150687. lajstromszámú szabadalom • Automatikus láda-kiöntőgép

2 150.687 a ládák tényleges megfogására kényszerpályát alkalmazunk. Ennek a kiviteli megoldásnak kisebb hátránya azonban, hogy a különböző ládaféleségekhez előzetesen mindig be kell állítani a rugókat, nehogy túlságosan nagy nyomás érje a ládákat, vagy pedig kellő nyomás hiányában a ládák a befogópofák közül kicsúszhatnak. E célból a rugók előfeszíthetek, ami viszont a berendezés esetenkénti átállítását vonja maga után. Hasonló a megoldás akkor is, ha rugóerő ellenében kényszerpályával hozzuk létre a ládák megfogását. A pofák mozgatásának elektromos úton történő vezérlése kedvező ugyan abból a szempontból, hogy a megfogás és a kioldás, pl. mágneses berendezés alkalmazásával igen egyszerű, hátrányos azonban az elektromos berendezések viszonylagosan költségesebb beszerzési, szerelési és üzemeltetési ára folytán. Fentiek alapján legcélszerűbbnek látszott a vezérlésnek pneumatikus vagy hidraulikus úton történő megoldása. Üzemeltetési okokból a pneumatika kedvezőbb, minthogy hidraulika alkalmazása pontosabb tömítéseket kíván. A találmány szerinti megoldás valamennyi kiviteli formára kiterjed, de részletesen a pneumatikus megoldást ismerteti. A szóban forgó találmány esetében minden egyes befogópofa sűrített levegővel (vagy folyadékkal) mozgatott dugattyúra van szerelve és a dugattyú olyan hengerben mozog, amely a forgótárcsához elforgathatóan van szerelve, a dugattyú és hengere között viszont olyan, valamely elforgást gátló szerv, célszerűen a hengerben levő horony és a dugattyún levő, e horonyba, illeszkedő csap van kialakítva. A sűrített levegőt (vagy folyadékot) a henger két végéhez minden szöghelyzetben csatlakozó szállító vezeték a gép vezérlőfejével vagy -fejeivel van összekötve. Minden egyes befogószerkezetben, a befogópofával ellentétes oldalon, ennek középvonalával koaxiálisán, e befogópofát elforgató fogaskerék van elhelyezve, amely a készüléknek az előre meghatározott kiöntési hely fölé nyúló, tetszés szerint beállítható fogasívével — a forgótárcsa forgása közben — kapcsolódik. A hengerhez erősített karra a ládákat vízszintes helyzetben tartó súly van elhelyezve. A szállítópályán, célszerűen görgőspályán, a ládák mérete szerint állítható ütköző van felszerelve. A hajtóműbe a gép teljesítményét meghatározó fordulatszámszabályozó van beépítve. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a rajzok szemléltetik. Az 1. ábra a gép oldalnézetét, a 2. ábra a gép felülnézetét, a 3. ábra egy befogópofa metszetét tünteti fel vázlatosan. A berendezés tengelyvonalába az —1— adagolószerv, célszerűen görgőspálya nyúlik. Ennek végén a ládák hosszméretétől függően beállítható —2— ütköző helyezkedik el. A —4— forgótárcsa kerületén a —3—• befogópofák helyezkednek el, az ábrázolt kiviteli alakban 6 db. Az —1— görgőspályával ellentétes oldalon az —S— szállítóberendezés van elhelyezve, amely párhuzamos szíjakból, kötelekből, láncokból vagy más, az üres ládákat elszállító elemekből épül fel. Ugyancsak ezen az odalon van a —6— kiürített ládákat felfogószerv is. A —4— forgótárcsák a —7— tengelyre vannak ékelve, mely a —8— bakokra helyezett —9— csapágyakba van csapágyazva. A berendezés a hajtást a két tárcsafél között középen elhelyezett —10— hajtőműről kapja. A —7— tengelyre van ékelve, a térbe kinyúló, a befogópofák középvonalával koaxiálisán elhelyezett —20— fogaskerékkel kapcsolódó és így a ládákat megforgató —11—• fogasív is. A 3. ábrán feltüntetett befogópofa-keresztmetszet a pneumatikus, illetve hidraulikus befogást létrehozó szerkezetet tünteti fel. A —3— befogópofa a —19— dugattyúrúdra van szerelve. E dugattyűrúd másik végén a —14—• dugattyú, a —15— hengerben mozog. A dugattyú és a henger egymáshoz képest történő elforgásának megakadályozására a dugattyún levő —16— csap és a hengerben levő —17— horony szolgál. A —15— hengerhez oldhatóan, de mereven kapcsolódik a megfogott ládát a —11— dugattyúróddal és —3—befogópofával a gravitációs erő segítségével mindig vízszintes helyzetben tartó —18— ellensúly. A —15— hengerbe a henger két végén a —12— és —13— vezetékek csatlakoznak. E vezetékek a —7— tengelyhez kapcsolódó —21— vezérlőfejjel vagy -fejekkel állnak kapcsolatban, amelyek tehát a —22—. csonkon érkező sűrített levegőt a megfelelő vezetékkel kapcsolják, illetve a —23— csonkon történő leíúvást engedik meg. A gép úgy működik, hogy az —1— görgőspályán érkező és a ládák hosszmérete szerint beállított —2— ellenütközővel a —3-— befogópofák és a leemelendő ládák között oly kapcsolatot hozunk létre, hogy azokat —• a betöltött anyag figyelembevételével is — közel súlyponti helyzetükben fogiák meg. A megfogóerő nagyságát a ládák anyagának, szilárdságának és súrlódó erőnek megfelelően mindig az elérni kívánt nyomás értéke szerint állítjuk be. Miután a befogópofák a ládákat megfogták, azokat felemelik és a —18— ellensúly hatására —• függetlenül attól, hogy maguk a befogópofák a vízszinteshez képest milyen szög alatt állanak — közel vízszintesen tartva magukkal viszik. Szóban forgó'esetben az adagolás a gép baloldaláról történik, így annak forgásiránya az óramutató járásával megegyező, tehát a befogópofák a ládákat azonnal emelni kezdik. Egy előre meghatározott helyen — ami a kiürítendő anyag és a láda között fellépő súrlódási tényezőtől függően változtatható, — kényszerpálya segítségével fordítani kezdjük a ládákat. A találmány szerint a —7—• tengelyre ékelt —11— fogasív és a —3— befogópofák tengelyével koaxiálisán elhelyezett —20— fogaskerék kapcsolódása hozza létre ezt az elfordulást. Az elfordulás szöge szintén a súrlódási erőktől függően változtatható; általában 160—180°, célszerűen 170°. Miután a ládák tartalma kiürült, az előre beállított —21— vezérlőfej a ládákat tartó —3— befogópofákat fellazítja és a ládák szabadon az —5— szállítóberendezésre esnek. A ládák tartalma a —6— kiöntött anyagot felfogó berendezésre jut, ahonnan ismert megoldással elszállítható. A —3— befogópofák működtetésére a —15— hengerben elhelyezett —14—• dugattyú van be-