150628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas hőmérsékletnek huzamosabb ideig ellenálló kőolajipari adalékanyagok előállítására
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NtP KÖ Z TÁK SA SÁG ¥ 1 11_J1M1 AJ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.628 SZÁM Nemzetközi osztály: C 10 m NI—56 ALAPSZÁM Magyar osztály: 23 c SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás magas hőmérsékletnek huzamosabb ideig ellenálló kőolajipari adalékanyagok előállítására Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfőgyártelep Feltalálók: Parauk Gyula oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep (35,2%), Patkó Józsefné vegyésztechnikus, Liter (24%), Bagi Imre vegyésztechnikus, Fűzfőgyártelep (6,8%), Simon Gyula vegyésztechnikus, Vörösberény (6,8%), Borna János vegyésztechnikus, Balatonfüred (6,8%), Jakab László vegyésztechnikus, Szentkirályszabadja (6,8%), Barida László művezető, Fűzíőgyártelep (6,8%), Maier János csoportvezető, Balatonalmádi (6,8%) A bejelentés napja: 1962. január 31. Ismeretes, hogy az olajiparban a gyengébb minőségű kenőolaj javítására (viszkozitás index, viszkozitás növelésére stb.) adalékokat szoktak a kenőolajhoz keverni, amely adalékok különböző eredetű, nagy molekulasúlyú polimerekből, mint pl. zsíralkoholok, merkaptánok, vagy dimetil- vagy dietilamimoetanol metakrilsavval készült észtereinek polimer jelből vagy kopolimérjeiból államait. E polimereket az olajban feloldják, amikor is a'-i adagolt 'mennyiségtől függően az olaj jellemző adatai, így viszkozitása, viszkozitás-inc ?xe, kedvező irányban megváltoznak. Ismeretes az is, hogy a fenti módon javított olajok a polimerek által létrejött tulajdonságaikat igénybevétel esetén, hő- és nyíróerő hatására több-kevésbe elveszítik. így a kenőolaj minősége leromlik, noha az adaléktartalmú olaj az adalékmentes olajhoz viszonyítva még mindig némileg jobb tulajdonságokkal bír. Azt találtuk, hogy az olajok javításához használt adalékanyagok fenti hátrányos viselkedése kiküszöbölhető, ha az adalékanyagokat, melyek az eddig is használt polimerek körébe tartoznak, oly kezelésnek vetjük alá, melynek lényege, hogy az anyagot magasabb hőmérsékletre, célszerűen egész a bomlási hőmérséklet alatti, pl. 90—220 C°, előnyösen 145 C° hőmérsékletre, hevítjük és e hőmérsékletein mechanikai hatásnak vetjük alá, pl. keverjük, vagy megfelelő vezetéken áramoltatjuk. A kezelés során a polimer oly értelmű átalakulást szenved, amely viszkozitásának csökkenésével jár. A kezelést annyi idő, legfeljebb 48 óra, előnyösen 16 óra múlva tekinthetjük befejezettnek, amikor a viszkozitás gyakorlatilag már nem változik. A találmány szerinti eljárással kezelt adalékanyag a kenőolaj minőségét a kezeletlenhez hasonló módon javítja, azonban a hatás az olaj igénybevétele esetén is nagyobb mértékben marad meg, mint a találmány szerint nem kezelt adalék használata esetén. Ebben jelölhető meg a találmány szerinti eljárással elérhető műszaki haladás. Az alábbi példákban a találmány szerinti eljárást részletesebben ismertetjük: 1. példa: Bemérünk 1000 kg 3810 cSt viszkozitású policetilmetakrilátot egy jól zárható autoklávba. Az autoklávot 150 C°-ra felfutjuk, állandó kevertetés mellett. Kevertetés helyett fojtószelepen vagy szűkítőnyílásokon keresztül való átáramolta tást, illetve recírkulációt alkalmazhatunk. Az anyagon a hő- és mechanikai kezelés1 alatt az alábbi változások észlelhetők: Idő Viszkozitás Hőstabilitás változás 2 óra 3713 cSt 1,3 E° 3 óra 3395 cSt 1,0 E° 6 óra 3245 cSt 0,6 E° 14 óra 2975 cSt 0,3 E° 43 óra 2941 cSt 0,2 E°
