150647. lajstromszámú szabadalom • Villanyújság

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Nemzetközi osztály: G 09 g U K S Z A G 0 S T A L A L M Á N Y l 111 V A1Á L 150.647 SZÁM BA—1502 ALAPSZÁM Magyar osztály: 54 h 2 Villany-újság Bányai Pál irányító tervező (66 2/3%) és Klatsmányi Árpád gépészmérnök (33 1/3%), mindketten Budapest A bejelentés napja: 1961. Január 21, Szövegnek, egyszerűbb ábráknak, számjegyeknek, írásjeleiknek kombinációjából álló, rendszerint szöveges híranyagnak, hirdetésnek, közleménynek, mozgó vagy álló megjelenítését köznyelven ,,villany-újság"-na!k nevezik. A megjelenítés úgy történik, hogy meghatározott rendszer szerint elhelyezett világítótestek, pl. izzólámpák egy részének kigyúitásával az oknak pontszerű fénye a szemlélő recehártyáján összefolyik, miáltal a kívánt jelek, illetve az azokból kiadódó közlemény, híranyag megjelenik. Az izzólámpáknak időben megfelelő rendszer szerinti kigyulladása, eltolódása a szemlélőiben a fényábra folyamatos mozgásának benyomását kelti. Az ismert megoldásoknál a lámpákat egymás fölött fekvő sorokban szerelik, miáltal vízszintes irányban kitérj edit, szalagszerű elrendezésű, kivilágítható mező keletkezik. A kivilágítható mező természetesein más 'módon, pl. függőlegesen (keleti írásmódok) stb. is elrendezhető. A kivilágítható mezőhöz kapcsolószerkezet tartozik, 'mely az izzólámpákat program szerint kigyújtja. Az ismert megoldásoknál a kapcsoló szerkezet elrendezése a kivilágító mezőhöz közel (azzal egy épületben) van elhelyezve és általában mechanikus működésű kapcsolókból, higanykapcsolókból vagy ezek kombinációjából áll. Az ismert megoldások nem alkalmasak a híranyag gyors változtatására, mert a szöveg stb. beállítása a helyszínen történik és mert a beállítás hosszadalmas. Az ismert berendezések legtöbbjénél a . megjelentetni kívánt ábrával konform fémből készült kapcsolótest vagy konform elrendezéssel lyukasztott szalag vonul el egy kontaktusmező előtt és vezérli a lámpáik kigyújtását. Az ismert megoldások további hátránya, hogy nagyobb távolságról, távol fekvő helységből (interurbán), sőt már pl. 500 méterről sem vezérelhetők. A régebbi, megoldásokhoz képest fejlődést jelentett az elektromágnes kapcsolókkal működő Bányai-féle 148 457 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett villanyújság, melynek egyik megvalósított kivitelénél :kb. 3200 jelfogó került felhasználásira. Ezenfelül a védett helyen (szobában) elhelyezett kapcsolóközpont és a rendszerint a tetőn elhelyezett kivilágító mező között a lámpák számának megfelelő, az említett kivitelnél fcb. 16O0 és párra volt szükség az összekötésre. A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölése és távolról vezérelhető berendezés létesítése, mely kevesebb vezetéket igényel és melynek számos egyéb előnye az alábbi leírásból tűnik ki. A találmány villanyújságra, azaz berendezésre vonatkozik ábráknak, írásjeleknek, szövegeknek, álló vagy mozgó megjelenítésére, sorokban és oszlopokban elhelyezett világítótestek, célszerűen izzólámpák alkotta világítás mezővel és a lámpákat kapcsoló és vezérlő berendezéssel. A találmány jellemzői: ad ób er end ezésh ez csatlakozó indítójel-leválaszló. a leválasztó erősítő kimenetéhez csatlakozó gyűrűs elrendezésű sorospárhuzamos átalakító és határoló egységek, ezek kimenetéhez csatlakozó tévírójel dekodáló matrix, ennek kimeneteihez csatlakozó betűformáló mátrixok, melyek vezérlését ütemgenerátor végzi, valamint a betűformáló matrix és az üzemgemerátor által vezérelt lámpamező, továbbá a lámpamező egy oszlopa (sora) és a betűformáló mátrix-áramkörök közötti közvetlen vezetékes • kapcsolat, valamint a lámpamezővel összeépített kapcsoló ós segédtároló áramkörökből felépített jeltovábbító rendszer. A találmány egyik fontos ismérve, hogy a kapcsoló és vezérlő berendezés áramköreiben csak nyugvó alkatrészek, célszerűen félvezetők találnak alkalmazást, valamint, hogy a berendezés oly jel-