150689. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikusan mozgatott és hidro-mechanikusan rögzített körasztal

2 150.689 ben, a gyorsmenet lecsökkentését és pontos helyzetbe állását, az asztal visszaengedesét az ágyvezetékre, az asztal rögzítését, továbbá külön impulzussal kell jelezni a ciklus befejezését. A fenti feladatok elvégzésére szolgáló, találmány szerinti berendezés 1. ábrán vázolt kivitele lényegében két szivattyúból, négy egymással együttműködő tolattyúrendszerből, három-három vagy több hidraulikus rögzítő- és emelőhengerből, egy hidromotorból, és a hidromotor tengelyének forgását a körasztalra átvivő mechanikus meghajtószerkezetből áll. Az 1. ábra a mozgató-rögzítő berendezésrészt a körasztal nyugalmi, rögzített állapotának megfelelő helyzetben mutatja. A kisnyomású 1 szivattyú a nyomóolajat a 2 vezetéken és a 3 beömlőnyíláson át a 4 irányváltó tolattyúházba nyomja, ahonnan az 5 kiömlőnyíláson és a 6 vezetéken keresztül a 7 lefolyóvezetékbe áramlik. A nagynyomású 8 szivattyú az olajat a 9 csővezetéken és a 10 beömlőnyíláson át a 11 segédtolattyúházba szállítja, ahonnan a 12 kiömlőnyíláson és a 13 csövön keresztül a 4 irányváltótolattyúház 14 terébe, valamint a 15 tolattyúház 16 terébe folyik. A 12 kiömlőnyíláson át kifolyó folyadék egy része a 17 csövön a 18 rögzítőhenger 19 terébe áramlik és a 20 rögzítődugattyűt jobboldali szélső helyzetében tartja. A 20 dugattyú középső része alul ferde felülettel határolt 21 ékként van kialakítva, amely 21 ékrész a 20 dugattyú középvonalára merőleges középvonalú 22 rögzítő-lehúző dugattyú 23 átmenő hornyában foglal helyet és abban a 24 nyíl irányában eltolható. A 20 dugattyú 1. ábrán vázolt helyzetében a 21 ékrész a 22 dugattyút alsó szélső helyzetében tartja, a 20 dugattyú baloldali szélső helyzetbe jutásakor azonban a 22 dugattyú alsó rögzített helyzetéből felemelkedhet. A 4 és 15 tolattyúházakban levő 4a és 15a tolattyúkat a 14 ill. 16 terekbe benyomott folyadék nyomása jobboldali szélső helyzetükben tartja. A 25 elektromágnes bekapcsolása után a 11a tolattyú a 26 rugó ellenében lefelé mozdul el és a 8 szivattyú olaja ezután a 9 vezetéken, a 10 és 27 be- illetve kiömlőnyílásokon, valamint a 28 csövön át a 4 tolattyúház 29 nyílásához ill. a 4a tolattyú jobboldali homlokfelülete előtt levő tolattyúháztérbe áramlik. Ugyanekkor a 12 nyílás folyadékos összeköttetésbe kerül a 30 lefolyóággal és a 17 csövön keresztül a 20 rögzítődugattyú előtti 19 térből a folyadék a 30 lefolyóágon át távozik. A 4a tolattyú elmozdulása folyamatos, és elmozdulás közben a következő folvamat látszódik le: A 31 nyílást a 4a tolattyú lezárja és nyitja a 32 nyílást. Ennek eredményeként a 8 szivattyú a 33 és 34 csövön keresztül a folyadékot a 22 dugattyú alatti 35 emelőtérbe táplálja. A 22 dugattyúhoz erősített 36 emelőcsap megemelkedik és magával viszi a végére erősített 37 kúpgyűrűt is. Mivel a 37 kúpgyűrűhöz előnyösen három darab 36 emelőcsap csatlakozik, amelyeket egyidejűleg egy-egy különálló 22 emelődugattyú mozgat, ezért a 37 kúpgyűrű emelkedése közben felső felülete önmagával