150685. lajstromszámú szabadalom • Esztergaszerű gép

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •4jr \j-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.685 SZÁM Nemzetközi osztály: B 23 b RA—324 ALAPSZÁM Magyar osztály: 49 a 20-37 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Esztergaszerű gép Fémáru- és Szerszámgépgyár, Budapest Feltalálók: Radnai János gépészmérnök, Metka Ferenc gépészmérnök, Nemcsics István gépészmérnök, Noszticzius Attila gépészmérnök, Iványi István gépészmérnök, Lazányi János gépészmérnök, Gyebrószky András gépészmérnök, Kürtösi István technikus, valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1959. február 4. A találmány esztergaszerű gép, amelynek szekrénye és ágya merev szerkezeti felépítésű, a szekrény a teljes hajtómű befogadására alkalmas, azonkívül a szekrénykiképzés lehetővé teszi bármilyen, a gyakorlatnak megfelelő nagyságú meghajtómotornak a gép belső terében való elhelyezését. Az esztergaszerű gépek főhaj tóművértek, lehajtásának és elő tolóművének elhelyezésére általában olyan megoldást alkalmaznak, amelynél a főhajtómű szekrényöntvénye az ágy felső prizmavezetékével egy síkban levő felületre van felillesztve, illetve lecsavarozva, az előtolómű pedig egy különálló öntvénybe van beépítve, amely öntvény az ágy homloklapjára van felerősítve. Ez a szerkezeti megoldás sok hibaforrást tartalmaz. A modern gépeknél a kívánt nagy nyomatékok és teljesítmények előállítására nagyméretű motorok szükségesek. A nagyméretű motorok nem férnek be az eddigi főhajtómű-, illetve előtolóműszekrények alá az ágy lábazatába. Szilárdságtani és erőtani szempontok miatt nem lehet az ágyat megbontani. Ezen úgy próbálnak segíteni, illetve a problémát úgy próbálják megkerülni, hogy a motorokat az ágyon kívül helyezik el. Az ágyon kívül elhelyezett motorok nagy helyet vesznek el az üzem munkateréből, a gépek közötti közlekedést akadályozzák, baleseteket okoznak. Az ágyon kívül levő motorokról a meghajtást szíjak vagy láncok viszik át a szerszámgépbe és a szíj, illetve a lánc — feszítése következtében — nagy húzóerőt fejt ki a szerszámgép szekrényére is. A szíj-, illetve lánchajtás rezgést is visz át a szerszámgépre. A főhajtómű és előtolómű szekrényének különállása következtében az olajozást nem lehet egységes olajozó berendezéssel megoldani, vagy ha igen, ez csak komplikált olajozó berndezéssel valósítható meg. A főh'ajtóműben és az előtolóműben az egyes egymással súrlódó, sőt termelő alkatrészek különböző kalóriamennyiségeket termelnek. Mivel az ismert szerszámgépkiviteleknél a két szekrény egymástól teljesen különállóan van kialakítva, ezért nincs meg a megfelelő hőkiegyenlítődés. Mind a főhajtóműből, mind az előtolómű-szekrényből orsók illetve tengelyek nyúlnak ki, amelyeknek egymáshoz képesti térbeli helyzete aránylag szoros tűrésértékekkel van meghatározva. Az egyes szekrényeken belül is vannak olyan alkatrészek, amelyek saját szekrényükből a. másik szekrényrész terébe nyúlnak és amelynek ott a másik szekrényrész valamelyik alkatrészével pontosan kell kapcsolni. Ennek folyományaként a szekrények egymáshoz képesti helyzete is kötött. A főhajtómű-szekrény ágyra helyezésénél és az előtolómű szekrényének a főhaj tóműszekrényhez, illetve ágyhoz való erősítésénél az eddig ismert kiviteleknél csak fáradságos és hosszú időt igénybevevő illesztési, tusírozási munkával lehet a kapcsolódást és az egymáshoz képesti megfelelő elhelyezkedést biztosítani. A találmány célja olyan főhajtóműszekrény illetve előtolóműszekrény és szerszámgép létesítése, amelynél a gyakorlatban előforduló legnagyobb méretű motor is elhelyezhető a gépöntvényen belül, a két szekrényrész és a szánágy előírt helyzetének beállítása kevés munkával és rövid idő