróda a foglalathoz helytállóan van erősítve. A 20 és 21 elektródák töltőelektródák, amelyek töltésnél a 22 foglalattal és a 23 csatlakozókkal vannak összekötve. A gázos erősítés következtében létrejövő igen nagy mérőfeszültség és az elektrométer ezáltal lehetséges nagy méretei egy előre megadott küszöbérték túllépése esetén lehetővé teszik a találmány szerint egy közvetlen jelkioldású sugárzási veszélyt jelző készülék működtetését. Ez a 13. ábrán látható módon technikailag könnyen realizálható. A küszöbérték a 25 csavar segítségével változtatható. A 8 elektrométer mozgatható 26 elektródája a 27 szigetelőre erősített 25 csavaron keresztül érintkezést ad és egy meghatározott feszültségérték alatt zárja a 28 jeladó áramkörét, amely jeladó a 29 áramforrásról van táplálva. A 13. ábra 8 kondenzátora helyett a 4. és 5. ábra szerinti nagyohmos 3 ellenállás is beépíthető. Ezáltal a találmány lehetővé teszi, hogy a sugárzásvédelem céljaira szolgáló mérőberendezéseket lényegesen kibővített alkalmazási lehetőséggel és az eddigieknél kisebb technikai költséggel állíthassuk elő. Egy pl. 1,5 kV végkitérésű nagyon érzéketlen elektrosztatikus voltméterrel kapcsolt, mintegy 10 cm3 űrtartalmú, találmány szerinti gázos erősítőkamra legalacsonyabb mérési értéke mintegy 1—10 mr/h. A mérési tartomány azután felfelé több nagyságrenddel kiterjeszthető. Ezért az ilyen műszertípus dózismérőként nagyon alkalmas a vidéki területek ellenőrzésére is. Szabadalmi igénypontok: 1. Sugárzásmérő kapcsolási elrendezés gázos erősítőkamrával, azzal jellemezve, hogy feszültségforrás (1), nagyohmos ellenállás (3), ill. kondenzátor (7) és ionizációs kamra, valamint az arányossági tartományban dolgozó kamra feszültségesését mérő elektrosztatikus voltmérő egymással sorba, az ionizációs kamra (sugárzásvevő) a mérőműszerrel párhuzamosan van kapcsolva, az elektrosztatikus voltmérő „0" jelzésével végkitérést okozó legnagyobb feszültség van társítva, kilengése pedig a sugárzás nagyságával logaritmikusan csökken. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a „0" jelzéssel egy időben üzemi feszültség jelenléte és nagysága ellenőrizhető és leolvasható.