párhuzamosan tolódik el. A felemelkedő 37 kúpgyűrű érintkezésbe kerül a 38 körasztalba benyomott 39 golyóscsapágy 40 goryóival, és így felemeli az egész forgórészt a körasztal 41 csúszófelületéről. Az emelési magasság maximum 0,5 mm, vagy ennél kisebb. Eközben a 4a tolattyú fokozatosan lezárja az 5 lefolyónyílást, majd a 3 és 42 nyílások között folyadékos kapcsolatot hoz létre. így az 1 szivattyú által szállított folyadék a 2 csövön, a 3 és 42 nyílásokon keresztül a 15 tolattyúház 43 beömlőnyílásához, majd innen a 44 nyíláson és a 45 csövön keresztül a 46 hidromotorba jut. A 46 hidromotorból a folyadék a 47 csövön, a 15 tolattyúház 48 és 49 nyílásain, valamint az 50 csövön. keresztül a 7 lefolyóágba folyik. Ezzel megkezdődik a 38 asztal forgásának felgyorsítása, mert a 46 hidromotor forgatni kezdi a 38 körasztal fogaskerekekből és csigahajtásból álló mechanikus mozgatószerkezetét. A 4a tolattyú balra való eltolódásának utolsó szakaszában kinyílik az 51 nyílás és a 8 szivattyú a 9 csövön, a 10 és 27 nyílásokon, a 28 csövön, a 29 és 51 nyílásokon, valamint az 52 fojtószelepen keresztül a 15 tolattyúház jobboldali terébe táplálja az olajat, amely a loa tolattyűt balra kezdi eltolni. Az 52 fojtószelep átömlő keresztmetszetét úgy állítjuk be, hogy a 49 nyílás csak akkor záródhasson el, ha a 38 asztal alsó 53 gyűrűfelületébe bemunkált körgyűrű alakú horonyba beerősített 54 ütköző már elvált az 55 másolótolattyú 56 csapjának 57 felületétől és felemelkedett. A 38 körasztal körgyűrű alakú hornyába tetszőleges számú 54 ütköző erősíthető be a körasztal szükséges helyzetbeállási számának megfelelően, és ezek az ütközők a körhoronyban eltolva tetszőleges helyzetbe állíthatók be. Az 54 ütközőnek az 55 tolattyú 56 csapja 57 felületével érintkező 58 oldala kettős lejtőként van kialakítva, amely lejtők közül a mozgás irányában előbb levő felületszakasz nagyobb lejtésű és ehhez csatlakozó második felületszakasznál. A lejtős 58 érintkezőfelületek az ismertetett folyamatszakasz közben az 56 csap segítségével az 55 tolattyút balra tolják el, azonban az 56 másolótolattyúnak ez a balratolódása ebben az időben semmiféle hatást nem vált ki, mivel ekkor az 55 másolótolattyú körül, ill. a másolótolattyú házában folyadék nem áramlik, azaz ki van iktatva folyadékáramkörökből. A 15a tolattyú baloldali szélső helyzetbe való tolódása után az olaj útja a következő: Az 1 szivattyúból a folyadék a 2 csövön, a 3. 42, 43, 59, 60, 61, 62, 63 nyílásokon és a 45 vezetéken keresztül 46 hidromotorba, majd innen a 47 csövön, 63a és 64 nyílásokon keresztül a 7 lefolyóvezetékbe áramlik. A másoláshoz szükséges folyadék, illetve olajnyomást a megfelelő nyomásra beállított 65 túlfolyószelep biztosítja. Amikor a 38 körasztal aljára felfogott második 54 ütköző az 55 másolótolattyúval együttmozgó 56 csap 57 felületéhez fordul, akkor az 54 ütköző meredekebb lejtésű 58 felülete először benyomja az 56 csapot és ezzel együtt eltolja az 55 tolatytyút, minek következtében a tolattyú a 60 és 61 nyílások közötti kapcsolatot lassan elzárja. így a 46 hidromotorhoz egyre kevesebb folyadék