150656. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz sztereo-röntgen felvételeknél és egyéb sztereo-képpároknál a vizsgált tárgypont mélységének közvetlen leolvasására a röntgenernyőtől, ill. a negatívok vagy pozitívok síkjától, állandó sztereoszkopikus bázis mellett

2 150.656 lálmány szerinti mérőeszközt, amelyről a t mélységet közvetlenül leolvashatjuk, úgyhogy sem számításra, sem pedig táblázatok használatára szükségünk nincsen. A t mélység leolvasására szolgáló mérőeszköz létesítését a t-nek megfelelő képlet teszi lehetővé. Itt voltaképpen két képlet jön számításba, mert a találmány megoldási elvének változatlan megtartása mellett másképp alakul a t-t megadó képlet, aszerint, hogy röntgencsővel (röntgencsövekkel), vagy kétobjektíves sztereó-fényképezőgéppel ül- két álláspontról felvételt készítő egyobjektíves fényképezőgéppel dolgozunk. A röntgenes megoldásnál ugyanis a vizsgálandó tárgypont a röntgencső vagy röntgencsövek és az ernyő között foglal helyet, míg a fényképezőgépnél a felvevő objektívek vannak a tárgypont és a film között. Ilyképpen az f merőleges távolság más fogalmat jelent az egyik, mint a másik esetben, amint ezt már előbb ismertettük. A röntgencsöves megoldásnál a t mélységértéket a következő képlet adja: b+y melyben a fentiek szerint b és f állandó, a p bázisirányií parallaxist pedig meg kell mérni. A fényképezőgépes megoldásnál a t mélységértéket a következő képlet adja: P melyben a betűk jelentése megfelel a fenti értelmezésnek, a p bázisirányú parallaxis! pedig itt is meg kell mérni. Minthogy a találmány esetében mindkét képletnél b és f értéke állandó, mindkét képlet hiperbolikus összefüggést mutat. A találmány szerinti mérőeszköz a következő: Leolvasójellel ellátott alaplemezen mérőcsúcs van, az alaplemez vájatában ugyancsak mérőcsúccsal ellátott léc csúsztatható, az alaplemezbe a parallaxist beállító, forgatható tárcsa van ágyazva, mely tárcsa forgatásával csúsztatható el az alaplemez vájatában levő léc, a beállítótárcsával merev összeköttetésben hajtókerék van, a hajtókerék mélységosztású osztott tárcsát hord, a mérés tartamára az osztott tárcsának és a beállitótáresának egymáshoz rögzítésére rögzítőcsavar szolgál, a parallaxist beállító tárcsa és az osztott tárcsa együttműködése között a mélységmegállapító képletek szerinti hiperbolikus összefüggés alapján a mérés végén az osztott tárcsa a vizsgált tárgypont mélységét a leolvasó jelnél közvetlenül adja. Továbbá a találmány szerinti mérőeszköz beállító tárcsája — az ismert sztereomikrométer beállítóorsójának dobjával ellentétben — célszerűen a csúsztatható léc mérőcsúcsánetk akkora elmozdulást biztosít, hogy az egész szükséges parallaxistartomány beállítótáresájának egyetlen körülforgatásával bejárható. Az összetartozó sztereoképeket a sztereofényképezési gyakorlatban szokásos módon egymás mellé helyezzük. A találmány szerinti mérőeszközt a sztereoképekkel párhuzamosan a sztereoszkópikus egyeztetőielek vagy képszélek alapján beállítjuk. Ez a beállítás úgy történik, hogy a két mérőcsúcsot a sztereoképpár egyeztető jeleire visszük. Az osztott tárcsa ekkor nulla helyzetben van. Miután a találmány szerinti mérőeszköz beállítása az egyez tető jelekre megtörtént, a mérőeszköz alaplemezének mérőcsúcsát rávisszük a vizsgált pontnak a vonatkozó felvételen látható képére. Ha sztereoszkópikus nézőkészülékünk nincsen, akkor mechanikusan fogunk mérni, ha pedig van ilyen nézőkészülékünk, akkor a sztereoszkópikus térbeli megjelenésnek megfelelően fogjuk a mérést elvégezni. Mérés közben ügyelni kell arra, hogy az alaplemez a sztereoszkópikus képpár tengelyének irányával párhuzamos legyen. A sztereoszkópikus képpár irányán az előbb ismertetett módon beállított sztereoképek középpontjait, vagy megfelelő mérőjeleit, vagy bármely lefényképezett pont két összetartozó képét összekötő egyenesek meghatározott irányt értjük. Ha nincs nézőkészültfk, akkor a mérés abban áll, hogy a csúsztatható lécre felszerelt mérőcsúcsot a hajtókerék segítségével, mely a parallaxist beállító tárcsával merev összeköttetésben van, addig mozgatjuk el, amíg ez a mérőcsúcs a vizsgált pont másik képére kerül. Sztereoszkópikus nézőkészülék használata esetén pedig a hajtókerék segítségével addig csúsztatjuk a lécre szerelt mérőcsúcsot, amíg a térbelileg látott mérőcsúcs ráül az ugyancsak térbelileg látott vizsgált pontra. A hajtókerék elforgatása következtében a mélységosztással ellátott osztott tárcsa is elforgóit, amelyen most már az alaplemez leolvasó jelénél a tárgvpont térbeli mélysége minden számítás és táblázathasználat nélkül közvetlenül leolvasható. A rajzok a találmány szerinti mérőeszköz két kivifeli alakját példaképpen tüntetik fel. Az első kiviteli alak szerinti mérőeszköznek leolvasó jellel ellátott alaplemezén fix mérőcsúcs van. Az alaplemez vájatában fogazással ellátott léc csúsztatható, melyen ugyancsak fix mérőcsúes van. Az alaplemezben olyan forgatható fogaskerék van ágyazva, amely a parallaxis beállítására szolgál. A fogaskerékkel merev összeköttetésben hajtótárcsa van, melynek elforgatásával a fogaskerék forgatható. A hajtókerék elforgatásával elforog a fogaskerék, mely az alaplemez vájatában levő fogazott lécet csúsztatja el. A hajtókerék a t mélységet megadó vonatkozó képlet szerint szerkesztett mélységosztású osztott tárcsát hordja. Egy rögzítőcsavar a mérés tartamára az osztott tárcsának és a fogaskeréknek (parallaxist beállító tárcsának) egymáshoz rögzítését biztosítja. E kiviteli alak részletes ismertetését és működését az ehhez tartozó ábrák alapján adjuk elő. A második kiviteli alak szerinti mérőeszköznek leolvasó]éllel ellátott alaplemezén beállítható mérőcsúcs van. Az alaplemez vájatában rugó ellenében léc csúsztatható, melyre mérőcsúcs van mereven felszerelve. Az alaplemezbe olyan forgatható, ala-