150678. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható aszinkron szervomotor
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#"*5SSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.678 SZÁM Nemzetközi osztály: H 02 p MU-217 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 d2 16-41 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szabályozható aszinkron szervomotor Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Dr. Kovács K. Pál, a MTA levelező iagja, oki. gépészmérnök, Budapest t\ bejelentés napja: 1962. január 23« Aszinkron szervomotorokat főként önműködő szabályozásokban, rendszerint kétfázisú motorok alakjában használnak. E kétfázisú motorok egyik (gerjesztő) fázistekercselését állandó vagy kissé változó feszültségű, váltakozóáramú áramforrásról táplálják, míg a másik (vezérlő) fázistekercselést a szabályozás igényeinek megfelelő fázisszögű és nagyságú feszültségre kapcsoljuk. Ezáltal a szükséges változó fordulatszámot és forgásirány váltást el tudjuk érni. Ilyen szabályozáshoz a motorhoz nem szervesen kapcsolódó külső szabályozó elemekre: transzduktorokra és fázisdiszkriminátorokra stb. van szükség a szabályozás foganatosításához. A találmány lényege olyan szabályozható szervomotor, amelyben a szabályozáshoz szükséges tekercsek a motorral szervesen össze vannak építve, külső szabályozó elemekre (transzduktorokra, fázisdiszkriminátorra) nincs szükség és a szabályozás foganatosításához a motor kimenő teljesítményéhez képest igen kis egyenáramú szabályozó teljesítmény szükséges. A találmány tárgya olyan szabályozható aszinkron szervomotor, amelynek állórész vasmagján kívül legalább egy zárt vasmagja van, amely zárt vasmag szabályozón keresztül egyenáramforrásra kapcsolt legalább egy szabályozó tekercset tartalmaz és a motort gerjesztő legalább egy váltakozóáramforrásra kapcsolt tekercs a motor állórész vastestén kívül a zárt vasmagot is körülveszi. Az 1. ábra a találmány példakénti kivitelét és az elvi megoldását tünteti fel. A 2. ábra egy előnyösen alkalmazható vasanyag hiszterézis görbéje. A 3—5. ábrák vázlatos példák a találmány szerinti szervomotor megvalósítására. A találmány lényegét az 1. ábra alapján magyarázzuk. A lemezeit A vasmag P pólusai között van elhelyezve az F forgórész, amely pl. kalickás (tömör, serleges stb.) kivitelű lehet. A főmezőt a VÁ- váltakozóáramú áramforrásra kapcsolt Tg gerjesztő tekercs hozza létre az A vasmagban, illetve a motor légrésében. A forgatáshoz szükséges forgómezőt az 1. ábra szerinti megoldásban a légrésen áthaladó íomező a Z rövidrezárt menetekkel együtt ismert módon hozza létre. A T» gerjesztő tekercs nemcsak az A vasmag oszlopát, hanem a zárt B vasmag egyik oszlopát is körülfogja. A B vasmag másik oszlopán a Tsz szabályozó tekercselés van elhelyezve, amely az EÄ egyenáramú áramforrásra van kapcsolva az SZ szabályozón át. Az A. és B vasmag között szükség szerint vékony D közbetét van. amely célszerűen szigetelőanyagból készült, vagy a két vasmag közvetlenül is felfeküdhet egymáson. A motor működése a következő: Ha a Tsz szabályozó tekercs nincs egyenárammal gerjesztve, akkor a Tg gerjesztő tekercs csak a B vasmag kis mágnesező áramát veszi fel. A B vasmag zárt és így mágnesező árama kicsi. A mágnesező áramot csökkenteni lehet még különleges vasanyagok használatával. így tehát a légrés mágnesezéséhez szükséges gerjesztés nem áll, rendelkezésre, a motor forgórésze nyugalomban marad. Ellenben, ha a B vasmagot a Tsz szabályozó tekercsbe vezetett egyenáram segítségével telítésbe hozzuk, akkor a B vasmag telítési árama már elegendő gerjesztést hoz létre a légrésben és a motor forgórésze nyomaték ellenében is elindul. Különösen hatásossá válik a szabályozás, ha a 2. ábrán látható %p = f(ig ) telítési görbéjű különleges vasanyagot használunk a B vasmag céljaira.
